Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Hirdetés

Roncsok. Összetört, kiégett autók tucatjai az árkokban, az utak mentén. Ezt látjuk, amint Ásotthalom térségében a déli határ felé tartunk. Az embercsempészek akár tíz-tizenöt migránst is képesek bezsúfolni egy BMW kombiba. Ha feltűnik a kocsi a rendőröknek, a sofőrök addig nyomják a pedált, amíg végül elvesztik uralmukat a jármű fölött, és az árokban vagy az út menti szántón kötnek ki. A balesetek időnként tragédiához vezetnek. Augusztus 10-én hajnalban felborult egy illegális migránsokkal teli furgon, amelyet egy orosz állampolgár vezetett. Meghalt egy gyerek.

Nyílt toborzás

Egy szegedi Facebook-csoportban július elején „emberek autós szállítására” kerestek vállalkozó szellemű gépkocsivezetőket. Egy Szeged és München közötti fuvarért 700 eurót fizetnek. Migránsonként. Nem csoda, hogy augusztus 20-án átlépte a százezret azoknak az illegális migránsoknak a száma, akikkel szemben idén intézkedtek a magyar határrendészek. Persze ez csak a jéghegy csúcsa, megbecsülni sem lehet azoknak az idegeneknek a számát, akik nem kerülnek a hatóság látókörébe. Werner Kogler osztrák zöldpárti alkancellár tavaly decemberben azt állította, hogy több tízezer illegális migráns érkezett Magyarországon keresztül Ausztriába. Ezért felvetette, hogy hazánkat zárják ki a schengeni térségből.

Ez persze elmarad. Ausztria, Szerbia és Magyarország együttműködik az illegális migráció elleni harcban. Orbán Viktor sokszor elmondta, hogy azért is sürgetjük Szerbia felvételét az Európai Unióba, mert akkor a védekezés megerősített rendszerét le lehetne vinni szomszédunk déli határvonalára. Azt már mi tesszük hozzá, hogy igen, de az egy igencsak nehéz, hegyek és mély völgyek tarkította, köves talajú határszakasz, amelyet sokkal nehezebb védeni, mint Magyarország lapos, déli frontvonalát. És ez a védmű sem zár hermetikusan, ráadásul a korábban itt szolgáló honvédeket elvezényelték az ukrajnai háború kockázatai miatt. Helyüket a határvadászok vették át, de az első lelkesedés elmúltával sokan leszereltek közülük. Több ember kellene, mert romlik a helyzet. Különösen a délvidéki oldalon.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Elhagyott autók az utak mentén

Szinte hadiállapot

Szabadkán több hostelt is bezártak a szerb illetékesek, olyanokat, amelyek bejelentés nélkül szállásoltak el illegális migránsokat. Ennek köszönhetően a város központjában a korábbiakkal ellentétben kevés idegent látni. Ám a fegyverropogás mára általánossá vált a határszakaszt egymás közt felosztó embercsempészbandák között. A riválisok Szerbiában beszerzett géppisztolyokkal, gépkarabélyokkal érvényesítik érdekeiket, a véres leszámolásoknak több halálos áldozata is volt már. A szerb hatóságok pedig csak a legvégső esetben lépnek, ilyenkor jönnek a terrorelhárítók, összegyűjtik, akit tudnak, és elviszik a dél-szerbiai Preševo amúgy nyitott befogadóközpontjába. Onnan az illegális migránsok egy-két napon belül visszataxiznak, és kezdődik elölről az egész.

A taxi! Ez errefelé külön fogalom és intézmény lett. Többen fölvetették, hogy a migránsfuvarozóktól vegyék el az autót, sőt a jogosítványt is. Mások szerint négyágú szögeket kellene szórni azokra az utakra, ahol a taxik hordják a migránsokat. A dühös horgosiak már léptek is, ők egyszerűen elkergették a fuvarozókat… De ez egyedi eset. Legtöbben úgy vélik, nincs meg a kellő erő és lendület a szerbekben, de az itt élő magyarokban sem. Ha a migránsok megdézsmálják az almást, a védelem megszervezése helyett inkább kivágják a gyümölcsöst. Vagy elhalasztják a tervezett házfelújítást, sokan pedig összepakolnak és elköltöznek. A hatóságoktól már nem várnak semmit.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
A kézigránátos támadás helyszíne

Üzenet kézigránáttal

A mai szerb–magyar határon átnyúló több száz hektár sűrű erdő ideális hely az embercsempészetre, csatáznak is érte a bandák. A fegyveresek már a településekre is bemennek.

– Nemrég a borászatunk bejárata előtt vívtak tűzpárbajt az embercsempészek és a terrorelhárítók. A lövöldözést hallva kirohantam, és bezártam a kaput, nehogy a családom is veszélybe kerüljön – mondja Maurer Oszkár.

A nemzetközi hírű borosgazda a határ menti Hajdújáráson él, így testközelből tapasztalja az illegális migráció jelentette veszedelmet. Ez az a falu, ahol augusztus 11-én este két kézigránátot robbantottak fel egy külterületi családi ház előtt. Dobtak egy harmadikat is, de az nem működött. A szerb rendőrség a bejelentéstől számított 13 óra múlva jött ki, hogy hatástalanítsa. Addig a ház tulajdonosa nemcsak a gyerekeit nem merte az udvarra engedni, de maga is félt kilépni.

Úgy tudjuk, a gránátok nem véletlenül kerültek a magyar család portája elé. Az ott lakó férfi ugyanis többször arccal, névvel nyilatkozott különböző médiumoknak, részletesen beszámolva a csempészbandák viselt dolgairól és az illegális migránsok kártételeiről. Hát most üzenetet kapott, jugoszláv gyártmányú gránátok formájában…

Egy marék töltény

Az eset után falugyűlést hívott össze Hajdújárás, ahol megjelent a szabadkai rendőrkapitány is. Azzal nyugtatgatta a helyieket, hogy nincs itt semmi baj, biztonságban érezhetik magukat. Ám ekkor egy idős asszony egy marékra való töltényhüvelyt adott át a neki. A házától néhány méterre, az egykori szeméttelepet benövő kiserdő szélén találta őket. Itt szabályos tábort rendeztek be a magyar határkerítés ostromára készülődő illegális migránsok, akik többek szerint igyekeznek megfélemlíteni, sőt elüldözni az erdő környékén élő helyieket, hogy hátrahagyott házaikban eszközraktárakat, bázisokat alakítsanak ki. Ehhez képest nem is esemény, mondják a helyiek, hogy egy illegális migráns a minap anyaszült meztelenül riogatta az embereket a község utcáin.

A falugyűlésen megjelentek a Dveri nevű szerb soviniszta szervezet aktivistái is. Nagy hangon harcra, Szerbia megvédésére buzdították a helyieket, hatásukra többen megindultak a kiserdőbe, hogy móresre tanítsák az illegális migránsokat.

– Életveszélyes kalandorság volt. A terrorelhárítás egy szakma, megvannak a maga szabályai. 1991-től 1993-ig ilyen alakulatnál szolgáltam mesterlövészként – mondja Maurer Oszkár.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
A földbe ásott hűtőszekrény

Isteni kegyelem folytán elmaradt a tra­gédia, a rejtőzködő idegenek és a csempészek, érzékelve, hogy felbolydult a falu, egy időre eltűntek. Magunk is csak a nyomaikat látjuk, a szokásos szemét és meglepő módon egy földbe ásott hűtőszekrény formájában a Szabadka és Palics közti Tőzegbánya erdő sűrűjében. Áram híján ugyan nem tökéletes a hűtő, de valamelyest megvédi a romlandó élelmiszert kánikula idején.

Tétlenek a hatóságok

A szerb rendőrség nincs a helyzet magaslatán. Panaszkodnak az emberek, hogy néha ki se mennek a lakossági bejelentésekre, egy-egy sorozatlövésre már rámondták, hogy csupán esküvői tűzijáték. Mindez nem jut el a közvéleményhez, a kormánypárti szerb média azért nem számol be a lényegesebb történésekről, mert a tudósítások az instabilitás érzetét kelthetnék, az ellenzéki meg azért nem, mert az ártana az ügynek, vagyis a migráció pártolásának.

Úgy tudni, az illegális migránsok egyáltalán nem félnek a szerb rendőröktől. Csak a Frontextől, az Európai Unió határőrizeti szervétől tartanak. Mindennél veszélyesebbnek vélik, ha lefényképezik őket, vagy ujjlenyomatot vesznek tőlük. Az adatbázis alapján ugyanis Szófiától Brüsszelig mindenütt azonosíthatók. Ezt az aggodalmukat már 2015-ben is érzékelni lehetett a magyar határon felállított gyűjtőközpontokban.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Maurer Oszkár

Maurer Oszkár szerint ebből következően angol nyelvű frontexes eligazító táblákat kellene kihelyezni a faluban, kijelölve egyetlen ritkán lakott utcát, jó közvilágítással és kamerákkal felszerelve, hogy így valamelyest mederbe lehessen terelni a Hajdújárást most mindenütt feldúló áradatot. Ha már a szerb állam nem tudja vagy nem akarja megállítani.

– Nem bízunk már a rendőrségben, félünk – kesereg egy idős hajdújárási asszony, sejtetve, hogy az állami szervek érthetetlen tétlensége mögött anyagi érdekek húzódhatnak. Többen állítják, hogy a rendőrségnél, csendőrségnél szolgáló rokonaik, ismerőseik elszólásai szerint a politikai vezetés a „komplikációk kerülésére” utasítja a magasabb rangú parancsnokokat.

– Nemrég borkedvelő rendőrök kopogtattak be hozzánk. Elmondták, hogy néhány óra alatt ki tudnák takarítani a kiserdőt. De nem kapnak parancsot – mondja Maurer Oszkár.

Egy elmélet szerint az is az oka lehet ennek, hogy a szerb állam az EU-csatlakozás reménye miatt nem akar keményen fellépni az illegális migránsok ellen.

Ostromolják Magyarországot

Ömlenek befelé, szögezi le az ásotthalmi mezőőrök egyike kérdésünkre, hogy milyen a migrációs helyzet most a térségben.

Nagy Sándor szerint pattanásig feszült a légkör, a helyiek torkig vannak azzal, hogy minden erőfeszítés ellenére tömegével gázolnak át rajtuk a betolakodók.

– Többmilliós károkat okoznak a tanyánkon, ha a GPS úgy vezeti őket, még egy métert sem kerülnek, hanem letarolják a veteményt, kidöntik a karókat, kicsavarják például a barackfacsemetéket. A sógoromnál leverték a mozgásérzékelős világítást, hogy sötétben menetelhessenek, a mi kutyánkat is elintézték, hogy ne hívja fel rájuk a figyelmet az ugatásával – ad helyzetképet egy ásotthalmi tanyasi gazdálkodó.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Szegő Gábor

Szegő Gábor azt is sérelmezi, hogy az ilyen esetekre megígért kártérítés még mindig várat magára, a rendőrség pedig gyakran nem vagy csak későn érkezik a hívásra. Sőt, egy alkalommal az volt az első reakció a bejelentésre, hogy meg ne próbálja bántani a migránsokat!

– Akárhogy is, de meg fogom védeni a birtokomat, a családomat. Nem félhetek, ha bejönnek, vascsővel fogadom őket. Mások is így vannak ezzel – jelenti ki Szegő Gábor.

Kevés az ember

A TikTok nevű világhálós videómegosztó felületen látható egy felvétel, amelyen maguk az illegális migránsok nyitják és zárják a határkerítés egyik kapuját. Egy másik videón pedig hosszú perceken keresztül létráznak át a műszaki határzáron anélkül, hogy bárki megzavarná őket. Megtehetik, mert kevés a védő, még akkor is, ha ideszámítjuk a magyarokat segítő cseh rendőröket is. Azért is nagy baj ez, mert a migránsok ügyesen megosztják a védők erőit, egyszerre több csoport is támadja a kerítést, 50-100 méter távolságot tartva egymástól. Nem jut minden áttöréshez határvédő egység.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Nagy Sándor

Nagy Sándor szerint beszédes, hogy gyakran Nyugat-Magyarországon buknak le a csempészek. Szerinte nem volt jó reklám szabadon bocsátani 1300 hazánkban bezárt embercsempészt. Sokan kiutasításuk ellenére rögtön visszaálltak az üzletbe. Azt gondolva, hogy aligha tartóztatják le őket újra, hiszen túlzsúfoltak a magyar börtönök…

Egy teljes turné ára – nehézségektől függően – elérheti a húszezer eurót is. Az embercsempészek úgy tartják, hogy a Horvátország irányába vezető út veszélyesebb, mint a magyar. Nálunk a határkerítés a fő akadály, de ha sikerül átjutni, akkor a migráns jó eséllyel veheti célba Európa gazdagabb országait. A horvát rendszer más, ott a többlépcsős, mélységben kiépített szűrőrendszer komolyabb kihívást jelent, és veszélyesebb is. A magyar rendőrökről úgy tudják a migránsok, hogy csak a levegőbe lőhetnek…

A helyiek úgy érzik, fárad a védelem. A határzár menti járőrúton megrongált, megdobált rendőrautók várnak javításra, az egyik kocsi szélvédőjét lándzsaként döfte át egy két centi vastag betonacél rúd. Akár ölhetett is volna, de szerencsére nem okozott sérülést. Egyes információk szerint a rendőröknek azt mondják feletteseik, hogy ne is menjenek közel a kerítéshez, és szálljanak ki az autóból, ha a járművet támadás éri, mert akkor az nem hatóság elleni erőszak, csak rongálás. Így kisebb a közvélemény riadalma.

Erőt kell mutatni

Szélesebb jogkört kellene adni a határrendészeknek, véli Nagy Sándor.

– Nyilvánvalóan életveszélyes, ha kövekkel vagy lőfegyverrel támadják a rendőröket. A hőkamerák felvételein gyakran látni, amint a betolakodók nagy szatyrokban köveket cipelnek magukkal. Készülnek a támadásra.

Az emberek a magyar–szerb határ mindkét oldalán erélyesebb fellépést tartanak szükségesnek. Nem arra gondolnak, hogy százakat lőjenek halomra, miként a szaúdi határvédelem tette az elmúlt hónapokban az arab országot célba vevő afrikai migránsokkal. De a határvédők fizikai megtámadása mégiscsak jogos önvédelmi helyzetet teremt.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Határvadász-toborzás Mórahalmon

Szabadon a maffiózó

A szabadkai Vladimir Polovina – matematikaprofesszor, a Belgrádi Egyetem Építőmérnöki Karának tanára, többedmagával elkötelezett civil oknyomozó – Dejan Lučić geopolitikai szakértő, publicista Lučić képbe helyez című YouTube-csatornájának egyik adásában arról beszélt, hogy a Nyugat-Európába irányuló illegális migráció egyik legfőbb irányítója a 65 éves, koszovói születésű albán Hektor Kelmendi, eredeti nevén Deme Nikqi. A Balkán drogkirályaként is emlegetett Naser Kelmendi unokatestvérét 2011-ben Interpol-körözés nyomán Albániában letartóztatták és kiadták az Egyesült Államoknak.

Nemzetközi embercsempész-hálózat szervezésével és vezetésével vádolták, bűntársaival 2006 és 2010 között évente több száz koszovóit csempésztek Mexikón át Amerikába fejenként 12 ezer euró ellenében. Egy koszovói és egy salvadori „ügyfele” Texasban autóbalesetben meghalt az illegális bejutási kísérlet során. Hektor Kelmendit 2012-ben Amerikában 27 év szabadságvesztésre ítélték, ám különös módon 2014-ben visszatérhetett Koszovóba, és Polovina állítása szerint amerikai és szerb állampolgárságot is kapott.

Korábban írtuk