Hirdetés

Nagy István azt mondta, egyre népszerűbb a biztos megélhetést és karrierlehetőséget kínáló agrárágazat: az idén 28 százalékkal többen jelentkeztek agrárképzésre, mint egy évvel korábban.

Szeptemberben országosan 4082 egyetemi hallgató kezdi meg a tanulmányait az agrár- és élelmiszeripari szakokon, közülük 451-en a Debreceni Egyetemen – tette hozzá a tárcavezető.

A debreceni felsőoktatás magában hordozza csaknem fél évezred értékeit, hagyományait – utalt a Református Kollégium 1538-as megalapítására -, miközben utat nyit az innovációnak, a kutatásnak, az új lehetőségeknek, a tudományos felméréseknek, joggal vált ezért Magyarország egyik legnépszerűbb felősoktatási intézményévé.

A jövő feladatai közül kiemelte a kihívásokat, amelyekre választ kell találni, az akadályokat, amelyeket le kell győzni, a lehetőségeket, amelyeket meg kall ragadni és az új utakat, amelyeken el kell indulni.

Korábban írtuk

Azt mondta, különösen igaz ez az agrárium területére: „bármilyen jövő vár is ránk, abban biztosak lehetünk, hogy az agráriumra, az élelmiszeriparra mindig szükség lesz, mert alapvető tevékenységet látnak el, létfontosságú rendszerekkel foglalkoznak, olyanokkal, amelyek nemzetgazdasági szempontból és a magyar társadalom fennmaradásának szempontjából is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak, pótolhatatlan termékeket állítanak elő”.

Az agrárium nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági szempontból is stratégiai ágazat – fűzte hozzá Nagy István, megjegyezve, ezért is örömteli, hogy egyre népszerűbb a fiataloknál.

Jelezte: a 155 éves debreceni agrárképzés szilárd alapot és erőt jelent, lehetőséget ad az innovációra, a fejlesztésre, a versenyképeség növelésére, a víz- és energiatakarékos, környezetbarát, biztonságos és gazdaságos élelmiszerellátás gyakorlatára, oktatására és kutatására.

Nagy István figyelmeztette az új egyetemi polgárokat, ahhoz, hogy a jövő kihívásaira válaszokat tudjanak adni, tanulni kell.

„Soha ne feledjék, először mindig vetni kell, hogy majd sikeresen aratni lehessen. A tanulás ideje következik” – adta útravalóul az agrárminiszter a debreceni egyetemistáknak.

Kossa György, az egyetemet működtető gróf. Tisza István alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondta, az intézmény „nemzeti, egyetemes és európai érték, nemzeti kincs”. Jelezte: 110 országból nyolcezer külföldi hallgató tanul a DE-n, a legtöbben Kelet-Európában. Az elnök sikeresnek nevezte az egyetemi modellváltást.

Papp László (Fidesz-KDNP) debreceni polgármester azt mondta „az egyetem és a város új polgárainak”, hogy a DE-n megszerzett tudás „ebben a városban életre szóló karrierlehetőséget jelent”.

Szilvássy Zoltán rektor tanévnyitó beszédében jelezte: intézményük 40 ezer diák közössége, az ország legnagyobb és legszélesebb képzési spektrummal rendelkező intézménye. A teljes felvételi eljárás eredményeként az új tanévben kilencezer hazai és csaknem kétezer külföldi diák kezdi meg a tanulmányait.

A hallgatók eskütétele után a rektor hivatalosan is megnyitotta az új tanévet.