A kommunizmus el akarta szakítani az egyházat Rómától
A lelkipásztori szolgálat és a cselekvés összhangjáról beszélt Kovács Gergely gyulafehérvári érsek azon a misén, amelyet Lászai János egykori gyulafehérvári kanonok, pápai magyar gyóntató halála ötszázadik évfordulója alkalmából mutatott be a magyarok római templomában szombat este.
Kovács Gergely homíliájában Lászai Jánost az egyház iránti hűség múltbéli és jelenkori példaképének nevezte.
Kijelentette, Lászai János lelkipásztori érzékkel rendelkezett, és ezzel egy időben cselekvő pap is volt, „aki ragaszkodott Rómához”.
Ugyanezért az erdélyi magyar egyházban évszázadokkal később szolgáló utódjai gyakran életükkel fizettek, mivel a kommunista rezsim arra törekedett, hogy elszakítsa őket Rómától – hangoztatta Kovács Gergely. Mindenekelőtt Márton Áron gyulafehérvári püspököt említette, akit az ötvenes években letartóztattak, majd 1956-tól házi fogságban tartottak.
Az 1523-ban Rómában, az akkori pestisjárványban elhunyt Lászai János gyulafehérvári kanonok, főesperes, apostoli penitenciárius, vagyis pápai magyar gyóntató sírját a Santo Stefano Rotondo korakeresztény körtemplom őrzi ötszáz éve.
A halála évfordulóján bemutatott misén a Vatikánban zajló szinóduson résztvevő magyar püspökök koncelebráltak, közöttük Német László belgrádi metropolita érsek, Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, Pál József Csaba temesvári püspök, valamint Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita.
A római Pápai Magyar Intézet rektora Németh Norbert a humanista Lászai János saját maga költötte latin nyelvű sírfeliratát idézte, miszerint a fagyos Dunánál született, de római sírban pihen, mivel „Róma mindannyiunk hazája”.