A Jobbik nemzeti kríziskezelőt akar létrehozni
A Jobbik felszólítja a kormányt, hogy hozzon létre egy "nemzeti kríziskezelőt" a kilakoltatottak megsegítésére.
A Jobbik arra szólítja fel a kormányt, hogy hozzon létre egy „nemzeti kríziskezelőt”, amely a kilakoltatás előtt álló, vagy már kilakoltatott emberek napi megélhetési gondjainak megoldásában segítene – mondta Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Fotó: MTI/Mónus Márton (archív, illusztráció)
A politikus közölte: a Jobbik azt javasolja, hogy a nem túl sikeres Nemzeti Eszközkezelő mellett, a kormány hozza létre a „nemzeti kríziskezelőt” is, amely a kilakoltatott vagy kilakoltatás előtt álló emberek élelmezéséről, gyógyszerellátásáról és lakhatásáról gondoskodna. Kérdésre válaszolva úgy vélte: már néhány milliárd forintból országosan kiható, érdemi eredményt lehetne elérni. Közölte: a Jobbik a Magyar Nemzeti Bank devizahiteles átváltásból felhalmozódó 100 milliárdos nagyságrendű többletét szeretné egy kártérítési alapba csoportosítani, amely képes lenne finanszírozni a kríziskezelőt, de amíg ez nem megy át a költségvetésen, addig a rendkívüli eseményekre elkülönített alap biztosítaná a szükséges forrásokat.
A kríziskezelő felállítását Z. Kárpát Dániel azzal indokolta: bár a Jobbik sok kilakoltatott családon próbál segíteni, már az ellenzéki képviselők sem győzik azt a segítségkérési mennyiséget, amely befut, hiszen több tízezer ember állhat hasonló krízishelyzet előtt.
Hangsúlyozta: nekik nem pusztán a törlesztőrészlet befizetése vagy a jogi segítség elérése lehetetlen, hanem sokszor a napi gyógyszerek vagy a napi betevő megszerzése is. Egy teljes társadalmi osztályt hagytak az út szélén mindenféle lényegi segítség nélkül – összegzett.
A Jobbik alelnöke kiemelte: bár a Fidesz-KDNP szerint az önkormányzatok szociális ellátórendszerének kellene ellensúlyoznia a problémát, az önkormányzatok sem pénzügyileg, sem eszközrendszer tekintetében nem tudják kezelni a helyzetet.
Úgy vélte: a kríziskezelőre addig lenne szükség, amíg a Jobbik el nem éri a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítását. Emellett – folytatta – a problémák megoldásáig állandó kilakoltatási moratóriumot és olyan végrehajtási moratóriumot kellene bevezetni, amely lehetlenné teszi a tartozások mesterséges felduzzasztását.
Z. Kárpát Dániel kérdésre válaszolva cáfolta azt a sajtóértesülést, miszerint Volner Jánosnak elnöki ambíciói lennének, és azt is, hogy ezzel kapcsolatban titkos kongresszust tartott volna a párt augusztusban. Mint mondta, Volner János közeli jóbarátja, és vélhetően megosztotta volna vele, ha lennének ilyen ambíciói. Emellett – folytatta – a Jobbik elnökségében baráti, bajtársi hangulat uralkodik, így a kérdést a „habonyi és a kormányközeli média” találgatásainak körébe sorolta.
Szintén kérdésre Z. Kárpát Dániel arról is beszélt: nem látja jelét annak, hogy Vona Gábor visszatérne a Jobbikba, és nem érzi reálisnak, hogy a korábbi pártelnök az EP-választásra visszajönne a pártba. A Jobbik alelnöke kérdésre válaszolva elmondta: pártja önállóan indul az EP-választáson, nem tárgyalnak más ellenzéki pártokkal a közös indulásról. Nincs olyan érv, ami amellett szólna, hogy a Jobbik ne egyedül induljon – jelentette ki.