Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem mérlegelhet politikai szempontokat – mondta a Jobbik számvevőszéki vizsgálatával kapcsolatban az Origo hírportálon megjelent interjúban az ÁSZ elnöke.

Fotó: MTI, Máthé Zoltán (szerk.)


Fotó: MTI, Máthé Zoltán, szerk.

Domokos László hangsúlyozta: a szervezet feladata a törvények betartatása, és a politikától függetlenül végzi a feladatait. A számvevőszék mára a magyar közszféra legátláthatóbb szervezetévé vált a működését illetően – fogalmazott.
    
A Jobbik a mostani ellenőrzése során – teszem hozzá szinte példátlan módon – nem volt együttműködő, bűncselekményre utaló helyzet alakult ki, „ezért is kommunikáltunk a jelentéstervezetről” – mondta az ÁSZ-elnök.
    
Közlése szerint a Jobbik már a 2015-2016. évekre vonatkozó adatokat sem adta át, „gyakorlatilag innen indult a probléma. Végső lehetőségként a kollégáim szeptember végén helyszíni adatbetekintést kértek, és ekkor jelezték, hogy a 2017. évre vonatkozóan is ellenőriznének dokumentumokat. Erre a törvény szerint akár haladéktalanul is lehetőségünk van”.
    
Hozzátette: ekkor történt meg, hogy nem engedték be őket a párt központjába; a megadott címen zárt ajtókat találtak. Így gyakorlatilag ellehetetlenült a teljes ellenőrzés, a számvevők nem tudták megvizsgálni az adatok hitelességét – mondta, hozzáfűzve: a Jobbik tudhatott arról, hogy mennek ellenőrizni, és az előzetes tájékoztatást is megkapták. 
    
Az ÁSZ a törvényi előírások szerint járt el, ennek ellenére „nem kaptunk adatokat” – említette meg, jelezve, azért tettek feljelentést az ügyészségen, mert így lehetőség van az ügy tisztázására.
    
Tudni kell, hogy 2014. január elseje óta a pártok nem vehetnek igénybe úgynevezett vagyoni hozzájárulást jogi személyektől. A mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban igénybe vett szolgáltatás a módszertanunk szerint tiltott támogatásnak minősül – mondta Domokos László.
    
Jelezte, ez egyébként társadalmilag azért veszélyes, mert a tiltott módon finanszírozott párt, befolyásolhatóvá, a korrupció által veszélyeztetetté válik, és felmerülhet, hogy nem a választók akaratát képviseli, ráadásul mindez a politikai versenytársakat is hátrányos helyzetbe hozza.

(MTI)