A történet szerint a szigorúan őrzött Boris kiszabadul a Holdon elhelyezkedő börtönből és egy időgép segítségével visszatér a hatvanas évekbe, hogy végezzen az őt rács mögé juttató K ügynökkel (Tommy Lee Jones). J ügynök (Will Smith) ezért szintén a múlt felé veszi az irányt, hogy megmentse társát. A franchise persze nem bújt ki a bőréből, ám a számos kínos poént és gyengén megírt párbeszédet Tommy Lee Jones és különösképpen a fiatal alteregóját játszó Josh Brolin erős jelenléte és remek karaktere nagyrészt feledtetni tudja. Spielberg produceri felügyelete pedig szintén jótékony hatással van az alkotásra, amely sokszor nyolcvanas évekbeli klasszikusainak játékosságát és fantáziagazdagságát idézi, sőt végre az is kiderül belőle, amit régóta sejtettünk: hogy sem Mick Jagger, sem Lady Gaga nem lehet evilági teremtmény.

Német Dániel

Men In Black – Sötét zsaruk 3. – színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 106 perc, 2012

ZENE – Hamisítatlan

13 éve nem jelentkezett új szerzeményekkel a Jethro Tull. Ezúttal tartalmában az 1973-ben csupán hírverésből Gerald Bostock kisgyereknek tulajdonított szövegű, valójában Ian Anderson írta Thick As A Brick album folytatását készítették el. A történet az immáron felnőtté vált képzeletbeli fiúcska elmúlt négy évtizedét fogja keretbe a korábbi egyetlen téma kibontása helyett 17 tételben. Gerald a csődbe jutott bankár, katona, majd bukott politikus, végül hétköznapi ember, aki emlékeit írja. Bár a fuvolás, énekes Anderson mellett egyedül a 2007 óta vele játszó John O’Hara zongorista maradt meg, zeneileg mégis változatos, számtalan apró részlettel színesített, hamisítatlan Tull lemez készült, mégpedig vezetője neve alatt.

Szakács Gábor

Jethro Tull’s Ian Anderson: Thick As A Brick 2 – EMI, 2012

KIÁLLÍTÁS – Kecskeméti 70!

A kortárs magyar képzőművészetnek sok olyan személyiségét ismerjük, aki több művészeti ágban, technikában otthonos, életműve így sokágú. Közöttük is kiemelt hely illeti meg Kecskeméti Kálmánt, aki azon kevesek közé tartozik, aki mind gyakorló művészként, mind jeles művészettörténeti publikációkat író kutatóként, mind fehér foltokat feldolgozó filmjeiről ismert, sőt, volt már animációs filmes, látványtervező, de még televíziós műsorkészítő is. A művész sokat tud a XX. század magyar képzőművészetéről, s kutatásaiban különösen fókuszált a lappangó, nem reflektorfényben dolgozó alkotókra. Most ő kerül reflektorfénybe, mert festményeiből és – találó nevű – remek tusfestményeiből rendezett átfogó kiállítást a Haas Galéria. Kecskeméti ismeri az összes XX. századi izmust, ezeket azonban mindvégig úgy alkalmazza, hogy piktúrája látványelvű marad, élményszerű, amely mögött azonban mindig felsejlik a számára folyamatosan inspiráló gondolat. Köszöntés illeti jeles születésnapján.

Feledy Balázs

Kecskeméti Kálmán kiállítása, Haas Galéria, V. Falk Miksa u. 13., megtekinthető július 7-ig

KÖNYV – Válaszút

„Ezen a földön a hit az ember egyetlen érzékszerve, amellyel átölelhetjük a természetfeletti világot” – írja Böjte Csaba ferences szerzetes a nagy sikerű Végtelen-sorozat utolsó könyvében. A székelyföldi és csángó árvákat mentő Csaba testvér írásának fő mondanivalója, hogy hinnünk kell az emberben, önmagunkban, és a fiatalokat is ezzel, az emberbe vetett végtelen hittel kell megajándékoznunk. Mert ha hiszünk a holnapban, akkor nem foglalkozunk a világ gonoszságával, hanem fát ültetünk, rózsabokrot gondozunk, vagy főzünk valami finomat. Ettől lesz jobb a világ, értékesebb az élet. A Karikó Éva közreműködésével készült kötetben azonban nemcsak Csaba testvér gondolatai kapnak helyet, hanem Mécs László, Sík Sándor, Reményik Sándor versei is – végigkalauzolva az olvasót a katolikus hit legfőbb igazságain. A kötetben a ferences testvér őszintén beszél a Dévai Szent Ferenc Alapítvány munkájával kapcsolatban arról is, milyen tiszta, nemes érzés szeretetből irgalmasságot gyakorolni a bajban lévőkkel. Mert Isten válaszút elé állít mindenkit, derüljön ki, mi van a szívünkben.

Mikes Noémi

Párbeszéd a végtelennel – Csaba testvér gondolatai…, Helikon Kiadó, 2012

ZENE – Jazz-fantázia

Ha van szerencsés zenei találkozás, akkor ez tényleg annak nevezhető: a klasszikus zene és a jazz iránt elkötelezett fuvolista hölgy és a latin stílusirányzat mestere, a virtuóz zongorista párját ritkító produkcióval örvendezteti meg a duó-művészet kedvelőit. Eszter Indiában, Richárd pedig Latin-Amerikában ismerkedett meg más zenei kultúrákkal, amelyeknek hatása tetten érhető művészetükben is. Mindketten kitűnő komponisták, az előadott darabok fele-fele arányban saját szerzeményeik. Külön figyelmet érdemel például az idegenvezetőként is sikeres Eszter Utazz velem! című dala és a kislányának írt Altató Védának, vagy Ricsitől a már ismert Todo Parence Lejos, illetve a latinos temperamentum másik gyöngyszeme, a Danzón. Eszter ebben a formációban is folytatja a korábbi – kvartettjeivel készített – projektjeiben felvázolt utat, azt az alapvetően jazzes, de kortárs és világzenei hatásokat is magába foglaló stílust, amelyet ő maga nevezett el „kortárs jazz fantáziának”.

Márton Attila

Pozsár Eszter-Révész Richárd: Találkozás, ÍCO Zrt., 2012

SZÍNHÁZ – Felold(oz)ás

„Ki tudja megragadni a pillanatot, amikor két ember között eltörik valami?” Hát azt, amikor elkezdődik? Miért megyünk el valaki mellett, akit nem felejtünk, és miért kötjük össze magunkat egy másikkal, akivel soha nem leszünk boldogok? A lehetséges válaszokat a Márai Sándor kiváló regényéből készült színdarab szolgáltatja, melyben szinte az őrület határáig fokozódik az érzelmi pokoljárás. A sikeres, de zárkózott Kőmíves Kristóf válóperes bíróként, szép feleséggel, családdal él. Most újabb tárgyalásra készül, ám a felbontandó pár ezúttal egy régi iskolatárs és egy futólag ismert lány – mely körülmény különös emlékeket hoz felszínre. A bírót a tárgyalás előtti éjjel meglátogatja a válóban lévő férj, Greiner Imre, hogy feleségéről, a rejtélyes és csodálatos Annáról beszéljen vele. Négy ember látszólag elkülönült, mégis összekuszálódott sorsa oldódik fel ekkor, ami sok elemében hasonlít A gyertyák csonkig égnek történetére. Az erőteljes színpadi jelenlét, az érzelmi vibrálások feszültsége és a szavak mázsás súlya alatt születő felismerések adják a Kováry Katalin által rendezett darab kiválóságát. Schnell Ádám (Kőmíves Kristóf) önzetlenül és remekül „játszik alá” Széles Tamásnak (Greiner Imre), aki viszont olyan atmoszférát teremt, hogy le sem lehet venni róla a szemünket. A két nőalakot életre keltő Botos Éva (Hertha) és a friss Jászai Mari-díjas Szávai Viktória (Anna) pedig furcsa, kontrasztos nézőpontokat teremtenek a Greiner által kegyetlenül újramesélt történethez, ami a folytonos (ön)narrációk által egyszerre regény, dráma és valóság. A végső kérdés pedig mindig ugyanaz: hogy van-e egyáltalán értelme ennek az egész életnek?

Szabó Krisztina

Válás Budán – színmű egy felvonásban, Karinthy Színház, 2012