Karikó Katalin
Hirdetés

– Jól ismertem Karikó Katalin családját, édesapja járt hozzánk disznót vágni – emlékszik vissza a nyolcvanas éveiben járó Tóth Albert, a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium egykori biológia–földrajz szakos tanára, aki híres volt biológia-szakköréről, amelyre Karikó Katalin is járt. – Kati már általános iskolásként is bejáratos volt a gimnáziumba, ugyanis toronymagasan megnyerte a megyei tanulmányi versenyt élővilág tantárgyból, majd az országos versenyen is harmadik helyezett lett. Megyei szinten én voltam a zsűri elnöke, és olyan jól teljesített, hogy jutalomképpen meghívtam a gimnáziumi szakkörbe.

Példaképek

Híresek voltak a tanár úr hortobágyi táborai is, ahol a gyerekek bóklászhattak a természetben, virágokat, növényeket gyűjthettek és határozhattak meg, rácsodálkozhattak a bogarakra és a gombákra, megszerethették a természetbúvárkodást, a „bogarászós” biológiát. Gyakran megfordultak az Ohat-erdőben is, ahol Homoki Nagy István forgatta A kék vércsék erdejében című, híres természetfilmjét.

– Igyekeztem a gyerekek elé példaképeket állítani, akikkel valamilyen fokú személyes kapcsolatba is kerülhetnek – magyarázza Tóth Albert. – Szent-Györgyi Albert egyik írását például úgy kapták meg a szakkörösök, hogy a Nobel-díjas tudós az Egyesült Államokból személyesen dedikálta nekik. Az iskolában alapítottunk egy díjat is, a gimnázium híres tanáráról, Jermy Gusztávról elnevezett elismerést Szent-Györgyi Albert mellett Karikó Katalin is megkapta. Ezeken az embereken keresztül megismerkedhetnek a gyerekek a hivatástudattal, egy jó értékrenddel is. Mindig az volt a célom, hogy a tanulás élmény és megfigyelés legyen, így később, a munkában is az érdeklődés, a kíváncsiság hajtsa őket, mert csak ebből születhet valódi eredmény. Katinál ez bizonyosan sikerült.

A meggyőző erő

– Kardiológusként és oktatóként dolgoztam a Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézetben, amikor először találkoztam Karikó Katalinnal 2014-ben Kisújszálláson, egy rendezvényen – emlékszik vissza dr. Szabó Gábor Tamás kutatóorvos, a BioNTech munkatársa, aki szintén a kisújszállási gimnáziumban érettségizett. – Katalin akkor már alelnökként dolgozott a BioNTechnél, és elindult köztünk egy szakmai beszélgetés, levelezés. Nagyon elcsodálkoztam, hogy időt szánt rám, megosztja velem a gondolatait, a tudását, miközben érdekli az én véleményem is. Olyan színesen, olyan meggyőző erővel beszélt a molekuláris biológiáról, hogy gyakorló kardiológusként engem is a laboratóriumi kutatás irányába orientált. Karikó Katalin ugyanis olyan ember, aki egész lényéből sugározza a tudományt, rendkívül tájékozott, rengeteg tudományos közleményt olvas, ezekből kikristályosodik benne egy új gondolat, egy új felvetés, aminek a kísérletes megértése motiválja. Így szintetizál egy új eredményt. Kutatói nagyságát mutatja, hogy új gondolatait, ötleteit szakmai beszélgetések során is rögtön megosztja, nem tart attól, hogy valaki esetleg felhasználja őket, hanem éppen ellenkezőleg, hiszi, hogy ez viszi előre a tudományt. Éjjel-nappal, hétfőtől vasárnapig kutat, és eközben még számos kollégájának is segít.

Korábban írtuk


Szabó Gábor végül 2019 októberében csatlakozott Karikó Katalin kutatócsoportjához a BioNTechnél. A döntésben meghatározó volt az a Karikó Katalintól származó gondolat, hogy talán még a betegágy mellett végzett orvosi munkájánál is több ember életét mentheti meg, ha egy új gyógyítási módszer kifejlesztésében és bizonyításában ér el eredményt.

– Tudtam, hogy az mRNS-technológia alapjaiban képes megváltoztatni az eddigi kezelési eljárásainkat. A sors hamar igazolta ezt, hiszen pár hónappal később kitört a járvány, és elengedhetetlenné váltak e kutatások – mondja a kutatóorvos, aki a BioNTech-nél a vakcinafejlesztési projektben is részt vett. – A cégnél dolgoznak az mRNS alkalmazhatóságának kibővítésén, optimalizálásán és különböző területeken történő gyógyászati bevezetésén is. Korábbi tapasztalataimból eredően én főleg a szív- és érrendszeri megbetegedések terén kutatok. Áttörés várható ezzel a technológiával a rák gyógyításában is, hiszen ahogy a koronavírus elleni vakcina is rábírja az immunrendszert a megfelelő védekező rendszer kiépítésére, hasonlóképpen rá lehet venni a védelmi mechanizmusunkat arra is, hogy elpusztítsa a rákos szöveteket.

Karikó Katalin, Pardi Norbert, Tóth Albert, Szabó Gábor

A szervező erő

Karikó Katalin Szabó Gábor mellett még számos magyar tehetséget gyűjtött maga mellé. Vajon az egykori két kisújszállási hentes sejtette-e, hogy az egyiküknek a lánya, másikuknak pedig az unokája egyszer szintén együtt fog dolgozni, de már biológusként, messze, a nagy Amerikában? Mert így történt. Az egyikük lányától, Karikó Katalintól kért a karrierjére vonatkozó tanácsot az akkor még egyetemi hallgató Pardi Norbert biokémikus, a másikuk unokája. Ezután még többször találkoztak, mígnem a kutató 2011-ben  elhívta a frissen doktorált biológust a Pennsylvaniai Egyetemre. Pardi Norbert itt dolgozott azon a problémán, többek között Karikó Katalinnal együtt, hogyan lehetne megvédeni az RNS-t az azonnali lebomlástól a szervezetben. Ennek a megoldása lett végül az a bizonyos lipidburok, aminek révén a sejtek belsejébe jut az mRNS, és amiről hallottunk a vakcina összetevőjeként is.

A BioNTechnél és a Pennsylvaniai Egyetemen is több magyar kutató működött közre valamilyen mértékben az mRNS-­technológián és a vakcina fejlesztésében. Érdemes megemlíteni Kiss Tamás biológust és Ludwig János szerves kémikust, akik az RNS megfelelő módosításában segítettek a 2005-ös szabadalomhoz vezető úton. Nem hanyagolható el Boros Gábor debreceni molekuláris biológus szerepe sem, aki szintén a BioN­Technél dolgozik. Látszik, hogy Karikó Katalin személyisége olyan szervező erő, aki a kudarcok ellenére sem adja fel soha, aki odafigyel a körülötte levőkre, bevonja és motiválja őket, és végül olyan eredmény születik, ami a remények szerint majd a Nobel-díjat is elhozhatja.

Út a vakcináig

Az első, klinikailag engedélyezett Covid–19 elleni vakcina kifejlesztésének alapját a Kisújszálláson született Karikó Katalin évtizedes mRNS-kutató munkája és szabadalma adta. A Szegedi Tudományegyetemen végzett biológus az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba, és ott első feladatának egy antivirális molekula szintetizálását kapta, így kezdett megismerkedni a molekuláris biológia alapjaival. 1985-ben azonban létszámcsökkentés miatt elküldték, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja kutatásait. Először a philadelphiai Temple Egyetemen sikerült állást szereznie, majd Washingtonba került, végül 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta kutatásait, ahol elkezdte a hírvivő RNS (mRNS) kutatását. Ez a molekula lényegében véve genetikai információt szállít a DNS-től a fehérje készítésének helyszínére. Az mRNS-technológia lényege pedig az, hogy a mesterségesen előállított mRNS által a sejtekbe juttathatunk egy olyan üzenetet, aminek hatására azt a fehérjét fogják legyártani, amit mi szeretnénk, ami a kezelés szempontjából hasznos. Így lehet az immunrendszert aktiválni, fertőzéseket megelőzni, kezelni, daganatok elpusztítására rábírni a szervezetet, és még számos területen alkalmazni ezt a megoldást.

Karikó Katalin a Pennsylvaniai Egyetemen találkozott 1998-ban Drew Weissman immunológussal, akivel egy közös szabadalom keretében, az mRNS módosításával 2005-ben megoldották azt a problémát, hogy ez a módszer addig túlzott immunreakciót váltott ki a szervezetből. A magyar biológus emellett társfeltalálója nyolc, mRNS-sel kapcsolatos szabadalomnak is. Idővel olyan sok eredményt ért el ezen a területen, hogy Derrick Rossi biológus, megvásárolva a Weismannal közös szabadalmat, a módosított mRNS-re építve 2010-ben megalapította a ModeRNA nevű céget – ők jöttek ki most másodikként klinikailag engedélyezett koronavírus elleni oltással. Noha Karikó Katalinnak annak idején állásajánlatot tett, az több más biokémikussal 2013-ban úgy döntött, hogy az Uğur Şahin és Özlem Türeci által alapított BioNTech nevű versenytárshoz igazol inkább. A két cég együtt 150 millió dollárt fizetett a szabadalom használati jogaiért, ami egyébként eredetileg a Pennsylvaniai Egyetem birtokában volt. Karikó Katalin a BioNTech vezető alelnökévé lépett elő, és ez a cég lett aztán a befutó a nagy vakcinaversenyben.