Fotó: MTI/Balogh Zoltán (szerk., illusztráció)
Hirdetés

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma visszautasítja, hogy az ellenzék a köznevelés rendszerét „a kormánnyal ideológiailag azonos oldalon álló” és ezek szerint „a kormánnyal ideológiailag ellentétes oldalon álló” intézményekre osztja, az egyházi intézményeket az előbbibe sorolva. Azt is károsnak tartjuk, hogy a tiltakozást generálók tantestületeket osztanak meg, éket verve az „aláírók” és „alá nem írók” közé, ez tudatos aknamunka, és egyúttal választási célú adatgyűjtés: minden, a NAT ellenében aláíró pedagógus biztos lehet abban, hogy már listázza őket Gyurcsányék gépezete, a NAT NEM petíció elindítása sem szól másról.

A sajtóban ma megjelent állásfoglalás kezdeményezői a szakmai konszenzus megteremtését hiányolják, miközben még inkább megosztják a pedagógus társadalmat. Ezért nem szeretnénk ismét belemenni abba a számháborúba sem, hogy az aláírók száma hogyan viszonyul a pedagógusok 170.000 fős állományához, ezt mindenki ítélje meg maga. Az állásfoglalásban hangzatos, a kormány által is támogatott gondolatok és aktuális kritikák keverednek, a dokumentum támogató és ellenző megnyilatkozások egyvelege, melyet a Köznevelés-Stratégiai Kerekasztal ülésén majd meg lehet tárgyalni, ez a fórum éppen ezt a célt szolgálja, legutóbb egyébként 2020. február 18-án ülésezett.

A bérekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a Kormány éppen aznap, amikor az aláírásgyűjtés elkezdődött, hétfőn adta ki a Kormányrendeletet, amiben 10%-kal emeli a pedagógusok fizetését, a nagy munkaterhelés kapcsán pedig kiemelendő, hogy a magyar pedagógusok munkaterhelése nemzetközi viszonylatban átlagosnak tekinthető, a tanár-diák arány az OECD átlagnál is kedvezőbb. A módosított NAT a 2012-eshez képest 10%-ról 20%-ra növelte a szabadon felhasználható órakeretet, csökkentette a tananyag mennyiségét, a tanulók óraterhelését, és ezzel párhuzamosan csökkenti a tanárok által ellátandó órák számát, ezért paradox, hogy a bevezetése ellen küzdenek, miközben ez az egyik megoldás a tanári terhek mérséklésére. Ténykérdés az is, hogy a felsőoktatásba felvételizők között nőtt a pedagógusképzésre jelentkezők aránya.

A módosított NAT szolgálja a kért szemléletváltást, ez azonban elsősorban a pedagógusokon múlik.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma is maximálisan egyetért azzal, hogy „a köznevelés rendszerének mindenkire gondja legyen. Egy szétszakadó társadalomban reményt, utat, modellt kell kínálnunk mindenkinek, hiszen elsősorban az iskola az a hely, ahol egy igazságosabb társadalom megszülethet.

Az eddiginél nagyobb odafigyeléssel kell tehát fordulnunk a lemaradók, a nehézségekkel küzdők, a mélyszegénységben élők, a kirekesztettek felé.” Kérjük is azon intézményeket, melyekben sokan aláírásukkal is kiálltak ezen gondolat mellett, hogy fordítsanak erre nagyobb figyelmet, és a felvételi során intézményeikben preferálják az érintett tanulók minél nagyobb arányban történő felvételét.

Kiadó: Emberi Erőforrások Minisztériuma