– Felállt a harmadik Gyurcsány-kormány. Mennyire jelentett meglepetést ennek összetétele?

– Az új kormánynévsor közzétételében az az egyik legérdekesebb, hogy a kormányfő döntésével kizárta a koalíció folytatását. Gyurcsány Ferenc ugyanis megtehette volna, hogy nem nevez ki minisztereket, csak helyettesítési rendszert állít fel. Így azt üzente volna, hogy a szocialista párt továbbra is nyitott a közös kormányzás folytatására. Az, hogy Gyurcsány Ferenc egy ideiglenes kormány összeállítása helyett új minisztereket hozott be a kabinetbe, azt jelenti, hogy amíg ő a miniszterelnök, addig az MSZP nem akar és nem is fog újfent koalícióra lépni az SZDSZ-szel. Ami pedig a személyeket illeti, itt is egyértelmű az üzenni akarás: Gyurcsány saját megerősödését akarta közhírré tenni. Több változás, így Lamperth Mónika felfelé buktatása, Baja Ferenc lemondatása a pártalapítvány éléről, illetve a korábbi üzlettársak beválogatása mögött ez állhat.

– Pest megye és Borsod is például jelentős képviselettel rendelkezik az MSZP-frakcióban, így a két megye egy-egy nagyágyúja, Szabó Imre és Szűcs Erika is miniszter lett. No meg tárcát kapott a parlamentben eddig a függetlenek között ülő Gyenesei István is…

– Régi politikai eszköz, hogy valaki pozíciók osztogatásával vásárol magának támogatókat. Tegyük hozzá, hogy ez nem csak a baloldalon van így. A március kilencedikei népszavazás után olyan válságjelek mutatkoztak a szocialista frakciókban, amelyekhez hasonlatosra korábban sosem volt példa. Emlékezhetünk, Baráth Etele felvetette, hogy Gyurcsány Ferenc legyen inkább csak pártelnök, Suchman Tamás és Juhász Ferenc előrehozott választásokról beszélt; megbolydult az MSZP képviselőcsoportja, amely ezt megelőzően az egységéről és fegyelméről volt híres. A mostani kormányátalakítással azonban Gyurcsány támogatókat vett magának, sőt Gyenesei Istvánnal egy pluszszavazatot is szerzett.

– Van legitimitása ennek az új kabinetnek?

– Beszédes, hogy Gyurcsány Ferenc szőnyeg alá söpörte azokat a felvetéseket, miszerint az új kormányalakítás miatt szüksége lett volna új parlamenti felhatalmazásra, például egy bizalmi szavazásra. Úgy tűnik, hogy a kormányfő helyzete felemás: egyrészt mindent elkövet azért, hogy jelét adja megerősödésének, ugyanakkor napnál világosabb parlamenti instabilitása.

– Egy kicsit még érdemes elidőzni a koalíció felbomlásánál. Sokan ugyanis továbbra is gyanúsnak tartják ezt a hirtelen eltávolodást, és az valóban tagadhatatlan, hogy Gyurcsány ön által is említett megerősödése, illetve Kóka János legalább ideiglenes megmenekülése ennek a szakításnak köszönhető.

– Tény, rövid távon mindkét pártnak jót tett a koalíció felbomlása, a szocialisták és a szabad demokraták is megerősíthetik némileg saját arculatukat. De ez a pozitív hatás szerintem csak átmenetileg igaz. A szocialisták ugyanis hosszabb távon nagyon nehéz helyzetbe hozták magukat. Kisebbségben csak akkor lehet kormányozni, ha van egy kormányt toleráló többség a parlamentben. Márpedig a dolgok jelenlegi állása szerint az SZDSZ azt mondja, hogy ők nem fogják támogatni a kormányt.

– Legalábbis ezt állítják most… A szocialistáknak és a szabad demokratáknak érdekük, hogy ilyen politikai helyzetben végigmenjen ez a ciklus 2010-ig?

– Amennyiben a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-ről és a Kóka János vezette SZDSZ-ről beszélünk, akkor a válasz egyértelműen igen. A két elnöknek ez az egyetlen esélye a megmenekülésre. De ha a szocialista párton vagy a SZDSZ-en belül személyi változások történnek a következő hónapokban, akkor már nem biztos, hogy az új vezetésnek, a gazdasági és politikai válság ismeretében, érdeke a 2010-ig tartó szenvedés.

– Mindenesetre a baloldal láthatóan készül a következő választásra. Gyurcsány Ferenc és Kapolyi László például tavaly év végén megállapodást kötött az MSZP és a szociáldemokraták együttműködéséről, majd Kapolyi ezután többször is szembement a kormánnyal, hogy mást ne említsünk, az egészségpénztári privatizáció kapcsán. Az lehet a cél, hogy az MSZP-ből kiábrándulók ne a pártpreferencia nélküliek táborába kerüljenek, hanem a szociáldemokrata párt mellé?

– Az elemzőnek az az érzése, hogy egy egész akcióterv van erre, aminek sok eszköze adott. Van benne pufferpárt, aminek a szocialistákból kiábrándult szavazók felszívása a feladata, bizonyos értelemben ilyen az MDF és a szociáldemokrata párt is. Ha ezeknek a pártoknak a mostani szavazóbázisát megnézzük – persze ez a bázis az MSZDP-nél egyelőre nagyon kicsi –, akkor azt látjuk, hogy egyre több volt szocialista szavazó csatlakozik hozzájuk. Része a stratégiának az árokásás is, a nagyon heves ellenzék-ellenesség a kormánypárti képviselők részéről. Ők folyamatosan azt sugallják: lehet, hogy a szocialista pártot most sokan nem szívesen választják, de az ellenzék hatalomra kerülése még ennél rosszabb lenne. Ennek ellenére a Nézőpont Intézet áprilisi felmérése szerint azoknak, akik 2006-ban bevallottan az MSZP-re szavaztak, a tizennégy százaléka ma már a Fideszre adná a voksát. Persze pontos számokat nehéz mondani, hiszen nagyon sok a rejtőzködő szavazó, sokan nem emlékeznek, vagy nem akarják bevallani, hogy két évvel ezelőtt kit támogattak. Mindenesetre az tény: van egy figyelmet érdemlő csoport, amely átpártolt egyikről a másik oldalra. A kormánypárti stratégia tehát nem működik tökéletesen.

– Amiben nagy szerepe van a szociális népszavazásnak.

– Pontosan, a Fidesz ezzel áttört egy gátat a két szavazótábor között. Hiába halljuk manapság is a szokásos vádakat a kormányoldal részéről, miszerint a Fidesz populista, a szélsőségesekkel is együttműködik, és így tovább, ez a népszavazás sokkal többet számított a választóknak, mint bármilyen kormánypárti bélyeg, amit megkapott a Fidesz a baloldalról.

– Mennyi esélye van egy előrehozott választásnak?

– Két hónappal ezelőtt, a népszavazást megelőzően még úgy véltem, hogy erre nincs sok esély, mert sem a szocialisták, sem a szabad demokraták vezetése nem volt érdekelt ebben, hiszen ez a hatalmuk elveszítését, illetve a számonkérés lehetőségének megteremtését jelentené. Most már némileg más a helyzet. A ciklus felénél vagyunk, innentől kezdve sok politikus komolyan gondolkodik a jövőjéről. A jelenlegi helyzet szerint az egyéni mandátumot szerzett kormánypárti képviselők többségének nincs esélye arra, hogy ismét győzelmet arasson a körzetében. Gyurcsány Ferenc képességeiben most már sokan kételkednek párton belül is, az MSZP zuhanása nem akar megállni, így előtérbe kerülhetnek az egyéni túlélési stratégiák. Például az, hogy a képviselők egy része új pártot alapít, kilép a szocialista frakcióból és az ellenzékkel szavazva eléri az előrehozott választást, hátha így meg tudja menteni a saját helyét. Nem azt mondom persze, hogy ez a legvalószínűbb forgatókönyv, de teljesen nem is szabad kizárni.

– Miközben az MSZP mélyponton van, a Fidesz soha nem látott csúcson. Ez az óriási szavazótábor megtartható hosszú távon?

– Való igaz, a jelenleg 3,3-3,4 milliós szavazótábornak kevés közös pontja van, sok az új Fidesz-szavazó. Ami őket a régi fideszesekhez köti, az a Gyurcsány-ellenesség. Ha tehát politikailag-taktikailag nézzük, akkor a Fidesznek az a jó, ha marad a jelenlegi kormányfő. Amennyiben a harmadik Gyurcsány-kormánynak sikerül 2010-ig fennmaradnia, s mögötte áll a teljes MSZP-frakció, és az SZDSZ segítségével képes lesz átvinni a döntéseit, az bármilyen paradox, a Fidesz számára is kedvező. Mivel Gyurcsány népszerűségének emelkedése valószínűtlen, a hatalmához görcsösen ragaszkodó kormányfő egybeolvaszthatja ezt a hatalmas tábort.

– És mit gondol, Gyurcsány ragaszkodni fog 2010-ig a pozíciójához?

– Ezt szerintem még maga sem tudja pontosan. Egyelőre úgy tűnik, maradni szeretne, ezért is alakított új kormányt, és ezért is zárta ki az SZDSZ-szel való együttműködést. Ugyanakkor látszanak a menekülő utak is. Úgy gondolom, felmerült már benne, hogy adott esetben az európai politika színpadára távozik. Őszig, amíg a pártok elkezdenek komolyabban készülni a jövő júniusi EP-választásra, kiderül, hogy sikerül-e megszilárdítania a helyét. Ha nem, felkérhetik, hogy minden erejével koncentráljon az EP-kampányra, vagy esetleg Kovács László utódjává is válhat. Emellett van egy másik lehetőség, a Gazprom. Gerhard Schröder és Romano Prodi példájából is láthatjuk, hogy az oroszok nem felejtik el a barátaikat, és a bukott baloldali politikusoknak állást ajánlanak. Pár hónap múlva okosabbak leszünk.

—-

A Nézőpont Intézet 2006 nyarán alakult, közvélemény-kutatással, elemzéssel és tanácsadással foglalkozik. „Magyarország 2025” címmel május 21-én útjára bocsátja előadássorozatát, amellyel a nemzeti érdekekről való hosszú távú gondolkodás szükségére szeretne figyelmeztetni.