Európa-szerte elkezdték érezni az emberek az Oroszország elleni szankciók mindennapi életre gyakorolt hatását. Megsokszorozódott a gáz és a villany ára, az infláció mértéke évtizedes csúcsokat döntöget, és ennek megfelelően egyre inkább csökken a társadalmi elfogadottsága a közös európai szankciós politikának is. Olaszországban a Termometro Politico által készített közvélemény-kutatás szerint az olaszok 51,1 százaléka szerint azonnali hatállyal el kell törölni a szankciókat. A megkérdezettek 44 százaléka támogatja ezek fenntartását, míg 4,9 százalék nem válaszolt a kérdésre.

Hirdetés

Németország minden második német úgy gondolja, hogy nem hatékonyak az oroszok elleni gazdasági szankciók. Mindemellett úgy vélekedik a megkérdezettek 47 százaléka, hogy többet ártanak a bevezetett szankciók Németországnak, mint Oroszországnak. Az Insa Institute felméréséből kiderül, hogy a válaszadók 36 százaléka úgy véli, hogy nagyjából ugyanolyan mértékben ártalmasak a szankciók a német gazdaságra nézve, mint az oroszra.

A szankciós politika eredménye a hatalmas infláció

A szankciós politika egyik „mellékterméke” a hatalmas infláció. Mostanra 40 éve nem látott nagyságú drágulás alakult ki a fejlett országokban. Az eurozóna országainak egy részében (balti államok) már a 20 százalékot is meghaladta az infláció mértéke. Az észtek, a lettek, a litvánok, a csehek, a bolgárok, a lengyelek, a románok, a szlovének, a szlovákok, a horvátok, a görögök, a spanyolok Magyarországhoz hasonlóan az uniós átlagot meghaladó mértékű inflációval küzdenek.

Az Európai Unió 27 tagállamának együttes inflációs indexe pedig már meghaladja a 10 százalékot.

Érdemes itt felidézni, hogy brutális drágulás zajlik Nagy-Britanniában is a teljesen elhibázott orosz szankciós politika miatt. Miközben az oroszok több mint 10 százalékkal kevesebbet fizetnek az élelmiszerért, addig Nagy-Britanniában pontosan ennek ellenkezője látható. Mindez annak fényében okoz hatalmas felháborodást, hogy mind Boris Johnson, mind Liz Truss arról beszél, hogy a szankciók az oroszoknak fognak fájni.

Korábban írtuk

Súlyosan érintheti a térséget az európai gazdasági válság

Európa sérülékenységét jól mutatja, hogy a háborús körülmények a dollár nem látott mértékű erősödését idézték elő az euróval szemben. Az inflációt ez is felfelé hajtja. A német külkereskedelmi mérleg pedig 1991 óta először lett deficites.

Ilyen a második világháború utáni gazdaságtörténetben mindössze kétszer fordult elő. A 70-es évek olajválságai idején és a német újraegyesítéskor.

A pénzügyi piacok is hektikusan reagálnak, emelkednek a kamatok, drasztikusan nőnek a hozamelvárások. Az eurozóna pedig kettészakadni látszik, a mediterrán országokban a német kötvényekhez képesti felárak drasztikusan emelkednek.

Térségünk országait mindez messze az átlagot meghaladó mértékben érinti. Itt a legmagasabb az infláció, itt emelkednek a legjobban a hozamelvárások. Az országkockázati felárak is jelentősen felfutottak a régió összes országában, mindenhol nő a költségvetési hiány és növekszik az államadósság. Európa egy gazdasági válság küszöbén áll, és ez a várható válság a közép-európai országokat súlyosan érintheti.

A gazdasági problémák valódi okai

2008-ban világszerte, Magyarországon is pénzügyi válság volt. Két évvel ezelőtt az átmeneti gazdasági visszaesést a járvány okozta. 2022-ben a gazdasági problémák oka közvetett módon a háború, közvetlenül pedig a háborús szankciók és a szankciók miatt sokszorosára emelkedő energiaárak.

A szankciók változtatták globális gazdasági háborúvá a mostani konfliktust.

A legtöbb országban az energiaárak növekedése közvetetten és közvetlenül is erőteljesen befolyásolja az inflációt. A folyó fizetési mérleg egyenlege az összes energiaimportőr országban erősen romlik. A gazdaságok teljesítménye pedig nem tudja ellensúlyozni a rohamosan növekvő energiaárakat.

Különösen ez van az orosz energiaimportnak erősen kitett közép-európai régióban, így Magyarországon is. Ezeket a durva energiaárakat nem külső tényezők befolyásolták. Előre nem látható gazdasági folyamatok váltják ki a mostani válságot. Az energiaárak drasztikus növekedését egyértelműen a szankciók váltották ki.

A földgáz ára 2022 januárjában, a háború kezdete előtt 70 euró/MWh környékén mozgott. A háború kitörésének a hírére ez felment 250 euróra, de három hét alatt, 2022 márciusának második felére visszaesett 100 euróra. Amikor a földgáz tervezett szankciója napirendre került, akkortól kezdve annak az ára egy hónap alatt megkétszereződött, majd egy újabb hónap alatt megháromszorozódott. A brüsszeli szabályok összekötik a villamos energia árát az egész Európai Unióban a gáz árával, így ugyanez ment végbe a villamosenergia-piacon is.

A villamos energia piaci ára Európában 2022 januárjában 100 euró/MWh alatt volt. 2022 áprilisában is 100 euró volt, ma 400 és 600 euró között mozog.

Mindeközben az amerikai gázár és villamosenergia-ár a töredéke az európai áraknak. Az olajpiac hasonlóan, de mérsékeltebben reagált, a Brent kőolaj ára 2022. januárhoz képest több mint 50 százalékkal emelkedett.

Hibás brüsszeli szankciók: saját magát büntette Európa

Az energiaárak szankciók miatti növekedése kihat az élelmiszerárakra is. A gabonaárakat a termelési költségek növekedése hajtja felfelé. A műtrágyaárak félév alatt a háromszorosára növekedtek. Magyarországon az energiaárak 100 százalékos növekedése 3-5 százalékos azonnali inflációt generál. Három-négyszeresére növekedő energiaár rögtön 15-20 százalékos inflációt jelent.

Éppen ezért, ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön a felére esnének vissza, és az infláció is megfeleződne.

A szankciók nélkül Európa gazdasága újra erőre kapna, és el tudná kerülni a fenyegető recessziót. Fontos emlékeztetni arra is, hogy a háború kezdete óta, tehát fél év alatt Oroszország 158 milliárd euro bevételre tett szert energiaexportból. Ez fél év alatt több mint Oroszország 2021-es teljes éves exportbevétele. Ennek a pénznek a felét, 85 milliárd eurót az Európai Unió országai fizették ki. Miközben Amerikában a gázár nyolcada-tizede az európainak. A szankciók következtében Európa szegényebb, Oroszország pedig gazdagabb lett. Ez a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát.

Ezt sem látják Brüsszelben

Brüsszelben mindezt nem látják be, mivel Európának nincs vezetője. Nyolc évvel ezelőtt a krími konfliktus idején a német kancellár tárgyalóasztalhoz tudta ültetni a hadakozó feleket Amerika nélkül is, és békét tudott teremteni. Mert a béke volt Európa érdeke, És volt, aki ezt az érdeket érvényesítette. Most nincs Angela Merkel, ellenben van egy gyenge és népszerűtlen baloldali kancellár, egy zavaros koalícióban.

Fontos arra is emlékeztetni, amit Brüsszelben nem látnak, hogy a szankció mindig ideológiai fegyver volt és soha nem működött. 2015-ben az ENSZ becslése szerint a világ népességének egyharmada olyan országban él, amelyre gazdasági szankciók vonatkoznak.

Ezek a szankciók gazdasági károkat okoztak, de politikai eredményt soha nem hoztak. Annak ellenére alkalmazzák őket, hogy a szankciók 100 éves története nagyrészt csalódások története. A szankciók az ideológiai megbélyegzés, az elszigetelés eszközei, de a meghirdetett célt sohasem érik el.

A jelenlegi szankciók a Föld 11. legnagyobb gazdaságát érintik. Oroszország szerepe a világgazdaságban az energia- és elsődleges áruexportőr szerepe miatt szerkezetileg jelentős. A fejlett gazdaságok közül csak az egyesült államok, Kanada és Ausztrália rendelkezik hasonló súllyal a globális energia-, mezőgazdasági és fémpiacon. Oroszország elsősorban Európa számára bír jelentőséggel, Európát látja el energiahordozókkal, fémmel és más termékekkel. Ezért a meghirdetett szankciók elsősorban nekünk okoznak kárt.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el az Origo honlapján.