Bírálja az új ukrán kisebbségi kerettörvény számos pontját a KMKSZ

A törvény egyes kitételei „előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét”, amelyek főként az oktatás, nyomdai termékek előállítása és terjesztése, illetve a média területére vonatkoznak.

A szervezet elnökségének nyilatkozata aláhúzza, hogy a jogszabály kimunkálásakor figyelembe vették a Velencei Bizottság ajánlásainak „egy részét, valamint konzultáltak a nemzetiségi szervezetekkel”.

Fontos előrelépés, hogy az oktatási törvény 7. (nyelvi) cikkelyének vonatkozásában szavatolják a kisebbségek, köztük a magyarok anyanyelvi oktatáshoz való jogát. Az is pozitívum, hogy azok a gyermekek, akik a 2018-as tanév előtt kezdték meg magyar nyelvű iskolai tanulmányaikat, a középfokú oktatás befejezéséig változatlanul magyar nyelven tanulhatnak.

A KMKSZ elnöksége ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy az új törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb közigazgatási egységek (járás, megye) szintjén, a nyelvi jogok „települési szintű alkalmazása” pedig továbbra is „a többségi döntéshez kötött”.

A nyilatkozat szerint a törvény a nyelvi jogok használatának lehetőségét a kisebbség „hagyományos letelepedettségének” fogalmához köti, amelynek szintjét 10 százalékban állapítja meg. Így a szórványban élő kisebbségek „gyakorlatilag semmilyen nyelvi jogokkal nem rendelkeznek, ami tovább gyorsítja az asszimiláció folyamatát” – áll a szervezet MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.

A törvény nem rendelkezik a nemzeti szimbólumok szabad használatáról, valamint „a kisebbségi képviselet feltételeinek biztosításáról sem”.

A jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű, ami önkényes értelmezésre adhat módot – áll a dokumentumban. Több fogalom értelmezése továbbra is tisztázatlan, ami további kérdéseket vet fel, elsősorban az anyanyelvi oktatásnak az „államnyelv melletti” érvényesítése kapcsán.

A törvény továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja a kisebbségek alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, „s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogok teljességét”.

Abban bízva, hogy az új törvény „csak az első lépés a kárpátaljai magyarságot korábban megillető nemzetiségi jogok teljességének helyreállítása folyamatában, a KMKSZ hatályos programjának megfelelően továbbra is támogatja Ukrajna Európához történő felzárkózását”.

„Kívánjuk, hogy Ukrajna legyen egy olyan európai, demokratikus jogállam, amelyben tiszteletben tartják az emberi és nemzetiségi jogokat” – zárul a KMKSZ elnökségének nyilatkozata.