„Szembenézés híján a kormányfőjelöltekkel történő taktikai, politikai játék vette át a valódi politikai újrakezdés, az ellenzéki oldal újradefiniálásának szerepét” – összegzett a Századvég.

Hirdetés

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztást nyerő Márki-Zay Péterről azt írták, hogy ambiciózus politikusként felismerte, milyen lehetőséget kínál számára a 2010 óta jelölthiányban szenvedő baloldal.

A Századvég emlékeztetett arra, hogy a politikus „karrierje előmozdításáért” szövetségre lépett azokkal a balliberális politikusokkal – Gyurcsány Ferenccel az élen -, akik hatalomra kerülésük esetén a jobbközép politikával homlokegyenest ellenkező irányba haladnának. Nyitnának a bevándorláspárti politika felé, felszámolnák a nemzeti kormány által megteremtett családtámogatások és otthonteremtés rendszerét, növelnék az embereket és vállalkozásokat érintő közterheket, a nemzeti érdekek érvényesítése helyett pedig Brüsszel elvárásainak igyekeznének megfelelni. Mindezek a konzervatívabb jobboldal és a mérsékelt, középen álló választók számára egyaránt elfogadhatatlanok – fogalmaztak.

Kijelentették: hogy a hódmezővásárhelyi polgármester rövid politikai karrierjét vizsgálva „gyorsan ellentmondásokba ütközünk” politikai orientációja vonatkozásában. Márki-Zay 2018 februárjában formálisan független jelöltként indult ugyan a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson, de valójában a baloldali-liberális erők, az MSZP, a DK, az LMP, az Együtt és a Momentum támogatását élvezte.

Korábban írtuk

Felidézik: 2020-banúgy látta, Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde egy „őszinte szembenézés”, egy „nagyon határozott és kendőzetlenül őszinte beszéd” volt, valamint meglátása szerint Gyurcsány nem az oka volt a 2010 előtti baloldali világ korrupciójának, hanem „küzdött ellene”. Idén augusztusban Márki-Zay Péter a Gyurcsány-korszakot „lényegesen szabadabb” időszaknak ítélte „a jogállam, demokrácia és a többi szempontjából” és korábban megemlítette, hogy „Gyurcsány Ferenc tapasztalatai, vitathatatlan pártépítési sikerei segíthetnek Magyarországot Keletről Nyugatra átfordítani, a korrupciót végre közösen felszámolni, az országot gazdaságilag az unióhoz felzárkóztatni…” .

A baloldali ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének politikai „átalakulása” abban csúcsosodott ki, hogy kifejtette: „Jézus Krisztus is baloldali ember volt”, a 2022-es országgyűlési választások után pedig „szó sincs arról, hogy egy konzervatív kormány alakulna Magyarországon” – közölte a Századvég. Hozzátették: „szintén sokatmondó”, hogy Márki-Zay Péter majdnem egy éve Gyurcsány Ferenccel, a Demokratikus Koalíció elnökével folytatott megbeszélésén azt mondta: „azért dolgozom, hogy a DK ne a legerősebb ellenzéki, hanem a legerősebb kormánypárti frakció legyen”.

A Gyurcsány Ferenc vezette ellenzéki tömb lehetőséget lát Márki-Zay Péterben – állapította meg a Századvég. Ha Karácsony Gergelyt vagy Dobrev Klárát nem fogadja szívesen a közvélemény, mert szorosan kötődnek a 2010 előtti baloldalhoz, talán „szerencsésebbek lehetnek egy nehezen besorolható, ingadozó politikai identitású, kevésbé ismert jelölttel”.

Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy a Demokratikus Koalíció és baloldali szövetségesei – MSZP, Párbeszéd, Momentum, LMP – politikája ugyanaz. A frontvonal gyorsan cserélődik, ahogy cserélődött a 2018-as választásokat megelőzően is a politikai-ideológiai háttér, de a célrendszer változatlan.