Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Hirdetés

Egyre dühösebbek a budapestiek, miközben 38 fokos kánikulában próbálnak átvergődni a városon. A legkeservesebb az autósok helyzete: napszaktól függetlenül, a tanítási szünet ellenére órákba telik, mire elérik úti céljukat. Termelésből kieső órák, késések, egyre nagyobb fejetlenség. Amikor lezárták a Lánchidat, a pesti alsó rakpart egy részén már nem lehetett közlekedni, és hamarosan megkezdődik a Blaha Lujza tér felújítása is, ami újabb lezárásokkal és szűkítésekkel jár a Rákóczi úton. Ha csak egy sáv marad a közúti közlekedésre, a főváros végleg bedugul. Maradtak viszont a biciklisávok, az autós közlekedéstől balesetveszélyesen elvett, önkényesen az úttestre felfestett zónák. Közben egyre kevesebben tekernek a fullasztó hőségben, porban és benzingőzben.

Karácsony Gergely kabinetfőnöke nemrég elmagyarázta a budapestieknek, hogy alapvetően „az Astoria miatt van dugó Budapesten”. Balogh Samu Várostervező című Instagram-csatornáján elismeri, hogy az autós közlekedéssel komoly problémák vannak, de szerinte a buszok tudnak haladni. Egyelőre legalábbis. Mert ha egysávossá válik a Rákóczi út, amire a Blaha Lujza tér rekonstrukciója miatt hamarosan sor kerül, a pesti és budai oldalt összekötő, a főváros ütőerét jelentő és leginkább igénybe vett 5-ös és 7-es buszcsalád közlekedése is ellehetetlenül.

A dugó oka Balogh Samu szerint az Astoria, egész pontosan a kelet–nyugati forgalom kereszteződése, ami itt okoz szűk keresztmetszetet.

„Ez azt jelenti, hogy ezen az útvonalon a Hegyalja úton létesített buszsáv mellett is alapvetően az Astoria határozza meg, hogy milyen gyorsan lehet átjutni. Az Astoria azért meghatározó, mert itt keresztezi először érdemi forgalom (Kiskörút, villamosok, metrópótló) a kelet–nyugati forgalmat.” Az a megoldás, hogy ehhez a szűk keresztmetszethez lassítsák le a teljes Rákóczi utat? Úgy tűnik, igen. Ebbe az irányba mutat a legújabb budai buszsáv is: június 21-től a BAH-csomóponttól az Erzsébet hídig is csak egy sávot használhatnak az autósok, ezért már ezen a szakaszon is óriási dugókra lehet számítani.

Korábban írtuk


Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László
Harmadával kerül többe a Blaha Lujza tér felújítása

Az autóforgalom kiszorítására tett kísérlet azonban egyelőre megbukott. Az autósok nem adják fel, de egyre dühösebbek. Közben a főpolgármester a tőle megszokott, gyurcsányi stílusban hergeli tovább őket: „Dugóban ül? Zavarja, hogy nem tud haladni? Szálljon ki a kocsiból, és menjen gyalog” – üzente a minap Budapest főpolgármestere.

Már a közösségi közlekedés sem jelent valós alternatívát. A zsúfolt járatok, a meghibásodott villamosok, az autóbuszok, ahol a kánikulában gyakran előfordul, hogy bezárt ablak mellett egyszerre megy a fűtés és a légkondicionáló… A közlekedésszervezés is a gyaloglásnak kedvez. Ha valaki a Deák téren át szeretne szállni a hármas metrópótlóra, egy fél kilométert kell sétáljon, mert a pótlóbusz legközelebbi megállója félúton az Astoria felé van.

Az áruszállítók helyzete is egyre nehezebb, a felfestett biciklisávon nem állhatnak meg, a rendőr is megbünteti őket, de akkor hogyan vigyék be az árut az üzletbe? Talán kerekes bevásárlótáskával valami több kilométerre lévő parkolóból? A Körúton arra panaszkodnak a vállalkozók, hogy egyre több bolt kerül a csőd szélére, mert a dugók állandósultak, a biciklisávok miatt százával szűntek meg a parkolóhelyek, ami miatt több száz üzlet megközelíthetetlenné vált. A Rákóczi úton a hajdan patinás boltok helyén leragasztott kirakatok idézik a Demszky-korszak lepukkantságát.

Amit Tarlós István visszaépített, Karácsony Gergely szisztematikusan lerombolja. Szisztematikusan és módszeresen, mert ebben a városrombolásban tudatosság és rendszer van. A főpolgármester nem a főváros fejlődésére büszke budapestieket akar, hanem dühös, frusztrált embereket, akiknek az elégedetlenségét a kormány ellen lehet hangolni. Akik már elfelejtették, hogy 2010 óta közel 220 milliárd forint korábbi adósságtól szabadult meg a főváros, több mint hetven százalékkal nőttek az iparűzési adóból származó bevételek, és nem mellesleg 2019 őszéig 1850 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg Budapesten.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
A Körúton állandósultak a dugók

Most viszont a harmadával kerül többe a Blaha Lujza tér felújítása, amelynek tendereztetési folyamata a Lánchídéra emlékeztet. A Budapesti Közlekedési Központ az STR Mély- és Magasépítő Kft.-vel szerződött, áfával együtt 4,56 milliárd forint összegben. Csakhogy a BKK június 7-én még arról adott ki közleményt, hogy a térrekonstrukció teljes forrásigénye bruttó 3,468 milliárd forint. Mitől drágult meg néhány hét alatt 1,1 milliárddal ez a projekt? Karácsony Gergely „racionalizálni akarta a költségeket”. Ez konkrétan azt jelenti a gyakorlatban, hogy kimaradnak különböző térépítészeti, közlekedési elemek, nem épül buszváró, és nem lesz semmi az aluljáró bővítéséből az ügyfélközponttal és az akadálymentesítő lifttel. A Somogyi Béla utca átépítése pedig már csak opcióként szerepel. A Tarlós István vezette Fővárosi Közgyűlés 2019-ben azonban elfogadott egy 4,167 milliárdos költségvetést, ami a fentieket mind tartalmazta.

A jelenlegi ár tehát úgy haladja meg 400 millióval a Tarlós-féle költségvetést, hogy közben a felújítás műszaki tartalma jelentősen lecsökkent. A BKK eddig csak az alapfeladat elvégzését, a Blaha Lujza tér átépítését és az aluljáró csomóponti szigetelését hívta le, ami bruttó 3,468 milliárd forintba kerül, 800 millióval többe, mint fél éve. A Blaha Lujza tér rekonstrukciója jelen állás szerint 2022 végéig tart. Az áremelkedés erősen emlékeztet a Lánchídra, amely ötmilliárd forinttal drágult, épp annyival, amennyit a Karácsony Gergely vezette főváros előlegként a kivitelezőnek kifizetett.

A budapestiek bosszantásának újabb elemeként a turistaszezonra időzítve, május végén Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója bejelentette, hogy az idén nem járnak a Duna fővárosi szakaszán a közszolgáltatásban közlekedő, menetrend szerinti BKV-hajók. Az indoklás szerint a kishajók üzemeltetése évi 300-500 millió forint többletköltséggel jár, ezért ezt az összeget idén inkább a felszíni közlekedésre fordítják. Arról még nem született döntés, hogy jövőre mi legyen: folytassák-e veszteségesen, vagy felemeljék a jegyárakat a piaci szintre.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László

A bejelentés megdöbbentette a budapestieket. A BKV-hajókat 2012-ben a Tarlós István vezette főváros keltette életre, és ha Karácsony Gergelyen múlt volna, akkor ez a történet kilenc évvel később, 2021-ben véget ért volna. Ismét a kormánynak kellett közbelépnie: az állami hajózási társaság, a Mahart közölte, hogy körjáratokat indít a Dunán.

– Ha az önkormányzat nem képes ellátni a feladatát, akkor a kormány, ahogy már sokszor, most is kisegíti – mondta be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. A Mahart-hajókon elfogadják a BKK havi vagy egy hónapnál hosszabb érvényességű bérleteit keddtől csütörtökig; péntektől vasárnapig a napijegy ára ezer forint, kutyáért és kerékpárért napi 500-500 forintot számít fel a hajózási társaság.

Jó hír, hogy újabb trolik és villamosok érkezhetnek Budapestre, miután a BKK meghosszabbította a gyártókkal kötött szerződéseket: megállapodott a CAF céggel, így további egy évig élhet opciós lehívási lehetőségével. A CAF-ügylet az elmúlt 35 év legnagyobb hazai villamosbeszerzése volt, első körben 47 szerelvényt hívtak le, amelyek az 1-es, a 3-as és a budai fonódó vonalán közlekednek. A fővárosnak és a BKK-nak további 77 szerelvény megrendelésére maradt lehetősége a 2014-es árakon, amelyből 26 darab júniusban forgalomba állt. „Ilyen áron ma egyetlen új tenderen nem kapna ajánlatot a BKK” – írta Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója június 17-én a Facebookon, hozzátéve, hogy a villamosok magyar hozzáadott értékkel készülnek a CAF és a Dunakeszi Járműjavító Kft. együttműködése révén.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László
Az idén nem járnak a Duna fővárosi szakaszán a menetrend szerinti BKV-hajók

Jelen állás szerint 51 villamos lehívása továbbra is várat magára. Akkor miért veszünk ócska, lehasznált járműveket? Karácsony Gergely a veszélyhelyzet teremtette rendkívüli jogrend adta lehetőségét kihasználva, egy személyben fogadta el azt a javaslatot, amely alapján a BKV 35 darab, 25-30 év közötti Siemens-Düwag villamost vesz a Frankfurti Közlekedési Vállalattól, darabját 220 millió forintért. A BKV indoklása szerint azért csaptak le erre az ügyletre, mert az új drága. Az új spanyol kocsikra nem volt pénz, de van majdnem nyolcmilliárd használt németekre. 25-30 éves szerelvényekről van szó, amelyek ráadásul nem klimatizáltak, és a maximális befogadóképességük csak 170 fő!

A vadonatúj CAF-villamosok egységára 700 millió forint. Ezek a járművek újak, áramvonalasak, korszerűek, kényelmesek, halkak, klimatizáltak, ráadásul 200 férőhely van bennük, és nem kell sem átfényezni, sem javítani őket, nem beszélve a budapesti közösségi közlekedés egységes arculatáról. A most jóváhagyott keretből 11 vadonatúj CAF jöhetett volna, de Karácsonyéknak az ócska szerelvények kellettek, akárcsak Demszkyéknek az utasoknak sok bosszúságot okozó, népnyelven csak hegymászó villamosnak nevezett, elavult hannoveriek, amelyek ma is közlekednek külvárosi kerületekben. Budapest idővel újra a német villamosok roncstelepévé válik.

De nem ez volt Karácsony Gergely egyetlen egyszemélyi döntése. A főpolgármester veszélyhelyzeti felhatalmazásával élve, egyik utolsó döntéseként Kispestre száműzte az államalapító király XIII. kerületi Szent István parkba tervezett szobrát. A szobor felállításáról még 2017-ben döntött a Tarlós István vezette fővárosi közgyűlés: úgy határozott, hogy elbontják a Tanácsköztársaság népbiztosának, Lukács Györgynek a szobrát, és nem messze tőle helyezik el az első királyunkat ábrázoló alkotást. Harmath István szobrászművész munkáját a Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Galéria és a fővárosi önkormányzat nyílt, országos pályázatán választották ki, és 2019-ben engedélyt is adtak a felállítására. A már megkezdett munkálatokat a frissen megválasztott, balliberális többségű közgyűlés első intézkedései közt felfüggesztette.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László
Nem jönnek új CAF-villamosok

„A vita nem arról szól, hogy lesz-e Szent István-szobor a Szent István parkban, hanem arról, hogyan tudjuk összeegyeztetni az emlékezetpolitikát a parkhasználók szempontjaival” – mondta Karácsony Gergely, arra hivatkozva előterjesztésében, hogy a környékbeli civilek azt kérték, vizsgálja felül a szobor helyét. Ekkor a Budapest Galéria új szakvéleményt készített, és a parkon belül új helyszínre tettek javaslatot. Hiába. Az évek óta tartó vitát Karácsony Gergely személyes döntésével lezárta, és úgy döntött, a szobrot Kispesten, a Templom téren állítják fel.

De ha már a parkoknál tartunk, tudni kell, hogy a főpolgármesternek van egy zöldprogramja. Ez egy török lapnak adott nyilatkozatából derült ki: „Én egy zöldprogrammal nyertem meg a választást, és az elmúlt évben számos intézkedésünk volt, ami ezt szolgálta. Számos megörökölt beruházást újraterveztünk, sok ezer fát mentettünk meg, rengeteg parkot újítottunk fel, és elindítottuk a pesti oldal villamoshálózatának a komplex fejlesztését” – állította.

A valóság ezzel szemben az, hogy Karácsonyék egyetlen parkot sem újítottak fel, ehelyett ellepte a gaz a fővárost. Felháborodtak a budapestiek Újbudától az I. kerületen és Zuglón át Óbudáig. A lakosság számos kerületből jelezte, hogy elmaradt a tavaszi fűnyírás. A városháza azonnal reagált: „Nem gaz, méhlegelő” – ez volt olvasható a térdig érő fűben elhelyezett táblákon. Az ügy háttere, hogy Karácsony Gergely a Főkert költségvetését 344 millióról 180 millióra vágta vissza, így nem csoda, hogy elburjánzott a gyom, sőt az allergiát okozó parlagfű is megjelent. Azóta már több helyen kaszáltak, talán mert nem legeltek a méhek…