A hit megőrzése és továbbadása a megmaradást is szolgálja
A hit megőrzésének és továbbadásának szerepéről beszélt a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a több mint tíz éve működő Zsidó Nyári Táborban tett látogatásán kedden Kiskunhalason.
Soltész Miklós az MTI-nek elmondta: egy közösség megmaradásában – és ez igaz a nemzetre, a határon túli magyarokra, illetve a magyarországi nemzetiségekre, és igaz a zsidó közösségre is – talán a legerősebb szerepe a hitnek van.
Úgy fogalmazott: annak a közösségnek, amelyik meg tudja őrizni a hitét vagy vissza tud találni ahhoz, a következő évekre vagy akár évtizedekre is van jövője.
Óriási szükség van arra – fejtette ki -, hogy azok a gyermekek, akik már akár negyedik-ötödik generációs családokban nőnek fel – és adott esetben a szüleik, illetve nagyszüleik a zsidó felekezeti hitet már elhagyták -, a táborban „minél inkább elmélyüljenek a hitben, megismerjenek számos fontos vallási tanítást, illetve segítséget kapjanak az élet mindennapjaihoz”.
Az államtitkár szerint ezek a gyermekek mindenképpen az adott közösség erős tagjai lesznek, és előbb-utóbb a nemzeté is.
Soltész Miklós kiemelte: a magyar kormány a hittanoktatás és a közösségi programok támogatásával, illetve a templomok, zsinagógák felújításával azt próbálja segíteni, hogy „a különféle felekezetek Magyarországon a megmaradás mellett fejlődni is tudjanak”.
Úgy látja, hogy ezekkel a lehetőségekkel a legtöbb közösség – köztük a zsidó közösség is – élni tudott.
A Zsidó Nyári Tábort kezdetben Kecskeméten tartották, később pedig Kiskunhalasra került át.
Róna Tamás főrabbi elmondta: a tábort 12 éve rendezik meg Kiskunhalason, ott ugyanis a zsinagóga környezete lehetővé teszi a különféle foglalkozások és sportolási lehetőségek kialakítása mellett a szálláshelyek létesítését is.
Magyarországon ez az egyedüli olyan magyar zsidó gyerektábor, amelyet hitközségek, magyar zsidó emberek hoztak létre, így „egyedülálló országosan, de akár a Kárpát-medencében is” – tette hozzá.
A főrabbi kitért arra, hogy a napi kétszeri zsinagógai ima és lelkigyakorlat mellett a gyermekek megismerkednek a héber betűkkel, a zsidó szimbólumokkal és több bibliai történettel, miközben a közös sportolás és játékok, illetve kirándulások sem hiányozhatnak a programok közül.
A 70 ággyal, kóser konyhával felszerelt július 3-a és 10-e között tartott táborba az ország sok városából érkeztek fiatalok a 6-9 éves, a 9-12 és a 13 évesnél idősebbek csoportjába. Több mint 90-en vannak a táborban, A távolabbról ideutazók ott is alszanak, a helyiek éjszakára hazamennek.
Péntek este még többen, akár kétszázan is összegyűlhetnek a kiskunhalasi zsinagógában, mivel a környékbeli zsidó közösség tagjai is eljönnek egy közös imára – mondta a főrabbi.