Fotó: MTI/Kovács Attila
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára az Óbudai Egyetemen tartott sajtótájékoztatóján 2023. június 28-án

Célunk, hogy 2030-ra Magyarország Európa legjobb tíz-, a világ legjobb huszonöt innovátora közé kerüljön, ezért alkottuk meg a Neumann János programot, ami kilenc intézkedést fogalmaz meg, ezek közül a doktori képzés erősítése, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása van fókuszban – hangsúlyozta Hankó Balázs.

Hirdetés

Kijelentette: a kutatók-fejlesztők számát emelni kell. Most hatezer kutató-fejlesztő jut egymillió lakosra, ezt kilencezerre kívánják emelni 2030-ra. A szabadalmak számát duplázni kell – tette hozzá az államtitkár, harmadikként pedig a magyar vállalatok innovációs képességét említette, amit szerinte szintén duplázni szükséges.

Az, hogy kutató-fejlesztők, szabadalmak, innovátorok kellenek, egyértelműen a doktoranduszok, a doktori képzések irányába mutat – hangsúlyozta Hankó Balázs. Ezután felsorolta az intézkedéseket, amelyeket a tavaly tavasszal a Doktoranduszok Országos Szövetségével megkötött stratégiai megállapodásnak megfelelően és velük együttműködve dolgoztak ki.

Az államtitkár közölte: bővülnek az ösztöndíjak; az Új Nemzeti Kiválósági Program három és félmilliárdos keretében a kiváló doktoranduszok havi száz-kétszáz ezer forintban részesülhetnek. Emellett „az egyetemek bővülő forrásaival kiegészíthetik az ösztöndíjakat a modellváltott, az egyházi és állami fenntartású intézmények” – fűzte hozzá.

„Összekapcsoljuk az egyetemeket és vállalatokat” – folytatta Hankó Balázs. Úgy fogalmazott: „a tudományos publikáció mellett a szabadalom is doktorit ér”. Ezért 5,1 milliárd forint áll rendelkezésre a Kooperatív Doktori Program keretében; ha a vállalatnál dolgozó hallgató doktori képzést is végez, az négyszázezer forintos ösztöndíjat jelenthet a számára – közölte.

Ha a vállalatnál dolgozó fiatal doktori képzésre is jár, szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezményt adunk; havi hatvanezer forint kedvezményt tud igénybe venni a vállalat doktoris hallgatója esetében – mondta az államtitkár. Hozzátette: ha a gazdasági szereplőnél dolgozó hallgató részt vesz az önköltséges doktori képzésben, az állam az önköltség felét átvállalja, és „biztatjuk a vállalatokat arra, hogy a másik felét vállalják át”.

Hankó Balázs beszámolt arról is, hogy bővülnek a doktori képzések, nyitottá tették a létszámkereteket, elsődlegesen a műszaki, természettudományi, mérnök-, informatikai, agrár-, orvosi, egészségtudományi területen.

A doktori idő is bele fog számítani a nyugdíjba; az állam a nyugdíjjárulék felét átvállalja, az egyetemeket pedig arra biztatjuk, hogy a másik felét vállalják át – mondta az államtitkár. Kitért arra is, hogy a legtehetségesebb hallgatók már az alapképzés után doktori képzésben folytathatják.

Benyó Zoltán, az Országos Doktori Tanács elnöke azt hangoztatta, hogy az ország gazdasági és szellemi fejlődése elsősorban a tudomány fejlődésétől, tudományos teljesítményétől függ, és ezt segíti elő a doktori képzés növekedése, fejlesztése.

Ennek a programnak köszönhetően az erőforrások növekedni fognak – vélte Benyó Zoltán. Leszögezte: a tudománynak a gazdaságot is szolgálnia kell, olyan tudományos eredményekre van szükség, amelyek hasznosulhatnak.

A tudományos teljesítmények nagyon nagy része doktori hallgatóinktól származik, őket ezért minden módon támogatni kell, munkakörülményeik javításában, jobb megélhetés biztosításával – hangsúlyozta a doktori tanács elnöke.

Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke kifejtette, érdekképviseleti tevékenységük mellett feladatuknak tartják azt is, hogy a doktori képzésben részt vevőket összefogják, közösséget szervezzenek, valamint a külföldi hallgatókat is integrálják.

Szoros kapcsolatban vagyunk a doktori tanáccsal, javaslatainkat velük közösen juttatjuk el a minisztériumhoz – jegyezte meg. Hangsúlyozta, céljuk, hogy a doktori képzés vonzó legyen. Jelenleg több mint tízezer hallgató tanul a képzés legmagasabb szintjén, tehát a doktori képzésben – közölte Molnár Dániel.

Beszámolt arról is, hogy ösztöndíjmonitor rendszert indítanak el, hogy a hallgatók naprakész információkat kapjanak arról, milyen intézményben milyen kiegészítő ösztöndíjban részesülhetnek.

Korábban írtuk