Befejeződött a környezeti kármentesítés Szentendre térségében
Az utóbbi évek egyik legnagyobb jelentőségű környezeti kármentesítése történt meg Szentendre térségében, a fejlesztéssel 120 ezer ember ivóvizét veszélyeztető szennyezést ártalmatlanítottak, jelentette ki Vitályos Eszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője a beruházás ünnepélyes átadásán, kedden Szentendrén.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára az előzményekről szólva felidézte: a volt szovjet laktanya területét 1992-1993-ban egyszer már kármentesítették, az akkori jelentések szerint úgy tűnt, teljesen tiszta a talaj. Nem sokkal később azonban a laktanya közelében lévő ivóvízkutakban szennyezést mutattak ki, és emiatt akkor kutakat is le kellett zárni.
A szennyezés egyik forrása valószínűsíthetően az volt, hogy a szentendrei laktanyából a harckocsik karbantartására használt oldószer kerülhetett ki a környezetbe, a másik a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat, ahonnan az írószergyártás során a fémfelületek tisztításához használt vegyszerek szennyezhették a környezetet – tette hozzá.
Közölte, a területen már 1997-ben észlelték a jelentős klórozottszénhidrogén-szennyeződést, amely a becslések szerint 7,5 méteres mélységig terjed, több mint 240 ezer négyzetméteren.
A helyzet tehát súlyos volt, hiszen az ott található vízbázissal a Pilis-Dunakanyar régióban csaknem 120 ezer ember ivóvízellátását veszélyeztette – mutatott rá Vitályos Eszter.
Éppen ezért – folytatta – 2009-ben született egy határozat a szennyezéssel kapcsolatos tényfeltárás elvégzésére, azóta rendszeresen ellenőrizték a szennyezés terjedését.
Elmondta: 2017-ben megszületett az a kormányhatározat, amelynek alapján 2018-ra elkészült a műszaki terv. A 2018-as tényfeltáró vizsgálatok szerint beavatkozás nélkül a szennyezés akár öt év múlva elérhette volna a vízkitermelő kutakat. Sürgős és életbevágó döntéseket kellett meghozni – hangsúlyozta a képviselő.
Beszámolt arról, hogy 2021-ben másfél milliárd forint többletforrást biztosított a kormány a projektre, ennek köszönhetően megkezdődhetett a munka.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felkészült és előremutató szakmai partner volt az egyeztetések során – emelte ki.
Vitályos Eszter kitért arra, hogy a kihelyezett úgynevezett monitoringkutak már most a talaj és a víz minőségének javulását, tisztulását mutatják, ami óriási eredmény, és az elmúlt évtizedek egyik legégetőbb problémáját szüntette meg Szentendrén.
Aláhúzta: a hathatós intézkedésnek köszönhetően az ivóvízbázist a szennyezés nem érte el, továbbra is kiváló minőségben biztosított az ivóvíz a térség lakosai számára Budakalászon, Szentendrén, Pilisborosjenőn, Pilisszántón, Pilisszentlászlón, Pilisszentkereszten, Pilisvörösváron, Pomázon, Ürömön, Solymáron, Tinnyén, Piliscsabán, Pilisjászfalun és Pilisszentivánon.
Láng István, az OVF főigazgatója arról beszélt, hogy a vízgazdálkodás feladatainak egyik legösszetettebb és legnehezebb csoportja a vizek minőségének megőrzése, illetve a rossz minőségű vizek kármentesítése.
Hozzátette, a kármentesítési feladatok közül olyan sok maradt a rendszerváltozás utánra, a ’90-es évek elejére, hogy reménytelen volt egyszerre elvégezni valamennyit.
Csaknem 30 éve tart, hogy rangsorolják az elvégzendő feladatokat, folyamatosan mérlegelve azok súlyosságát és szükségességét – fogalmazott.
Szentendre térségével kapcsolatban felidézte: lassan, de biztosan érzékelhető volt, hogy a szennyezés elérheti az ivóvizet biztosító, felszín alatti vízkészleteket, ezért a beavatkozás halaszthatatlanná vált. Azt mondta, bízik abban, hogy a beavatkozások sikeresen orvosolják a problémát.
A főigazgató közölte, hogy a közeljövőben is fenntartják a felszíni jelenségek megfigyelését, a felszín alatti vizek ellenőrzését, monitorozását a biztonság érdekében.
A szennyeződéssel érintett terület Szentendre belterületén, a város déli részén található. A Dera-patak mellett elhelyezkedő iparterületen és a volt szovjet laktanya területén mutattak ki olyan klórozott alifás szénhidrogéneket, amelyek az emberi szervezetre ártalmasak – olvasható a projekt sajtóközleményében.
A szennyezett területtől délkeleti irányban helyezkedik el a Szentendre Regionális Déli Vízbázis, amelynek kitermelő kútjai a szentendrei Duna-ág jobb partján létesültek.
Az 5,5 milliárd forint összköltségű, európai uniós és magyar állami forrásból finanszírozott kármentesítési projektben az OVF konzorciumi partnere a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság volt.