Újabb öt évre köztársasági elnökké választotta Áder Jánost az Országgyűlés hétfőn.

A titkos szavazásban 170 képviselő vett részt, mindannyian érvényesen voksoltak.

Áder János, a Fidesz-KDNP jelöltje 131 szavazatot kapott. A baloldali ellenzék által támogatott Majtényi László volt ombudsmanra, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökére 39-en szavaztak.

Áder Jánost a második fordulóban választotta államfővé a parlament, miután az első kör – kétharmados támogatás híján – eredménytelen volt. A második szavazáson már csak az számított, ki kap több voksot.

A politikus megválasztása után a páholyban fogadta a gratulációkat, köztük Orbán Viktor miniszterelnökét.

Az 1959-ben született Áder János – volt házelnök, országgyűlési és európai parlamenti képviselő – második ciklusát kezdheti meg a Sándor-palotában. Újraválasztása május 10-től hatályos.

Először 2012. május 2-án választotta őt elnökké az Országgyűlés, majd – a rendszerváltás utáni ötödik államfőként – 2012. május 10-én lépett hivatalba.

Áder János nős, felesége Herczegh Anita, négy gyermekük van.

Az Országgyűlés a rendszerváltás óta hetedik alkalommal választott köztársasági elnököt.

Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt a tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

Korábban írtuk: 

Az elmúlt öt év megerősítette Áder Jánost abban, hogy életünk központi kérdésévé kell tenni a teljesítményt, államfői munkája során számos bizonyságát lelte ennek. A tapasztaltakból példaként említett egy kis faluban elért munkanélküliség-felszámolást, hazai vállalat sikerességét, magyar találmányokat, tudós-, orvos- és ápolói teljesítményeket.

Az államfő hétfőn a parlamentben, a köztársaságielnök-választást megelőző beszédében számot adott az eltelt öt esztendőben végzett munkájáról.

Felidézte, hogy 2012-ben azt ígérte, államfőként mindig a magyar érdekek és értékek szószólója lesz.

Kijelentette: az öt éve is vallott értékek alapján kívánja az államfői munkát végezni.

Arról is beszélt, hogy a köztársasági elnök alaptörvényből következő külpolitikai mozgástere lehetőséget ad régóta húzódó vitás kérdések megoldására, lezárására is. Erre példaként felelevenítette a Tomislav Nikolic szerb elnökkel 2012-ben folytatott budapesti tárgyalását, amelyen felvetette az 1944-45-ös bácskai vérengzéseket és a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös döntést, Tomislav Nikolic pedig úgy reagált, hogy elérkezett a megbocsátás és a megbékélés ideje. A szerb államfővel kötött budapesti elvi megállapodás után 2013-ban született meg a szerb parlament döntése, amely elítélte a második világháború végén elkövetett atrocitásokat, majd Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen – idézte fel Áder János, hozzátéve, hogy néhány hónap múlva pedig a szerb kormány hatályon kívül helyezte a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös határozatot.

Felszólalásában kitért arra is, hogy eddigi elnöki munkájában kiemelt helyen szerepelt a jövő generációk iránti felelősség, hiszen „épített és természeti környezetünkért viselt felelősségünk közös”, parlamenti, kormányzati ciklusokon is átnyúlik.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a környezetvédelmet illetően a Föld szinte minden országára jellemző a politikai nemtörődömség, a kormányzati felelőtlenség. Úgy fogalmazott, szomorú volt szembesülnie „a rövidtávú és rövidlátó kalmárszellem helyi és globális következményeivel”. Megemlítette, hogy az elmúlt 50 évben az emberiség több erőforrást fogyasztott el, mint korábban a történelem során, valamint azt is, hogy nem egészen fél évszázad alatt megállíthatatlanul nőtt a légkörben az üvegházhatású gázok mennyisége. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyanezen idő alatt egy Európa területét meghaladó nagyságú erdő tűnt el a Földön, és hogy a Kárpát-medencének – a klímaváltozás szempontjából – Európában egyedülálló a sérülékenysége.

Az államfő megköszönte a képviselőknek, hogy a magyar parlament az Európai Unióban elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást.

Áder János beszédében köszönetet mondott Majtényi Lászlónak, a baloldali ellenzék köztársaságielnök-jelöltjének is, hogy vállalta a megmérettetést.

Végül utalt a jövő évi országgyűlési választásra, jelezve, hogy „a politikai viták zaja a következő hónapokban erősödni fog”. Azt kérte a képviselőktől, hogy e vita során gondoljanak a 200 éve született Arany Jánosra, aki a következőket mondta: „Aki azt mondja; én nem adok a hazának, amennyi tőlem telik, olyba veszem, mintha azt mondaná: én nem akarom, hogy legyen Magyarország. (..) Nem gondoltuk meg, hogy ha a haza nem lesz, akkor mi sem leszünk; nem lesznek ökreink, juhaink, nem lesznek házaink, földeink (…), nem leszünk mi magunk. Mert a haza ezekből áll. Most ez a kérdés: akarjuk-e, hogy éljen a haza, vagy sem?”

MTI