A cél: megvédeni a családokat

– A közelmúltban jelentették be, hogy azokra az állami és önkormányzati tulajdonú bérházakra is kiterjesztik a rezsicsökkentést, amelyek nem minősülnek társasháznak. Ez körülbelül hány családot érint?

– A kormány célja, hogy az elhibázott brüsszeli szankciók miatt kialakult energiaválságban is garantálja az ellátásbiztonságot és megfizethető szinten tartsa a lakossági energiaárakat. A rezsicsökkentés minden háztartás számára megmaradt az átlagfogyasztás mértékéig, a magyar családok ennek köszönhetően havonta mintegy 181 ezer forintot takaríthatnak meg. A társasházak további kedvezményes mennyiségre jogosultak, a helyi önkormányzati, állami bérlakások és szállóférőhelyek üzemeltetői az ott élők ellátásának mértékéig igénybe tudják venni a rezsicsökkentéssel biztosított kedvezményes díjazást. A kabinet az általánostól eltérő, speciális élethelyzetekre is figyelemmel volt a rezsicsökkentés védelme során, így külön kedvezményt nyújt többek között a nagycsaládosoknak és a többgenerációs családi házakban élőknek. A kiegészítő intézkedések 65 ezer családot érintenek. Legutóbb valóban a társasháznak nem minősülő állami és önkormányzati bérházakra terjesztettük ki a rezsicsökkentést. A döntéssel közel kétezer családnak segített a kormány, közülük ezernégyszázan budapesti bérlakásokban laknak, több mint ötszáz család pedig a honvédségi kezelésben lévő, állami tulajdonú ingatlanokban él a fővároson kívül Nagytarcsán, Debrecenben és Nagyorosziban. A szabályozást visszamenőleges hatállyal, augusztus elsejétől vezettük be. A kormány célja, hogy minden magyar családot megvédjen az elszabadult inflációs rezsiáraktól.

– Hogy alakul a hazai gáztározók töltöttsége? Biztosan lesz elég gáz erre a télre?

– Magyarország megfelelően felkészült a téli fűtési időszakra, a gazdaság működtetéséhez és az otthonok fűtéséhez szükséges energiahordozók biztosítva vannak. A kormány az energia-veszélyhelyzetre tekintettel határozott intézkedéseket tett azért, hogy elegendő földgáz legyen készleten. A magyarországi gáztárolók töltöttsége a november végi adatszolgáltatás szerint 83 százalékos, ami 5,2 milliárd köbmétert jelent. Az éves fogyasztáshoz viszonyított 52 százalékos töltöttség majdnem kétszerese az uniós átlagnak. A korábbi évek tapasztalatai alapján ez a mennyiség körülbelül 105 téli napra fedezi az ország igényeit, és ebben már az ipari felhasználás is benne van. Ha csak a lakossági fogyasztást nézzük, akkor 218 téli napra elegendő földgáz van a hazai tározókban. Az idei tél nem visel meg bennünket, mindenki fog tudni fűteni, főzni, fürödni. Az erőltetett és értelmetlen brüsszeli szankciók viszont egész Európa energiabiztonságát – a családokét és a gazdaságét egyaránt – kockára teszik a jövő télre. Nekünk, magyaroknak életbevágó érdekünk a beszállítók diverzifikálása mellett az orosz gáz- és kőolajszállítás folyamatos fenntartása. Fokoznunk kell a hazai energiahordozók kitermelését, növelnünk a tározói kapacitásokat. Lakossági, illetve gazdasági programokkal kell támogatnunk a gázkiváltást, az energiahatékonyságot, a zöldenergiát.

– Múlt héten jelent meg az a rendelet, amelynek értelmében jövőre nem emelkedhetnek a rendszerhasználati díjak. Miért volt szükség erre a döntésre?

– Az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt drámaian megemelkedett az energiahordozók világpiaci ára, és az elérhetőségükben is rendszeres fennakadásoktól lehet tartani. A kormány továbbra is elkötelezett a rezsicsökkentés fenntartása mellett, aminek az egyik kulcsfontosságú eleme a rendszerhasználati díj. Ezért döntött úgy a kabinet, hogy ez jövőre nem emelkedhet a lakossági fogyasztók számára. A rendszerhasználati díj az energiaárak emelkedése miatt nő, a kiegyenlítő energiát pedig a megemelkedett árak miatt csak drágábban tudják beszerezni. A kormány úgy döntött, ezzel a lakosságot nem lehet megterhelni, de annak érdekében, hogy ez ne jelentsen megfizethetetlen terhet az ipar számára se, extraprofitadót vetnek ki a kiegyenlítő szolgáltatást nyújtó erőművekre. Ennek adókulcsa 2022-ben 13 százalék, 2023-ban pedig 10 százalék lesz, ezzel a költségvetés idén és jövőre is 40-40 milliárd forintra tesz szert.

– A hírek szerint a Brüsszelben tervezett kilencedik szankciós csomag az orosz fűtőelemek behozatalát is tiltaná. Aggódnunk kell Paks miatt?

– A Paksi Atomerőmű a hazai villamos­energia-termelés közel felét adja, ezzel stratégiai szerepet játszik a hazai áramellátásban és a külföldi kitettségek mérséklésében, a rezsicsökkentés fenntartásában, ahogy nélkülözhetetlen a klímasemlegességi célok elérésében is. Jelenleg az atomerőművek jelentik a legmegbízhatóbb, legolcsóbb és leginkább környezetkímélő energiatermelési módot, amit jól mutat, hogy a paksi bővítés révén évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását fogjuk megelőzni. Hazánk energiastratégiájának egyik alapelve, hogy az energiamix összeállítása kizárólagos nemzeti hatáskör. Ezért sem korlátozhatja semmiféle szankció a magyar energiaellátást, ezért nem támogatta a kormány például az európai uniós olajembargót és a gáz­árplafont, ezért vívtunk ki magunknak különböző mentességeket, és ezért nem fogunk semmilyen nukleáris szankciót sem támogatni. Nagy győzelem Magyarország számára, hogy az Európai Bíróság az osztrák keresetet elutasítva múlt héten megállapította, a paksi bővítés minden szempontból megfelel a közösségi szabályoknak. Az Európai Bíróság pecsétje mind az engedélyezés, mind a finanszírozás szempontjából rajta van a paksi beruházáson. Paks II. megépítése és üzembe helyezése hosszú távon garantálja majd Magyarország energiabiztonságát és a rezsicsökkentés fenntartását.

– Úgy tűnik, a brüsszeli szankciók már Magyarország kőolajellátását is veszélyeztetik. És nem tűnik úgy, hogy az unióban is belátnák a szankciós politika kudarcát…

– A szankciók bevezetését annak idején azzal indokolták, hogy azok majd térdre kényszerítik Oroszországot, véget vetnek a háborúnak. Pedig az első perctől nyilvánvaló volt, hogy a káros hatásokat Európa fogja megszenvedni, az intézkedések nekünk fájnak majd az oroszok helyett. Ezt igazolja a tapasztalat is: a háborúnak nem látszik a vége, a mielőbbi béke mellett szinte csak Magyarország érvel. Oroszország bevételei nőttek, miközben az európai és magyar gazdaságot és családokat rendkívüli próbatételnek teszik ki az elhibázott szankciók. Hosszú küzdelem után, kemény harcok árán sikerült átmeneti mentességet elérnünk a csővezetéken érkező nyersolajra. December 5-én számos más tagállamra életbe lépett a brüsszeli olajszankciók első üteme, és ne legyen kétségünk, hogy az embargó megnehezíti majd Magyarország kőolajellátását is. Ennek a mindennapokban érezhető következményei lehetnek. A kormány természetesen továbbra is mindent megtesz a biztonságos energia- és üzemanyag-ellátás érdekében.