A bűnözés nem vész el
A koronavírus-járvány strukturális változásokat hozott a társadalomban, ami a bűnözésre is kihatott globálisan és Magyarországon egyaránt. Az esetek száma csökkent ugyan a lezárások miatt, a bűnözők azonban gyorsan alkalmazkodtak az új körülményekhez.
A Nature Human Behavior tudományos folyóiratban publikált legújabb nemzetközi kutatás szerint harmadával esett vissza a bűnözés a lezárások ideje alatt. A vizsgált huszonhét európai, amerikai és ázsiai városban a rablások átlagosan 46, a járműlopások 39, a támadások pedig 35 százalékkal csökkentek. A betörések összességében 28, míg a kisebb bűncselekmények, mint a zsebtolvajlás és a bolti lopás 47 százalékos visszaesést mutatnak.
A bűnözés azokban a városokban csökkent leginkább, amelyekben a legszigorúbb járványügyi intézkedéseket hozták. Barcelonában például, ahol az egyik legrigorózusabb karantén-szabályrendszert vezették be, a támadások száma 84, a rablásoké 80, a lopásoké pedig 90 százalékkal apadt.
Az okok egyértelműek: ha valaki nem mehet ki otthonról, bűnöznie is sokkal nehezebb. Ezzel párhuzamosan azonban egyes területeken súlyos negatív tendenciák mutatkoztak.
Az erőszak mindig erőszak
Aki erőszakra hajlamos, az a négy fal között is az. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) márciusban közzétett kutatása szerint a lezárások bevezetése után Kínában a családon belüli erőszakra vonatkozó bejelentések 278 százalékkal növekedtek. Hazánkban sem rózsás a helyzet: 2019-hez képest tavaly 65 százalékkal nőtt azoknak az eseteknek a száma, ahol a tettes a társára, szüleire vagy gyermekeire emelt kezet.
A nőket és gyermekeket érő bántalmazás ellen fellépő és nekik segítséget nyújtó szervezetek – így a NANE és a Patent – arról számoltak be, hogy nemcsak a segélyhívások száma nőtt meg drámaian tavasszal, hanem a korábban már regisztrált bántalmazottakon kívül is sok új ügyfél kereste meg őket.
Az Országos Kriminológiai Intézet A Covid–19 pandémia egyes kriminológiai aspektusai címmel megjelent tanulmánya rámutat, hogy ha családon belül történik erőszak, akkor is nehéz eljutni a segítő központokba, ha épp nincs járvány, hiszen az áldozatoknak általában ki kell várniuk, amíg a bántalmazó elmegy otthonról. A pandémia idején viszont ritkábban mennek el a családtagok, ezért a menekülés még kockázatosabbá vált. Normális helyzetben gyakori, hogy a bántalmazásból kiszabaduló nők és gyermekek szüleikhez vagy nagyszüleikhez menekülnek, de ez a lehetőség a fertőzöttek számának ekkora emelkedése idején – tekintve az idősebbek koronavírus miatti fokozott veszélyeztetettségét – korlátozott és kockázatos volt.
A tanulmány a bűncselekményi szintet el nem érő erőszakos megnyilvánulások számának növekedéséről is beszámol. Ilyen esetek voltak például, amikor vidéken élők az egészségüket féltve ellenségesen viselkedtek a településre látogató fővárosiakkal szemben.
Online térnyerés
A járvány miatt az igazgatási és gazdasági ügyintézés és a személyes kommunikáció is nagyrészt az online térbe került át. Ki is használták a bűnözők: internetes csalásokba, hamis termékek gyártásába vagy illegális kereskedelembe kezdtek.
Az Interpol jelentése szerint a járvány legfőbb online kockázatai az adathalászat, a csalás, a zsarolás, a rosszindulatú és kémprogramok, valamint az álhírek terjesztése voltak. Csak 2020 első negyedévében a számítógépes bűnözők heti húszmillió rosszindulatú és adathalász e-mailt küldtek szét személyes vagy pénzügyi adatok megszerzése céljából.
Magyar hackerek a kormányzati járványügyi információs portál nevével visszaélve fogtak személyes adatok illegális gyűjtésébe: kormányzati pénzügyi támogatást ígértek egy regisztrációs lap kitöltéséért és olyan kényes személyes adatokért cserébe, amelyek jól jönnek a csalóknak. Mások a NAV nevében küldtek e-maileket, adó-visszatérítést ígérve, de az e-mailben megadott link egy adathalász weboldalra mutatott.
A hagyományos internetes csalások is megszaporodtak. A pandémia korai szakaszában az áruhiányt és az általános félelmet kihasználva egyesek online „kereskedelmi” platformokat hoztak létre, és többek közt egészségügyi maszkokat, kézfertőtlenítőket, védőruhákat kínáltak, majd miután megkapták a vételárat, eltűntek anélkül, hogy az árut elküldték volna. Egy Budapesten élő hondurasi férfi például magyar cég nevében fellépve 22 millió szájmaszkot ígért amerikai vásárlójának, aki 857 000 euró előleget utalt át neki. A vásárló a szállítás ügyében Magyarországra utazott, és találkozott az eladó képviselőjeként bemutatkozó férfival, aki további 27 000 dollárt követelt tőle, mielőtt bemutatta volna a megrendelt árut, ám a vevő rájött a turpisságra.
Tavaly ősszel megszaporodtak a vírus elleni gyógyszerekkel és oltóanyagokkal való visszaélések is; februárban bejárta a hazai sajtót a hír, miszerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai lefüleltek egy magyar rezidens orvost, aki kórházból lopott Covid-gyógyszerrel, a favipiravirral üzletelt.
A korlátozások miatt a látható és a sötét (dark) web, a közösségi médiumok és a titkosított kommunikációs alkalmazások még nagyobb szerepet játszottak a kábítószerek terítésében és beszerzésében is. Ez azonban – Európa más országaitól eltérően – Magyarországon és Csehországban nem befolyásolta számottevően sem a kábítószerek árát, sem a hozzáférhetőséget, arról pedig nincsen adat, hogy érdemben csökkent volna a fogyasztás.
Mi várható?
Mivel a járvány hosszú távon is változásokat hozott a társadalomban, lásd a már említett online ügyintézés, valamint az otthoni munka térnyerését. Garantálható tehát, hogy az átalakult bűnözés egyes elemei is velünk élnek még sokáig, de az is, hogy lassan visszatérnek a járvány alatti időszakban háttérbe szorult hagyományos formák is.
– Nagyon valószínű, hogy a korlátozások feloldásával az összbűnözés a járvány idején lévő szinthez képest növekedni fog, kiváltképp a vagyon elleni és az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények száma, mint például a rablás, amit jellemzően az utcán követnek el – mondja lapunknak az idézett tanulmány egyik szerzője, dr. Bolyky Orsolya, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa.
Azt pedig, hogy a vírushelyzetet megelőző időszakot is túl fogja-e a szárnyalni a bűnözés mértéke, jelenleg még senki sem tudja megmondani. Az egzisztenciális kiszolgáltatottság, amely a bűncselekmények jelentős százalékának hátterében meghúzódik, a korlátozások feloldásával, így a munkanélküliség mérséklődésével nagy mértékben csökkenni fog. Emellett a majd másfél éves otthon tartózkodás alatt az emberek egy része jelentős pénzt takarított meg: csak Magyarországon az idei év első három hónapjában a korábbi évek szintjét messze felülmúló összeggel, 920 milliárd forinttal gyarapodtak a lakossági megtakarítások. Ezek, sok más pozitív tényezővel együtt, kiegyenesíthetik a pandémia okozta egzisztenciális válsággal, majd az utcai bűnözés visszatérésével járó bűnözési görbét. A járvány esetleges újabb hulláma viszont hosszú távon komoly kihívások elé állíthatja a bűnüldöző hatóságokat.