Fotó: MTI/EPA/Jason Szenes
Hirdetés

Kőrösi Csaba elnökségi évét értékelve kifejtette, hogy „ami tavaly még csak előrejelzés volt, az ma már egy tény, miszerint megyünk bele az utóbbi 70 év legmélyebb, legösszetettebb, legkomolyabb válságába”

A változások egyik összetevőjeként írta le, hogy új világrend van kialakulóban, aminek nagyon-nagyon komoly része egy geopolitikai csata. „Hogy ez két-, vagy többpólusú világot eredményez majd, az a közeli hónapok, vagy talán évek eredménye, ugyanakkor ennek ráhatása minden egyéb folyamatra rendkívül erős” – mondta, hozzátéve: két nagy vezető hatalom próbálja összeszervezni a világot egy konfliktusos logika mentén.

Az ukrajnai háború az ENSZ-en belül is új helyzetet teremtett, és felmerül a kérdés, hogy vajon a szervezet alapértékei vesznek-e most el, vagy maga az ENSZ – mondta Kőrösi Csaba.

A háború lezárásának esélyeit illetően elmondta, hogy az ENSZ Közgyűlés elnökeként tavaly decemberben volt egy kidolgozott javaslata Kijev és Moszkva számára egy 90 napos tűzszünetre, ám mielőtt ezt nyilvánosságra lehetett volna hozni, mindkét fővárosból érkezett egy jelzés, hogy „nincs itt az ideje a tűzszünetnek”. Egy győzelemre törő katonai logika látszik a két fél részéről, és mindkét oldal rendelkezik nemzetközi támogatókkal is – mutatott rá.

Korábban írtuk

„Attól tartok, hogy az az egyértelmű, mindent elsöprő győzelem, amiben mindkét fél hitt, vagy hisz, az belátható időn belül nem következik be” – fogalmazott, hozzátéve: „be fog következni az a pillanat, amikor – talán a csendes, háttérben zajló egyeztetéseknek köszönhetően – le kell, hogy üljenek a felek egy komoly tárgyalásra, de ez nem ezen a héten lesz, talán nem is a jövő héten”.  Úgy vélte, hogy „nagyon-nagyon szerencsés esetben” egy ilyen tárgyalás az idén elkezdődhet. 

Kőrösi Csaba az ENSZ-ről elmondta: a világszervezetnek reformokon kell átmennie annak érdekében, hogy meg tudja őrizni az alapértékeit, azoknak érvényt tudjon szerezni, és jobban, vagy legalább a jelenlegivel megegyező mértékben tudja szolgálni a 193 tagországot. „Arra még van esély, hogy a pokoltól megmentse” az emberiséget az ENSZ, de ehhez nagyon komolyan változtatni kell a szervezeten – szögezte le.

A globális folyamatokról úgy vélte, hogy „a világ rohan bele a nem fenntartható működési rendből fakadó válságok sorozatából álló cunamiba”, amelyek elemei részben már itt vannak, beleértve a klímaválságot, vízválságot, a biodiverzitás hanyatlását, élelmiszerválságot, energiaválságot.

A jelenlegi realitások sajnálatos részének nevezte, hogy a háborúk és konfliktusok ma előrébb sorolódnak, mint a fenntarthatósági fordulat feladatainak végrehajtása, ami azt jelenti, hogy nem szűnnek meg a vízzel, éghajlattal, élelmiszerrel, betegségekkel, járványokkal, tengerekkel kapcsolatos problémák, ezekre most nem jut annyi idő, energia és pénz, viszont ezt később be kell pótolni. 

A világ fenntarthatósági átalakulásával kapcsolatban megállapította, hogy itt van az ENSZ-nek mozgástere, hiszen nemzetközi megállapodások szólnak erről és született fontos dokumentum az elmúlt egy év során is.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a 7 és fél évvel ezelőtt 15 éves időtávra elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok közül félidőre csupán 12 százalék teljesült. A világ vezetőinek elköteleződése esetén a célokat még el lehet érni, ha nem is a kitűzött határidőre, de a fordulatnak nincs alternatívája, mert ha nem következik be, akkor nem mindenki fogja túlélni a következő 20 évet – fűzte hozzá a világszervezet vezető testületét vezető magyar diplomata.

 Az ENSZ szeptemberben nagy nemzetközi találkozót tart New Yorkban az Fenntartható Fejlődési Célok keretében elért eredmények áttekintésére, értékelésére. A célok elérésében segítséget jelenthetnek a tudomány és technológia eredményei – hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy közgyűlési elnökségének egyik prioritása volt a tudomány minél nagyobb mértékű bevonása a folyamatokba.

Kőrösi Csaba úgy vélte, sikerült elérni azt, hogy a Közgyűlés működésének alapkövévé váljon a folyamatok tudomány alapú értékelése.

 Kifejtette, hogy a technológiai fejlődés négy-öt területe szinte teljesen át fogja alakítani a világot, amelyet akár a fenntarthatósági célok szolgálatába is lehet állítani. Ide sorolta a mesterséges intelligencia ugrásszerű terjedését, a hidegfúziós energia-termelést, a biogenetikát és élettudományok hétköznapi életet befolyásoló hatását, valamint a kvantum-számítástechnikát.

„Ami tegnap volt, az holnapután már régmúlt lesz” – illusztrálta a fejlődés sebességét az ENSZ Közgyűlés leköszönő magyar elnöke, aki szerint a technológiai folyamatok kontrolljában van szerepe az Egyesült Nemzetek Szervezetének annak érdekében, hogy ezek az emberi jólétet, igazságosságot és békét szolgálják, és ne veszélyt jelentsenek az emberiség számára.