Fotó: facebook.com/Hortay Olivér
Hirdetés

Az Európai Bizottság „logikája” alapvetően az, hogy sorrendben az egyre súlyosabb, az Európai Uniónak egyre nagyobb kihívást jelentő szankciók következnek. Ennek megfelelően az előző, ötödik szankciós csomagba a szilárd tüzelőanyagok kerültek – ez igazság szerint még sem az EU-nak, sem Oroszországnak nem jelent túl nagy kihívást –, ám most következne a kőolaj, ami már sokkal súlyosabb kérdés – mondta el az Origónak Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője.

Az orosz kőolajat érintő brüsszeli szankciótervezet szerint a nyersolaj behozatalát hat hónapon belül le kellene állítaniuk a tagállamoknak, a finomított kőolajtermékek importját pedig az év végéig kellene megszüntetni.

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában megerősítette, hogy „vissza a feladónak” – azaz a tervezetet a magyar kormány nem fogadta el. Úgy fogalmazott, a javaslat a magyar gazdaságra nézve olyan, akár egy atombomba.

Az orosz kőolajembargó brüsszeli tervek szerinti bevezetésének Magyarországon katasztrofális gazdasági és ellátásbiztonsági következményei lennének – sőt, az egész Európai Unióban, de talán az egész nyugati világban is komoly gazdasági kihívásokat okozna – mondta Hortay Olivér. A fő problémát a szakértő egyfelől abban jelölte meg, hogy hazánk nagyon erősen kitett az orosz nyersolaj-beszállításoknak, másfelől – és mint mondta, ez a szűk keresztmetszet – az, hogy „a” magyar kőolaj-finomító üzem, azaz a MOL százhalombattai Dunai Finomítója speciálisan orosz nyersolaj bekeverésére épült.

Korábban írtuk

Ennek az átállítása akár 4, de a legutóbbi információk szerint legalább 3 évet igényelne, ráadásul magas költséget emésztene fel. Vagyis, ha csak az időtényezőt vesszük figyelembe,

A brüsszeli tervek szerinti, fél év múlva „esedékes” kőolajembargó esetén Magyarországon veszélybe kerülne az üzemanyag-ellátás – szögezte le Oortay Olivér.

A szakértő szerint a következő kérdés – vagyis hogy hogyan, honnan lehetne alternatív nyersolajat beszerezni – már „csak” másodlagos probléma, hiszen az említett műszaki infrastruktúra hiányában nincs is értelme más forrásról beszélni.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják el az Origo oldalán.