Fotó: ShutterStock/hppphtns

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint az EU közvélemény-kutatásai bebizonyították, hogy az EB a saját politikai prioritása mentén politizál és a választópolgárok akarata a politikai döntésekben nem tükröződik vissza. Míg a felmérés szerint 2019-ben a megkérdezett európai állampolgárok a legnagyobb kihívásnak a migrációt és a terrorizmust jelölték meg, addig 2020-ban a koronavírus-járvány következtében megjelenő egészségügyi és gazdasági problémákat. A felmérés igazolta, hogy az EB által első helyre emelt politikai-ideológiai témák – mint a jogállamiság, a gender vagy zöld politika – az európaiak szerint nem szerepelnek az EU előtt álló legfontosabb kihívások között. Az Alapjogokért Központ megállapította, a Bizottság ritkán veszi figyelembe az állampolgári igényeket, az európaiakat leginkább foglalkoztató kérdésekben pedig nem mutatnak érdemi kezdeményezőkészséget.

Hirdetés

Kovács István kitért arra is, hogy az Eurobarometer felmérése megállapította, a megkérdezett magyarok 54 százaléka elégedett a hazai demokráciával. Ezzel az európai élmezőnybe tartozunk Németországgal, Hollandiával, Dániával és Svédországgal. Hangsúlyozta, annak ellenére, hogy Görögországban vagy Spanyolországban a válaszadók kevesebb mint egyharmada gondolja úgy, hogy érvényesül hazájukban a demokrácia, az EB soha nem foglalkozott a görög vagy a spanyol jogállamisággal. Az Alapjogokért Központ szerint jogosan vetődik fel, hogy az EB miért nem azokat a tagállamokat vizsgálja jogállamisági szempontból, amelyekben az állampolgárok is úgy gondolják, hogy baj van a demokráciával.

– Az EB nem az európaiak akarata szerint végzi tevékenységét, hanem olyan politikai motivációk mentén, ami idegen az uniós szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségtől – jelentette ki Kovács István.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós projektvezetője szerint az EB 2019-es és 2020-as jogalkotási és cselekvési tervéből is az olvasható ki, hogy a testület nem az uniós polgárok véleménye alapján alakítja ki prioritásait.

– A migráció 2015-ben került az európaiak által megnevezett fontossági sorrend élére, amely 2019-ig, ha csökkenő tendenciát is mutatva, de a legfontosabb témák egyike maradt. Ennek ellenére ezen a téren az állampolgári elvárásokhoz képest a Bizottság visszafogott lépéseket tett, továbbá idén, a járvány hatására sem lépett vissza a saját maga által priorizált ideológiai tartalmú javaslataiktól – fogalmazott Kovács Attila.

A Demokrata kérdésére, miszerint az Eurobarometer felméréseinek van-e bármilyen hatása az uniós döntésekre, Kovács István azt válaszolta, hogy bár az uniós szervek monitorozzák az európaiak véleményeit, hogy azokat beépíthessék az uniós döntésekbe, ennek mégsem látni nyomát. Megjegyezte, az Európa jövőjéről indított konferencia-sorozat annak a jele, hogy Brüsszelben már felismerték, a jelenlegi irány tévútra viszi az uniót, azonban szerinte félő, hogy az unió vezetői a jövőben egy föderalista Európa alapjait akarják lerakni. Kovács Attila hozzátette, az EB tisztában van azzal, hogy tevékenysége az európai állampolgárok véleményével szembemegy, és felhívta a figyelmet arra, hogy az EB, kihasználva a vírusra irányult közfigyelmet, azokat a témákat – migráció, gender, demokrácia – szeretné most észrevétlenül keresztülvinni az uniós jogalkotási rendszeren, amelyeket egy éles politikai helyzetben nem vagy csak nagyon nehezen tudna.

Korábban írtuk