Hirdetés

„Megöli a koronavírust” – harangozza be Facebook-posztjában a járványügyi veszélyhelyzet miatt az interneten rendezendő pünkösdi-karizmatikus összejövetelt Gulyás Attila, a Győzelem Gyülekezet vezetője. A debreceni közösség alapítója rendszeresen megosztja a gyűléseikről készített videókat a közösségi portálokon, hogy igazolja a gyógyítás hitelességét. A sokszor érthetetlen nyelven beszélő és rángatózó, majd magukat hanyatt vágó hívekről készült képsorokat a kívülálló felkavarónak találhatja, ám Gulyás Attila szerint nincs itt semmi különös: a videókon csupán a Szent Szellemmel való betöltekezés látható.

A felvételek alapján nincsen olyan betegség, amit a gyülekezet vezetője ne lenne képes meggyógyítani: a rövidebb lábat meghosszabbítja, a rákos daganatot eltünteti, a vakok látását visszaadja. A kézrátétellel gyógyító vezetőre áhítattal néznek a hívek: szentül hiszik, hogy gyógyulásukat Gulyás Attilának köszönhetik, és igyekeznek ezt is meghálálni a közösségi portálon kommentek és üzenetek formájában.

Az önkívületben kiabáló, rángatódzó sokaság láttán a tömegpszichózis tűnik a legkézenfekvőbb magyarázatnak, azonban a kerekesszékből felpattanó, látásukat visszakapó hívek látványa több kérdést is felvet.

Korábban írtuk

Sajátos hitvilág

A jelenség nem új keletű, a cigányság kultúrájában nagy hagyománya van a rontás küldésének, levételének, a bűbájoskodásnak, melyeket – hasonlóan a magyar népi kultúrában ismert vajákosokhoz, kuruzslókhoz, javasasszonyokhoz – rendre idősebb asszonyok űztek.

– A cigányság igen nyitott a transzcendenciára. Többségük hisz Istenben, ám azt is tapasztaljuk, hogy ez még mindig keveredik sajátos hitvilágukkal és a népi vallásosság elemeivel, mint az eltávozott lelkek visszajárásába vetett hit vagy a halottkultusz – mondja a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő romológus a Demokratának. Maga is vallásos ember, így nem zárja ki, hogy Isten tud gyógyítani, Jézus pedig tett és ma is tesz csodákat, de a felvételek kapcsán szkeptikus.

– Isten sokszor a gyermeki hiten, egyszerűségen keresztül tud leginkább megérinteni embereket – erre vonatkozóan a Bibliában többször is olvashatjuk Jézus szavait –, és a cigányságnál is azt láthatjuk, hogy sokszor nem ésszel, hanem szívvel közelítenek Istenhez. Ez a gyermeki hit pedig nem okoskodik, hanem elhiszi, amit Isten mond, ígér – véli a szakember.

Ő a cigányság szívét a felszántott talajhoz hasonlítja, amit sok seb, nélkülözés tört fel, emiatt nagyon érzékeny, és ebbe mint „jó talajba” hullik Isten igéje.

– Maga Jézus mondta: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket.” Ez a megtérés, Istenhez fordulás alapja; tudom, hogy rászorulok Isten segítségére, erejére, nélküle elveszek. Egy megvetett, megsebzett nép ezt különösen meg tudja élni, el tudja fogadni a megtérésre szóló hívást.

A cigányság körében népszerű önjelölt prédikátorok motivációja nem mindig egyértelmű. A szakértő nem gondolja, hogy elsősorban a pénz inspirálná őket, viszont a vezetői pozíció már mindenképp vonzó lehet, ugyanis a tekintély, a presztízs az individualista nyugatias kultúrához képest kollektív tudatú cigányság számára rendkívül fontos. A romológus ezzel kapcsolatban példaként említi a kiterjesztett testhatárokat, a sok arany ékszert, a drága autót, a nagy, cirádás kerítéssel védett házakat, amelyek valójában presztízsüzenetek mind a cigányoknak, mind a „gádzsóknak” (nem cigányok) címezve.

– A börtönből, drogoktól, bűnözéstől való szabadulás, a teljesen átformálódott egyéni és családi életek tesznek bizonyságot Istenről a cigányság körében. Ezek legalább akkora csodák, mint valakinek a testi gyógyulása, és ilyeneket én is többet ismerek személyesen – mondja a szakember.

Jézus bizonyságtevője

Az elmúlt két-három év alatt több száz embert gyógyítottak meg, mondja a Demokratának telefonon Gulyás Attila, a Győzelem Gyülekezet vezetője, majd szerényen hozzáteszi, hogy Jézus Krisztus a valódi gyógyító, ők csak imádkoznak. A magát evangélistaként és Jézus Krisztus bizonyságtevőjeként aposztrofáló férfi többnyire a hátrányos helyzetben levő cigányság közösségeiben hirdeti az igét, és teljesít állítása szerint gyógyító-, valamint ördögtől szabadító szolgálatot. A pünkösdi-karizmatikus gyülekezet vezetőjének kiváló kommunikációs készsége felől nem lehet kétség. A kritikák kapcsán politikusokat megszégyenítő módon, ám ugyanazon logika alapján érvel: ha valaki kétségbe vonja a gyógyításait, az nem hisz Jézus Krisztus erejében.

Gulyás Attila 17 évvel ezelőtt tért meg egy pünkösdi-karizmatikus gyülekezetben Budapesten, ahol állítása szerint betöltekezett a Szent Szellemmel. A közösségbe, amit nem kívánt megnevezni, hét-nyolc évig járt, majd egy bibliaiskolában, később pedig a Pünkösdi Teológiai Főiskolán tanult. Ezután kezdte terjeszteni az igét. (Ezzel kapcsolatban megkerestük az intézményt. Azt a tájékoztatást kaptuk: nincsen tudomásuk arról, hogy Gulyás Attila részt vett volna valaha is a képzéseiken.) Majd több társával együtt, 2016-ban alapította meg a Győzelem Missziót, amelynek keretében utcai evangelizációt tartottak országszerte, valamint több európai országban. Végül 2018 szeptemberében hívta életre Debrecenben, mintegy 15-20 fővel a Győzelem Gyülekezetet, amely azóta is mindenféle bejegyzés nélkül működik.

– Elsősorban a helyi közösségek, de van, amikor magánszemélyek szervezik meg az összejöveteleinket. Az egyik legnagyobb, romániai rendezvényünket egy olyan, autóbalesetben testileg megnyomorodott fiatalember szervezte, aki egy korábbi gyűlésünk alkalmával gyógyult meg. A csoda híre gyorsan elterjedt Kovászna és Brassó megyében, így a zabolai rendezvényünkre több mint ezren jöttek el. Egy légy nem tudott volna átrepülni köztük. A legutóbbi, Debrecenben tartott gyűlésünkre körülbelül 1200-an jöttünk össze, ezért három alkalmat kellett megtartani egymás után. Valaki már szombat este megérkezett, és ott várt minket a helyszínen. Ezen a rendezvényen Jézus Krisztus által több tolószékes kiszállt a székből, és négy születése óta süketnémát gyógyítottunk meg. Az első kettőért én imádkoztam, a másik kettőért a feleségem, aki szintúgy megkapta Istentől ezt a szolgálatot – állítja Gulyás Attila, és hozzáteszi, hogy a Szent Szellem erejével több vakságban szenvedő ember látását visszaadták.

Csodatévő pillanat

A csodákat a jelenlévők okostelefonnal dokumentálják, majd feltöltik az internetre. Az egyik felvételen egy hatvanas éveiben járó, tolószékben érkező, felesége elmondása szerint fél szemére vak férfi látását állítja helyre Gulyás Attila kezének rátételével. A Demokrata megmutatta a felvételt több szemész szakorvosnak is. Egybehangzó véleményük szerint az efféle gyógyulásnak semmiféle fizikai alapja nem létezhet, és a páciens szemének a mozgása a kézrátétel előtt, illetve után nem támasztja alá, hogy látásában bármiféle változás állt volna be. A szakemberek úgy vélik, a felfokozott hangulat, a gyógyító erős karizmája, valamint a közönség nyomása együtt késztethette a férfit arra, hogy mégis azt mondja: lát. Ezt persze a gyógyító sem bízta a véletlenre, hiszen míg a sérült férfi – legalábbis ahogy feleségének a videón elhangzó szavaiból tudható – csak a bal szemére vak, addig ő ezt fennhangon teljes vakságként hirdette a tömegnek, és miután elvette a kezét, nem azt kérdezte láthatóan zavarban lévő páciensétől, hogy lát-e a vak szemére, hanem hogy lát-e. Amire az igennel felelt.

Imával a vírus ellen

A Győzelem Gyülekezet vezetője szerint több olyan eset is volt, amikor a felesége orvosilag igazolt meddőkért imádkozott, akik mára édesanyák lettek, de az is megtörtént, hogy daganatok tűntek el rákos betegekből. Állítja, hogy amire az orvosok nem képesek, arra képes a Szent Szellem. Ugyanígy vélekedik a koronavírus-betegségről is: Jézus Krisztus meg tudja gyógyítani, csak hinni kell benne.

– A názáreti Jézus Krisztus minden betegségünket magára vette, és felvitte a golgotai keresztfára, ezért nekünk már nem kell betegnek lennünk. Ha valaki szívében ott él Jézus, akkor nem kell félnie a vírustól, mert nem fogja elkapni – állítja Gulyás Attila, majd elmondja, hogy hetente kétszer-háromszor is imádkoznak a járvány megszűnéséért és azokért, akik a betegségben szenvednek. A gyülekezet vezetője elmeséli azt is, hogy nemrég az interneten keresztül fohászkodtak egy Olaszországban tartózkodó koronavírusos betegért, és az illető három nap alatt teljesen rendbe jött. A volt beteghez elérhetőséget azonban sajnos nem kaptunk.

Azt, hogy sokan kuruzslónak tartják, Gulyás Attila bibliai példákkal magyarázza.

– Jézussal ugyanezt csinálták: miután meggyógyította a betegeket, és segített embereken, keresztre feszítették. Az apostolok bementek a városokba, falvakba imádkozni, aminek az lett az eredménye, hogy megalázták, kirekesztették, bebörtönözték őket a hitükért. Ez csak természetes, mindig is voltak hitetlenek – húzza alá a gyülekezet vezetője.

A felvételek tanúsága szerint azonban nem mindenki veszi annyira komolyan a gyógyítást; a hívek teátrális viselkedése, valamint a sokszor az arcukra kiülő félmosoly kétkedésre adhat okot. Ám Gulyás Attila tagadja, hogy bárkit is lefizetett volna. Sőt állítása szerint sokszor előfordult: ő fizetett rá, hogy hirdette az igét, és adománygyűjtő akcióik is alátámasztják misszióik erkölcsi tisztaságát. Állítása szerint pénzt is csak önkéntes alapon fogad el a hívektől. Egyik Facebook-posztjában egymillió forintot kért egy rendezvény lebonyolítására, persze azt is csak önkéntes adományként.

Istenhit és józan ész

A római katolikus egyház, csakúgy mint a többi hazai történelmi felekezet, szívügyének tekinti a szegények megsegítését, ezért a cigányság körében különösen fontos munkát végeznek a cigánypasztorációs lelkészek. A cigánypasztoráció jellemzője, hogy bizalmas viszonyt kialakítva, néhány fős csoportokban hirdetik az igét, így párbeszéd jöhet létre a pap és a hívők között.

Balázs József, az Egri főegyházmegye cigánypasztorációs lelkésze munkája során számos esetben tapasztalja, hogy a pártfogoltjai körében meglehetősen népszerűek az önjelölt pásztorok. Főként az ország északi és északkeleti táján jellemzőek a „megélhetési gyülekezetek”, de az ország számos pontján fellelhetők még ilyenek a szegényebb régiókban.

– Az emberek kíváncsiak a show-ra, ezért a kilátástalan helyzetben levők számára érdekesebb egy látványos ördögűzés, mint az Isten igéit megfontoltan hirdető egyházi tevékenység – mondja a Demokratának Balázs József.

A katolikus paptól megtudjuk, hogy a cigányok nagyobb része katolikusnak van megkeresztelve, és nyitott a csodákra, ezért potenciális célpontja a megélhetési gyülekezeteknek. A cigány származású lelkész nem vitatja el az alternatív gyülekezetektől, hogy akár jó hatással is lehetnek a cigányságra, ugyanis mindent meg kell becsülni, ami reményt ad, ami nem a bűnözés, hanem az őszinte hit felé vezet. Azt azonban előremutatóbbnak gondolja, ha az Istenbe vetett hit a józan ész keretein belül marad.

– A katolikus ige és az áldozat liturgiájának 2020 éves történelme van. A szertartások nem úgy működnek, hogy egy önmagát önhatalmúlag prédikátornak kikiáltó vallási vezető gondol egyet, és embereket gyógyít. A felkent papok egész életüket Krisztus szolgálatára tették fel, és bár Isten valóban képes a csodatételre, az jellemzően nem ilyen keretek között zajlik, és az egyház nem is szokott dicsekedni velük – szögezi le a cigány kisebbségi lelkész. A Győzelem Gyülekezete vezetője imádságos-kézrátételes koronavírus-gyógyításának hitelességét megkérdőjelezi József atya, és nem gondolja jó iránynak, hogy az orvosi segítséget megkerülve „menjünk Attilához, és akkor minden meg van oldva”.

– Az Isten általi gyógyítást és a Szent Szellemmel való betöltekezést okosabban és megfontoltabban kell kezelni – teszi hozzá.

Balázs József szerint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kiemelten kezeli az egyház rétegpasztorációs misszióját, amely a különböző társadalmi rétegek lelki gondozásával foglalkozik. Úgy látja: a cigányság hitéletbe való bevonzására nincs feltétlenül szükség új eszközökre, csak nyitottságra és befogadásra.

– Az általam folytatott misszió legfőbb célja az, hogy megkeressük az Istenre nyitott cigányokat, jöjjön létre párbeszéd a lelkész és a hívők között, majd általuk egy közösség, amely aztán a pasztorációs képzés során be tud kapcsolódni az egyházi tevékenységbe. Az így kiformálódó közösségek felveszik a kapcsolatot a helyi önkormányzatokkal és szervezetekkel, katolikus iskolákkal. Segítségükkel konferenciákat szerveznek és adományokat gyűjtenek a rászorulóknak – foglalja össze a lényeget Balázs József atya. Aki töretlenül hiszi, hogy a cigányság felemelkedéséhez elsősorban a valódi, tiszta hit vezet.