A jelek szerint kudarcot vallott az európai baloldal
Úgy tűnik, nem ér célt a bosszúszomjas európai baloldal kísérlete, hogy Magyarország elessen a neki járó pénzektől – mondta Kovács István stratégiai igazgató az Alapjogokért Központ hétfői sajtótájékoztatóján.
Közel egy hónappal azután, hogy a magyar kormány válaszolt az Európai Bizottság kifogásaira, a bizottság döntött a Magyarországra vonatkozó jogállamisági mechanizmus alkalmazásáról.
A biztosok kollégiuma mintegy háromezer-hatszáz milliárd forintos forrásfelfüggesztést helyezett kilátásba, amelyet ugyanakkor a magyar kormány által november 19-ig tett, az unió pénzügyi érdekeit szolgáló intézkedések újbóli értékelésétől tesz majd függővé – számolt be az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Ez a hazánknak a 2021-2027-es időszakban járó uniós felzárkóztatási források mintegy egyharmada. Amennyiben a Magyarországnak járó agrár-vidékfejlesztési és helyreállítási forrásokat is beleszámoljuk, úgy a teljes magyar pénzügyi boríték kevesebb mint húsz százaléka.
A bizottsági döntés annak a bizonyítéka, hogy szakmai-jogi szinten nem maradt fenn vitás kérdés az uniós tisztségviselők és a magyar kormány képviselői között.
Mint mondta, nyilvánvalóvá vált, hogy a bizottság pozitívan értékelte a kormány eddigi lépéseit. A döntéssel reális esély nyílt arra, hogy az elkövetkező két hónapban valamennyi, még fennmaradt kérdést megnyugtatóan rendezzék a felek, és év végéig megállapodás szülessen. Hozzátette, az Európai Bizottság döntése mögött azonban nem lehet nem észrevenni az Európai Parlament zsarolási szándékát és politikai nyomásgyakorlását.
A szankciópárti európai baloldal az elmúlt időszakban mindent megtett az EP-ben azért, hogy megakadályozza a bizottság és Magyarország közötti megegyezést. Céljuk a politikai megosztottság kiélezése volt. Ez különösen veszélyes és felelőtlen egy olyan időszakban, amikor az orosz-ukrán háború miatt mindennél nagyobb szükség lenne az EU egységére.
Kovács István közölte, az EP által fűtött politikai vita középpontjában az uniós szankciós politika áll. Ma már nyilvánvaló, hogy az elhibázott brüsszeli szankciós politika többet árt az EU-nak, mint Oroszországnak. Az emelkedő energia- és élelmiszerárak – a háborús infláció – jelentős terhet rónak az európai családokra és vállalkozásokra. Mindezért az EP okolható, amely még a mostani válságidőszakban is valós megoldások megfogalmazása helyett ideológiai, jogállamisági kérdésekkel foglalkozik. Példa erre a héten elfogadott, a nyílt társadalom hálózatával karöltve kidolgozott, hazánkat elítélő Gwendoline Delbos-Corfield-jelentés, és az EP liberális szószólójának, Guy Verhofstadtnak számos megnyilvánulása is.
A mostani döntés azonban bizakodásra ad okot azzal kapcsolatban, hogy végül győz a józan ész, és az EP áskálódása ellenére kompromisszummal zárulnak a bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalások.
Ebben az esetben jövőre hazánk megkapja a neki járó uniós forrásokat.
A válságos időkben a tagállamok egységére, nem széthúzásra van szükség, ideológiák helyett a józan észre. Ezért a magyar kormány továbbra is nyitott a józan, higgadt és az európai polgárok, kiváltképp a magyar emberek érdekeit szolgáló párbeszédre.
A Magyarország ellen indított jogállamisági kondicionalitás eljárás
A bizottság április 27-én az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló 2020/2092. EU rendelet értelmében írásbeli értesítést küldött a magyar hatóságoknak, mivel úgy ítélte meg, hogy Magyarországon számos jogállamisági kérdés „érinti vagy súlyosan veszélyezteti” az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Ez az értesítés eljárást indított el, amelynek során a bizottság megvitatta a nemzeti hatóságokkal, hogy a felvetett kérdéseket hogyan lehetne konstruktívan kezelni. Magyarország az Európai Bizottság észrevételeire augusztus 22-én cselekvési tervet nyújtott be. A bizottság részére egyhónapos határidő állt rendelkezésre annak megítélésére, hogy a magyar válaszokat és a kormány által tervezett lépéseket kielégítőnek, az aggályait tekintve megnyugtatónak találja-e.
Kovács Attila elmondta, a Magyarország által tett vállalások végrehajtása tekintetében a bizottság november 19-ét tekinti céldátumnak. A kormánynak eddig kell átfogó tájékoztatást adnia a teljesítésekről. Amennyiben a magyar válaszokat az Európai Bizottság elfogadhatónak találja, az eljárás lezárul.
Amennyiben november 19-ét követően a bizottság nem találja elfogadhatónak a kormány által tett intézkedéseket, akkor az ügy tovább kerül a Tanácshoz, és a biztosok kollégiumának javaslatát a pénzügyminiszterek tanácsának (ECOFIN) kell majd minősített többséggel jóváhagynia (ez az uniós népesség 65 százalékát képviselő, szám szerint az uniós tagországok 55 százalékát kitevő arány). A Tanácsnak egy hónapja lesz erre, ez két hónappal meghosszabbítható, ezalatt a bizottság folyamatosan tájékoztatja a szakminisztereket a vállalások teljesítéséről.
Mint mondta, feltételezhető, hogy ez a hosszabbítás meg fog történni, hiszen a magyar kormány már ezen a héten kezdi előterjeszteni azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel az Európai Bizottság kifogásait igyekszik orvosolni. Ezek között lesz például egy olyan indítvány is, amely az expressz törvényhozást szorítaná vissza azzal, hogy a társadalmi egyeztetést kötelezővé teszi a parlamenti döntések előtt, tehát a javaslatok elfogadása innentől kezdve várhatóan több időt fog igénybe venni.
Az elemző dokumentumot teljes egészében IDE kattintva tekintheti meg.