Balliberális színjáték
Az ellenzéki előválasztási saga újabb fejezetéhez érkezett, hamarosan Karácsony Gergely is bejelenti indulását a miniszterelnök-jelöltségért. Valódi versenyről van szó vagy színjáték az egész? – teszi fel a kérdés cikkében a Mandiner.
A lap azt írja: a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, a Lehet Más a Politika, a Momentum és a Párbeszéd hatos fogata egy ideje megértette, hogy csak együtt veheti fel a versenyt a Fidesszel, ezért ellentéteiket feledve összeálltak, hogy közösen induljanak a 2022-es választáson.
„A közös listában már megállapodtak, a közös egyéni jelöltek és miniszterelnök-jelölt kilétéről pedig a tervek szerint az augusztusban kezdődő előválasztáson döntenek majd. Legalábbis a hivatalos kommünikék alapján.
Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy előre megírt forgatókönyv szerint zajlik az előválasztási procedúra, és valódi célja nem annyira a választók bevonása a döntésbe, hanem a közbeszéd tematizálása, a szavazók aktivizálása és az egyéni vagy pártlobbiérdekek érvényesítése egy-egy kölcsönösen előnyös megállapodással” – teszi hozzá a Mandiner.
A cikk több választókerület példáján keresztül mutatja be, hogyan zajlik a jelöltek kiválasztása, és kiderül az is, hogy bár általában sikerül megegyezésre jutni, van, ahol nem volt teljesen zökkenőmentes a folyamat.
„Veszprémben még érdekesebb helyzet állt elő, ugyanis a DK helyi politikusa, Katanics Sándor volt országgyűlési képviselő az egyik legerősebb jelölt, a párt mégis közölte, nem őt, hanem egy helyben ismeretlen ügyvédet, Csonka Balázst indítja az előválasztáson.
Katanics ezen úgy megbántódott, hogy lemondott a helyi elnöki és választókerületi elnöki posztjáról, és kijelentette, hogy az ellenzékre »titkos belső paktumok árnyéka vetül«, majd feltette a kérdést: vajon színházi előadásra vagy előválasztásra készülnek valójában?
Úgy tudjuk, Gyurcsányék célja Katanics visszavonásával az MSZP-s Mesterházy Attila esélyeinek növelése lehet” – olvasható a Mandiner írásában.
A lap úgy fogalmaz, az általuk bemutatott választókerületekben előválasztás címén esélyes indulók és esélytelen álellenjelöltek versenyeznek, azaz gyakorlatilag előre megírt koreográfia alapján koordinált jelöltállítás zajlik.
„Pontosan úgy, ahogy a 2019-es budapesti kerületi polgármester-választások esetében történt, amikor az összefogás pártjai előre elosztották egymás közt a pozíciókat, és közös jelölteket állítottak, akiket egységes arculatú plakátokon reklámoztak” – írják, hozzátéve, ha nem is sok, de azért lesz néhány olyan választókerület, ahol igazi versenyre lehet számítani.
Ami a kormányfőjelöltséget illeti: mostanáig négyen jelentkeztek be az ellenzéki miniszterelnök-jelölt pozíciójára. A Jobbik Jakab Pétert, a Mindenki Magyarországa Mozgalom Márki-Zay Pétert, a Momentum Fekete-Győr Andrást, a DK pedig Dobrev Klárát jelölte. A várakozások szerint még Karácsony Gergely színre lépésére is lehet számítani (erre most hétvégén sor kerülhet).
„Talán nem véletlen az sem, hogy az aspiránsok milyen sorrendben jelentették be indulásukat: elsőként, még tavaly ősszel a legkevésbé népszerű Fekete-Győr, majd Márki-Zay, őket követte a három komolyabb támogatottságú jelölt, Jakab, Dobrev és Karácsony.
A folyamat elhúzása kiválóan alkalmas a választói érdeklődés fenntartására, az pedig, hogy Karácsony Gergely utolsó jelöltként léphet a ringbe, még inkább az ő esélyességét érzékelteti” – írja a Mandiner.
Egyes elemzői véleményekkel szemben a lap információi szerint a miniszterelnökjelölt-jelöltek versenye is előre eldöntött folyamat, és a pártok már megegyeztek abban, hogy Karácsony lesz 2022-ben az ellenzék kormányfőjelöltje. Vagyis a Mandiner írása alapján 2018 után újra miniszterelnök-jelölt lehet a Párbeszéd társelnöke.