A baba titokzatos vére
Dr. Petrányi Győző akadémikus, aki hosszú időn keresztül volt a Csontvelő-transzplantációs Bizottság elnöke, s aki a magyarországi csontvelő-transzplantációs programot és a hazai Csontvelő Donor Regisztert a nemzetközi hálózatba bekapcsolta, úgy véli, elsősorban azt kell tisztázni, hogy mit értünk őssejt alatt.
– Ez az emberi szervezet olyan sejttípusa, amelyből az egyes szövetek vagy szervrendszerek ki tudnak fejlődni. Jellegzetessége, hogy bár az embrionális korban van a legnagyobb szerepe, mégis az ember egész élete folyamán megmarad. Regeneráló sejtféleség lévén állandó felkészültségben várja azt a pillanatot, amikor a szervezet valamely rendszerének szüksége lesz a frissítésre. A tudomány felismerte azt, hogy a legfontosabb szövetféleségeknek van őssejtje. Olyan tenyésztési és egyéb szövetnövekedési és szövetfejlődést rányitó fehérjéket fedeztek fel, amelyek ott vannak az embrióban és befolyásolják az őssejtek működését. A legfontosabb feladatuk a vérképző- és immunrendszer kialakítása, hiszen ezek állandó megújulásra szorulnak, de képesek idegrendszeri őssejtté alakulni és idegsejteket pótolni, idegszálakat fejleszteni. Képesek olyan dolgokra, amelyekről azt hittük, hogy az életben többé már soha nem fordulhatnak elő. Azonban hangsúlyoznom kell, hogy a kutatások kezdeti stádiumban vannak annak ellenére, hogy már emberkísérletekkel is próbálkoztak. Agyvérzés esetén például ilyen átalakított sejteket ültettek be, elősegítve az elpusztult idegszálak újraképződését. Szintén kísérleti állapotban van az izomőssejtek felhasználása is, amelyeket az emberbe az infarktus során ültetnek be, azzal a reménnyel, hogy az infarktus helyén olyan szívizomsejt alakul majd ki, amely az elhalt izomrész működését átveszi – mondta a professzor.
Ha ma valaki pénzt áldoz a köldökzsinórvérből levett őssejtek tárolására, azzal ugyan nem okoz kárt senkinek sem, de ne higgye, hogy ezáltal be van biztosítva a gyermeke a betegséggel szemben. Az félrevezetés, hogy egy bizonyos cég azt írja a honlapján, hogy „Reményeink szerint az itt közölt információ és a … által nyújtott szolgáltatás bemutatása meggyőzi Önöket arról, hogy a köldökzsinórvérből nyerhető őssejtek megőrzésével gyermekei egészségéről egy életre szólóan gondoskodhatnak…”
Ha ezt egy szülő elolvassa és elhiszi, hogy ez igaz, azt gondolja, hogy ha a gyermekének így biztosítani tudja az egészségét, akkor neki ez megér pár százezer forintot. Ez azonban egyoldalú és szakmailag megalapozatlan tájékoztatás. Márpedig a törvény előírja, hogy minden egészségügyi beavatkozással kapcsolatban mind a betegnek, mind pedig az azzal kapcsolatos tevékenységet végző személynek valós tájékoztatást kell adni.
Egyébként D. Thomas professzor volt az a Nobel-díjas orvos, aki a hatvanas években a csontvelő-transzplantáció eljárását kidolgozta. Ezzel a világon, persze megfelelő szakmai feltételek betartása mellett, egy olyan, addig gyógyíthatatlan, halálos betegségcsoport vált gyógyíthatóvá, mint például a leukémia, a nyirokdaganatok stb. Ezeket az emberiséget pusztító halálos betegségeket gyógyítani próbálták röntgenbesugárzással, sejtkárosító kémiai anyagokkal, amelyek mind-mind olyan toxikus hatással rendelkeztek, hogy nemcsak a daganatot, hanem az immunrendszert is elpusztították. Ő fedezte fel azt, hogy ha saját vagy mástól származó csontvelőt ad a betegeknek – miután egy halálos, gyógyszerekkel vagy röntgenbesugárzással létrehozott atomcsapást adott annak a szervezetnek, amelyben a daganat burjánzott, s amellyel elérte, hogy a daganat elpusztult, de toxikus hatása révén a vérképzőrendszer és az immunrendszer is -, a beadott a csontvelősejtekből lassan kialakul az elpusztított vérképző- és immunrendszer, a fehérvérsejtek, a vörös vérsejtek, a limfociták, a nyiroksejtek. Egy-két hónap alatt visszaállt az a rendszer, amely az élet fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen biológiai és élettani működéseket ellátja.
Thomas professzor már tudta, hogy mindez a csontvelőben lévő őssejtekből alakul ki, hiszen a megelőző kutatások, az állatkísérletek ezt bizonyították. A gyakorlat az volt, hogy felnőtt korban, a csípőcsontban elhelyezkedő csontvelőből vettek le másfél litert, amely tartalmazta a transzplantációhoz szükséges mennyiségű őssejtet. A csontvelő magvas sejtjeinek tíz százaléka őssejt, melyeket csontjainkban mint velőállományt hordozunk embrionális korunktól fogva egy életen át. Az őssejtek azonban nemcsak itt találhatók meg, hanem a perifériás vérben is keringenek, de ez csak egy-két százalék.
– A szakma az utóbbi időben felismerte azt, hogy nem kell a csontvelőt szurkálni, hiszen gépekkel a vérből is ki tudjuk nyerni az őssejteket. Sőt, megismertük azokat a mozgósító sejttermékeket, amelyek azt mondják, hogy „most szaporítsd az őssejtjeidet, mert baj van, menj ki, áraszd el az egész vért őssejtekkel, hogy eljussanak arra a helyre, ahol életmentő szükség van rájuk!” – mondja dr. Petrányi Győző. – Ma tehát egyre inkább a perifériás vérből, s nem a csontvelőből nyerjük az őssejteket. Ha valakinek saját őssejtjeivel lehetséges a gyógyítás, akkor azokat előre leveszik, akár a csontvelőből, akár a perifériás vérből, fagyasztva tárolják, majd miután megadták a daganatpusztító kezelést, mely atomcsapásként a vérképzést is elpusztítja, visszakapja a saját őssejtjét. De az esetek többségében a megfelelő gyógyhatás elérésére más szöveti típus szempontjából teljesen azonos embertől veszik le és adják be az őssejteket. Ebből a célból a köldökzsinórvér is felhasználható, hiszen a kis magzat vére többek között őssejtrezervoár is. A köldökzsinórvérnek ilyen jellegű transzplantációs felhasználása több mint tíz éve folyik.
Húsz évvel ezelőtt hatalmas szervezkedés indult el a világon azért, hogy ahogyan véradás is működik, csontvelőadás is legyen. Miután elmagyarázták, hogy a csontvelőre szoruló halálos betegségben szenvedők újabb egyharmadát tudnák megmenteni, sokan jelentkeztek. Ma a világon az adni képes önkéntes csontvelődonorokat, ha szükség van az őssejtjeikre, megkeresik. Ezekre a célokra szolgálnak a hatalmas nemzetközi Csontvelő Donor Regiszterek, melyek ma már nyolc és fél millió donort tartanak nyilván, tájékoztat dr. Petrányi Győző. Az európai országokban is vannak ilyen regiszterek, melyek között az általunk alapított magyarországi regiszter is több mint négyezer emberrel szerepel.
Hogyan állnak a köldökzsinórvérből levett őssejtátültetés kérdéséhez a világ többi országában? Egyre jobban. A nemzetközi együttműködés eredményeként a hazai donorok közül már hárman adtak a világ különböző részén lévő betegek részére csontvelőt, és a magyar betegek hatvan estben kaptak külföldi donortól életmentő csontvelői őssejteket. Természetesen szerencsések, akiknek a családból, elsősorban a testvérektől lehet a megfelelő őssejtet biztosítani, de ez az esetek legfeljebb egyharmadában lehetséges. A fennmaradt húsz-harminc százalék pedig még várólistán várja a donorkeresés vagy a konvencionális kezelés eredményét.
– Tíz-tizenöt évvel ezelőtt Franciaországban volt egy csecsemő, halálos betegségben szenvedett és csontvelődonorra volt szüksége, de megfelelőt nem találtak. Az édesanyja szült még egy gyermeket, akinek azonos volt a köldökzsinórvérből levett őssejttípusa, melyet kísérletképpen a kezelőorvos csontvelő-átültetésként beadott a kétéves beteg gyermeknek. Ekkor merült fel a kérdés, hogy miért nem kezdik el gyűjteni a köldökzsinórból levett sejteket egy világbanknak megfelelő regiszterbe, ahol majd lefagyasztva, kémcsövekben várják a felhasználásukat. Így indult meg a nemzetközi köldökzsinór-őssejtbank, a világ csontvelődonorbankjának kiegészítéseként.
A szakértők komoly feltételekkel, akkreditációkkal, ingyen veszik le a köldökzsinórvérsejteket, és nem a gyermek saját részére tárolják, hanem a bankba kerül, hogy bárki felhasználhassa. A körülmények fontosak, mert ha az őssejt szállításával, levételével, beadásával kapcsolatban bármi hiba történik, mely a csontvelősejtek életképességét rontja, az végzetes lehet. Nem véletlen ezért, hogy egy magyar beteg számára a nemzetközi csontvelődonorbankban regisztrált holland donor csontvelősejtjeiért a beültető orvos megy el Hollandiába, és az ottani orvosokkal együtt veszik le a csontvelőt, majd az orvos maga hozza el repülővel és szükség esetén mentő helikopterrel a csontvelői őssejtkészítményt és adja be 12 órán belül a már előkészített, transzplantációra váró betegnek.
* * *
Dr. Rajczy Katalin biológus is úgy véli, hogy bár a köldökzsinórvér-átültetésnek nagyon komoly felhasználási területe van, azt mégis nagyon át kell gondolni, mert egyszeri és megismételhetetlen. Az átültetés heroikus beavatkozás, mivel elpusztítja a befogadó szervezet saját védekezőrend-szerét, amely egészen addig védtelen, amíg a beültetett szövet fel nem nő. Az a kockázatos periódus, ami e kettő között eltelik, nagyon sok betegnek az egyetlen gyógyulási esélye.
A köldökvéregységek tárolása sok pénzbe kerül, hiszen a levételtől kezdve a tárolásig, majd a felolvasztásig és a beteghez való eljuttatásig nagyon szigorú nemzetközi szabványokhoz kell alkalmazkodni. Minden lépést magas szinten kell végrehajtani. Az a szervezet, amelyik a nemzetközi köldökvérregisztereket összefoglalja, pontról pontra rögzíti, hogyan kell az orvost a szüléskor felvilágosítani arról, hogy mit hogyan tegyen. A szállítás módját is nagyon szigorúan meghatározza. Sőt azt is, hogy a vérnek milyen hőmérsékleti viszonyok között, mennyi időn belül kell a feldolgozóegységhez jutnia.
Ha valaki a köldökvér levételére igény tart, akkor a terhesség félideje tájékán megkeresik, felvilágosítják, s minden lépésbe beavatják. Végül a köldökvér levétele esetén a baba egészséges fejlődését követően jelentést küldenek róla, hogy nincs semmilyen betegsége, vagy genetikai problémája, ami a levett köldökvérrel esetleg bajt okozna. Ezt követően virtuálisan még egyszer elvágják a köldökzsinórt, mert innentől már nem nyomozható vissza, hogy kié volt az a köldökvérminta.
– A napi keresésben mindennap találkozunk azzal a problémával, hogy a csontvelő-transzplantációs bizottsághoz beterjesztenek öt gyereket vagy felnőttet, hogy donort kellene nekik keresni. Lehet, hogy abból az ötből háromnak azonnal találunk donort, és szinte hetek alatt végigpörög a kivizsgálási folyamat, megtörténhet az átültetés. Viszont marad kettő, akinek a 8,5 millió között sem találunk. Ezeknek az embereknek – például a baszkoknak – lehet, hogy az egész populációja olyan kicsi, hogy még egymás között is nehéz a számukra donort találni, illetve annyira különböznek az őket körülvevő népességtől, hogy nem találunk nekik megfelelő donort. A köldökvérnél megvan az az előny, hogy éppen azért, mert nem érettek még annyira a sejtek, az átültetéskor nincsen olyan erős reakció, egy kicsit több eltérést engedélyeznek a szigorú átültetési szabványok, mint a csontvelő- vagy az őssejtátültetésnél. Persze ennek is megvannak a határai. Minél nagyobb az egyezés, annál jobb a kimenetele az átültetésnek.
Pillanatnyilag a világon kétféle okból nő nagyon nagy mértékben a köldökvérregiszterek száma. Az egyik ok az egyes etnikai kisebbségek gyógyulási esélyeinek növelése, a másik ok viszont az, ami még a jövő – de talán egy nagyon szép jövő -, hogy ezek a lefagyasztott köldökvérsejtek utólag talán felhasználhatók lesznek más célokra is. Erre viszont pillanatnyilag bizonyítékunk még nincsen.
– A köldökvér levétele és lefagyasztása nagyon érzékeny terület. Egy ebben a témában megrendezett nemzetközi kongresszuson több ország képviselőjét megkérdeztem, hogy ők hogyan gondolják és látják a helyzetet. Néhány ország – és az nem véletlen, hogy katolikus ország, például Olaszország – azon a véleményen volt, hogy pillanatnyilag egy olyan szolgáltatásért, amiben nem lehetünk biztosak, hogy eredménnyel jár, nem etikus pénzt elfogadni. – mondja dr. Rajczy Katalin. – Tételezzük fel például, hogy valakinek megszületik a gyermeke, leveszik a köldökvért. A szülő bízik benne, hogy olyan körülmények között tárolják, amely során az minden tulajdonságát megtartja, nem fertőződik meg, és nem pusztul el. A gyermekben mondjuk élete első éveiben leukémia, vagy más vérképzési betegség alakul ki. Én azonban a magam biológusi ismereteivel a logika elve alapján nem merném ezt transzplantációra felhasználni, hiszen ezek a sejtek már predesztinálva vannak, tehát előre be lehetnek programozva arra, hogy ez a típusú hematológiai megbetegedés kialakuljon. A magam részéről én nem mernék egy ilyen szolgáltatást elvállalni, csak olyan feltétellel, hogy ha valaki jelentkezik, hogy a köldökvért lefagyasszák, akkor én felvilágosítom őt arról, hogy pillanatnyilag nem tudjuk, hogy saját célra miként alkalmas. Én ezért egy olyan rendszert tartanék igazán helyénvalónak, hogy amikor valaki erre jelentkezik, akkor felvilágosítják arról, hogy az egységet ők úgy fogják tárolni, mint az összes többit, ami idegennek is felhasználható, tehát a gyermek élete során bármikor eldöntheti azt, hogy meggondolta magát, lemondhat a köz javára erről az egységről. Ekkor elvégzik mindazt a pluszkivizsgálást, ami ehhez a pluszfeladathoz szükséges. Magyarországon nincs még törvényi szabályozás arra, hogy ki veheti le és ki tárolhatja a köldökvért. Azoknak az országos transzplantációs centrumoknak szándékozik a Egészségügyi Minisztérium jogot adni, amelyek csontvelőt ültetnek át, és ezáltal az ismereteik, a kapacitásuk, a műszerezettségük megvan arra, hogy autológ vérmintákat, csontvelőt vagy őssejtet tároljanak. A legrégebbi és legtapasztaltabb két budapesti centrum, az Országos Gyógyintézeti Központ, illetve a Szent László Kórház, ahol folyamatosan történik csontvelő-átültetés és ezáltal tárolni, illetve visszanyerniük is kell tudni a sejteket. Vidéken Miskolc évek óta végez gyermektranszplantációt, illetve Pécsett elindult az autológ transzplantáció felnőtt betegek részére. A tervek alapján Debrecen és Szeged is elindulóban van egy olyan biztonsági tartalék kialakításában, amikor az orvosi beavatkozás előtt a betegtől autológ csontvelőt vesznek azért, hogy ha valamilyen okból katasztrófa történne, rögtön kéznél legyen.
* * *
Ki és mikor végezheti?
A köldökzsinórvér gyűjtését megfelelően kiképzett orvos vagy szülésznő végzi a szülőszobán. A gyűjtés a méhlepény megszületését megelőzően a köldökzsinór lüktetésének megszűntével vagy a méhlepény megszületése után történhet. A köldökzsinórvér gyűjtését úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot sem a szülő nő, sem az újszülött számára. A gyűjtés sterilen, a feldolgozó centrum írásbeli utasításai szerint, zárt gyűjtő- és feldolgozó rendszerben, megfelelő véralvadásgátlót tartalmazó zsákok felhasználásával történik.
Nagy kockázatú beavatkozás
Az őssejtátültetéseket évtizedek óta sikeresen alkalmazzák másként nem gyógyítható vérképzőrendszeri betegségek kezelésében, egyéb nyirokszervi daganatokban vagy immunhiányos állapotokban, veleszületett anyagcsere-zavarokban, örökletes betegségekben, illetve egyes szolid tumorokban. Az átültetés lehet autológ, amikor a beteg saját szervezetéből nyert sejteket, közöttük őssejteket ültetnek át, vagy allogén (rokon, illetve nem rokon), amikor más emberből, donorból nyert őssejteket használnak fel. A gyűjtés lehet célzott autológ vagy rokon, illetve adományozó allogén jellegű. Vérképző őssejtek forrásaként szolgálhat a csontvelő, a perifériás vér őssejt-mobilizáció után, valamint a köldökzsinórvér.
A vérképző őssejtek klinikai felhasználása csak egészségügyi szolgáltatás formájában végezhető. E szolgáltatás különleges feltételrendszerét a szülők döntésének előkészítése, az anyából történő előzetes vizsgálatok meghatározása, valamint a levétel, tárolás és visszaadás körülményeinek kidolgozása adja. Mindezek hatósági engedélyhez kötött tevékenységek, ahol eleget kell tenni a szakmai, jogi és etikai követelményeknek.
Magyarországon több mint egy éve indult meg a Sejtbank Kft.-nek az a szolgáltatása, amelyben a Cryo-Cell Switzerland AG-val kötött szerződés keretében vállalja a nálunk levett köldökzsinórvérből nyert őssejtminták külföldre, Brüsszelbe való kiszállításának, valamint az ottani laboratóriumban történő feldolgozásának, tárolásának és szükség esetén rendelkezésre bocsátásnak a megszervezését.
A szakma véleménye
A Transzfúziológiai és Hematológiai Szakmai Kollégium a magáncélú köldökzsinórvér gyűjtése és tárolása tekintetében úgy véli, hogy az autológ célú saját felhasználás szükségének esélye rendkívül csekély, 1:200 000 körülire becsülhető. Valamennyi egyéb felhasználási terület szívizom, máj, idegsejtek stb. pótlása tudományos kísérletnek tekintendő. Mindezek alapján aggályosnak tartják, ha profitorientált magáncégek túlzó reményeket keltenek a várandós anyákban születendő gyermekük köldökzsinórvérének tárolásával kapcsolatosan. A kollégium a magáncélú tárolással szemben a többoldalúan klinikailag bizonyított hasznosságú, az egész társadalom számára hozzáférhető közös köldökzsinórvérbankok mellett foglal állást. Ugyanakkor elismeri az egyén jogát a saját köldökvér gyűjtésére és tárolására, ha az megfelelő szakmai tájékoztatással és olyan minőségbiztosítási feltételekkel történik, amelyek a későbbiekben az esetleges transzplantációs felhasználást lehetővé teszik. A Sejtbank Kft. szervezésében történt hazai köldökzsinórvér gyűjtések sem a hazai, sem a nemzetközi előírásoknak nem felelnek meg, ezért őssejt-transzplantációra nem alkalmasak. Aggályos, hogy a Sejtbank Kft. honlapján számos olyan szakmai tévedés szerepel, amely a szolgáltatás megrendelőjét megtévesztheti: „A köldökzsinórvérből előállított, »saját« csontvelő beültetése természetesen semmiféle immunológiai problémát nem vet fel, és az eddigi tapasztalatok szerint még hatékonyabbnak bizonyult a másoktól származókénál”, vagy: „A Cryo-Cell felhasználásért felelős laboratóriumai rendelkeznek azzal a módszerrel, amely segítségével az őssejtek mesterségesen szaporíthatóak és így a vérből kinyert őssejtek többszöröse képezhető”.
A szakmai tévedések mellett helytelen a leendő felhasználó egyoldalú tájékoztatása is, amennyiben nem szólnak arról, hogy autológ célra őssejt bárkitől, szinte bármikor gyűjthető az élete során, ennek mennyisége pedig a köldökzsinórvérből nyerhetőnek sokszorosa. Valamint egyáltalán nem szólnak a köldökzsinórvér transzplantációs nehézségeiről.