Hirdetés

A 2022-es országgyűlési választási kampányt megelőzően már egyértelművé vált, hogy egyre erősebb az amerikai befolyás a baloldalon, nem véletlen, hogy a miniszterelnök-jelöltjük az a Márky Zay Péter lett, aki 2018-ban az Egyesült Államokból hazatérve nyert Hódmezővásárhelyen polgármesteri címet. Szintén Amerikából,

az Action for Democracy nevű szervezet közvetítésével csatornázták be a milliárdokat a baloldal kampányába.

Az NGO vezetője, Korányi Dávid – Karácsony Gergely volt főtanácsadója – sem Budapesten, hanem New Yorkban székelve látta el a fővárosi megbízatását.

De ez a befolyásolási kísérlet nem mostanában kezdődött,

a háttérben egyesek már jóval korábban építgették a hálózatot.

A dollárbaloldal kulcsfiguráiról eddig is tudtuk, hogy kiváló tengerentúli kapcsolatokkal rendelkeznek, ami önmagában nem lenne különös, viszont itt sokkal többről van szó, mint egyenrangú felek politikai együttműködéséről – hangsúlyozza az elemzés.

Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök és az egykori titokminiszter, Ficsor Ádám hosszú évek óta szorosan együttműködik az amerikai Demokrata Párttal és a szervezetet finanszírozó globális hálózattal. Ezt bizonyítja többek között egy 2009-es esemény, amelyet a titkos kormányzati információk szivárogtatására szakosodott WikiLeaks hozott nyilvánosságra.

Bajnai már miniszterelnökként az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére ment egyeztetni az új kormány összetételéről,

részletesen beszámolt a terveiről és nagyfokú bizalmat, illetve együttműködési készséget mutatott.

Szó esett arról is, hogy a parlamenti szakbizottságban patthelyzet alakult ki, nem támogatták Ficsor Ádám jelölését a titokminiszteri posztra, de Bajnai ragaszkodik hozzá. Miután a bizottsági szavazás nem kötelező érvényű, a miniszterelnök jelezte, hogy mindenképpen Ficsor kinevezési okmányát küldi el aláírásra a köztársasági elnökhöz.

A volt titokminisztert tehát kiválasztotta az amerikai külügy, majd alig féléves kormányzati pályafutását megszakítva a tengerentúlra utazott, ahol kiképezték.

Ficsor ugyanis mindössze öt hónapig volt titkosszolgálati miniszter, majd azzal az indoklással mondott le posztjáról, hogy összeférhetetlennek tartja a miniszterséget azzal, hogy indulni kíván az MSZP jelöltjeként a 2010-es választásokon.

Fotó: youtube.com (képernyőfotó)
Ficsor Ádám

Az Index korábbi írása szerint a váratlan lemondás valódi oka azonban az volt, hogy Ficsor – az után a pár hónap után, melynek során belelátott a magyar szolgálatok működésébe, és hozzáfért szenzitív anyagokhoz – elfogadta az amerikaiak meghívását, és kiutazott, hogy részt vegyen az IVLP-programban. Egy, a WikiLeaks által közzétett diplomáciai táviratból derült ki az is, hogy

az ajánlást a külügy mellett a CIA-hez és a védelmi tárcához is eljuttatták.

Bajnai Gordont miniszterelnökként már 2009 decemberében – Barack Obama elnöksége idején – Washingtonba hívták, és

itt tárgyalt az akkori amerikai alelnökkel, a jelenlegi elnökkel, Joe Bidennel, valamint az IMF vezetőjével, a később szexbotrányába belebukott Dominique Strauss-Kahnnal.

A Nemzetközi Valutaalapot megnyugtató, magát megbízható, kiszámítható partnerként felmutató magyar kormányfő azt is bejelentette, hogy Magyarország csatlakozik az Egyesült Államok afganisztáni csapaterősítési stratégiájához, és mintegy 200 fővel növeli a magyar kontingens csapatlétszámát, ami a korábbihoz képest 60 százalékos bővítést jelentett.

Mindez persze nem segített a baloldalnak a 2010-es választásokon itthon; a hatalmas vereség után nem sokkal Bajnai Gordon visszatért Amerikába, hogy ott vállaljon el egy vendégelőadói pozíciót a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen.

Titkárságának akkori közleménye szerint Bajnai az egyetem Nemzetközi Tanulmányok Iskolájában (SAIS) adott elő évente négy alkalommal az Európai Unió aktuális fejleményeiről és a közép-európai átalakulásokról. A volt miniszterelnök a SAIS mellett a Transzatlanti Kapcsolatok Központja munkájába is bekapcsolódott, ennek vezetője Dan Hamilton, Bill Clinton külügyi államtitkára volt.

Itt és ekkor építhették ki Ficsorral azt a kapcsolati hálót, amelynek felhasználásával létrehozták a DatAdat cégcsoportot:

A DatAdat működése és személyi összetétele újabb bizonyítéka annak, hogy

Bajnai és Ficsor elkötelezett az amerikai baloldalnak, és gyakorlatilag a demokraták és az őket támogató globalista hálózat magyarországi összekötőiként vagy meghosszabbított karjaiként működnek.

A DatAdat-csoport a magyarországi vállalat mellett két észtországi és egy osztrák leágazásból áll, teletűzdelve amerikai baloldali kampányszervezőkkel és tanácsadókkal.

Az egyik észtországi cégnek, a Datapraxis OÜ-nek Szigetvári Viktor, Bajnai korábbi kabinetfőnöke mellett amerikai vezetői is vannak. A vállalat igazgatója az a Mark Steitz, aki korábban úgynevezett targetálási rendszert tervezett Bill Clinton demokrata elnök 1992-es kampányához. A DatAdat észt ágának másik igazgatója az a Laura Quinn, aki Joe Biden vezető kommunikációs és gazdaságpolitikai tanácsadója, valamint Al Gore egykori demokrata alelnök kabinetfőnök-helyettese is volt. Emellett pedig vezetői pozíciót töltött be a Demokrata Párt több elnöki kampányában is.

Patrick Frank, a Datad.at osztrák leányvállalatának tájékoztatási igazgatója szintén régi demokrata párti káder, korábban az ActBlue nevű szervezetnél töltött be hasonló feladatkört, amely az amerikai baloldal adománygyűjtó platformja.

Patrick Frank emellett Barack Obama újraválasztási kampányában is dolgozott regionális területi igazgatóként.

Benjy Cook, a DatAdat technológiai vezérigazgatója is a Demokrata Párt balszárnyához köthető. A 2020-as választáson támogatta a Demokraták Külföldön kampányát, hogy elősegítse az izraeli–amerikai állampolgárok szavazását a választáson, és személyesen kiállt az ismert szélsőbaloldali politikus, Bernie Sanders jelöltsége mellett is.

Bajnaiék szaktanácsadója egy szintén baloldali nagyágyú, Ari Rabin Havt, aki kampánykarrieristaként olyan demokrata párti vezetők mellett dolgozik, mint a volt külügyminiszter John Kerry vagy Bill Clinton egykori alelnöke, Al Gore, illetve a már említett szélsőbaloldali Bernie Sanders.

Szorosan együttműködik a Datapraxis OÜ a Soros György nevével fémjelzett European Council On Foreign Relations (ECFR) nevű szervezettel is. A berlini székhelyű ECFR egy nemzetközi agytröszt, mely európai kül- és biztonságpolitikai kutatásokat végez. A kutatóintézet alapítója Mark Leonard, aki rendszeres szerzője annak a balliberális Projekt Syndicate nevű nemzetközi médiaszervezetnek, melynek felületein Soros György visszatérően támadja Magyarországot.

Az ECFR legjelentősebb szervezeti egysége a tanács, mely a szervezet identitásának „legerősebb és leglátványosabb kifejezője”. 

A tanács számos baloldali európai döntéshozót és szakértőt tömörít;

magyar részről megtalálható a tagok között például Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára, továbbá Bajnai Gordon,

valamint Soros György, az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok, OSF) alapítója és elnöke, illetve fia, Alexander Soros, az OSF elnökhelyettese is.

A Soros-alapítvány nyilvános adatbázisából kiderül, hogy az ECFR 2016-tól 2021-igközel 12 millió dollár (mai árfolyamon több mint négymilliárd forint) támogatásban részesült az OSF-től, ráadásul e hatalmas összeg közel 80 százalékát nem konkrét projektekre folyósították, hanem „általános támogatásként”. (Open Society Foundations – Awarded Grants, Scholarships, and Fellowships – Open Society Foundations )

A Datapraxis OÜ az elmúlt időszakban tucatnyi alkalommal működött együtt az ECFR-rel közös kutatásokban, amelyek célja az volt, hogy mélyebb betekintést nyerjenek az európai és azon belül a magyar politikába, felhasználva Bajnaiék partnereit, technológiai képességeit és kérdőíves eszközeit.

A fentiekből az a kép rajzolódik ki, hogy a Datadat cégcsoport nem valódi profitorientált vállalat, hanem egy olyan globalista kampányszervezet, amelynek elsődleges feladat a magát progresszívnek nevező baloldal támogatása a nemzeti, konzervatív erőkkel szemben. 

Magyarországon az egyértelmű céljuk Orbán Viktor és kormányának megbuktatása, amerikai pénzforrások és kampányeszközök bevonásával.

A teljes cikket IDE KATTINTVA a Magyar Nemzet honlapján olvashatják el.

Korábban írtuk