Fotó: Móricz-Sabján Simon
Hirdetés

– Sokan azzal vádolják a kormányt, hogy a múlt héten bevezetett szigorítások elkésettek. Ön szerint indokolt volt a kivárás?

– A járványügyi védekezésben meghozott döntések középpontjában természetesen az emberélet megóvása az elsődleges cél. Ugyanakkor be kell látni, hogy számos egyéb szempontot is figyelembe kell venni. Ilyen például az ellátórendszer terhelhetősége, kapacitásai és természetesen az is, hogy a gazdaságnak a maximális biztonsági előírások betartásával, de működnie kell, ameddig lehetséges. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nyugati szomszédaink megbetegedési statisztikáit a hazai esetszámok egy-két héttel követik. Így az ottani intézkedések iránymutatóak lehetnek számunkra döntéshozatalkor.

– A pandémia Európa-szerte egyre nagyobb számban szedi áldozatait. Nálunk is hétről hétre nő a megbetegedések száma. Mikorra várható Magyarországon a második hullám tetőpontja?

– Az első hullám időtartamát, valamint a most meghozott szigorú intézkedéseket alapul véve azt gondolom, december közepéig elérhetjük a járvány csúcspontját.

Korábban írtuk
Hirdetés
Hirdetés

– A jelenlegi intézkedések szigorúbbnak tűnnek, mint a tavasziak. Ez csak szubjektív érzés, vagy valóban keményebbek a most bevezetett szabályok?

– Azért döntött e szabályok mellett a miniszterelnök úr, mert a járványügyi védekezésben részt vevő szakértők egybehangzó véleménye szerint átléptük azt a lélektani határt, amelynél mindenképpen meg kellett hozni az újkori Magyarország történetének talán legszigorúbb intézkedéseit ahhoz, hogy az egészségügyi ellátórendszer megfelelően eleget tudjon tenni a feladatainak.

– A kormány eldöntötte azt is, hogy a járvány hatékony kezelése érdekében a honvédséget is csatasorba állítják. Csak az ellenőrzésben és a járőrözésben lesz szerepük a katonáknak? Esetleg előfordulhat, hogy a honvédségi állományban lévő orvosokat és nővéreket is átvezénylik a járványkórházakba?

– A Magyar Honvédség közreműködik a veszélyhelyzettel kapcsolatos feladatok ellátásában. A honvédség az intézkedések betartásának ellenőrzését, valamint a járőrszolgálatot a rendőrséggel együtt látja el. A honvédek azt is figyelni fogják, bezártak-e az érintett üzletek, szórakozóhelyek és intézmények, egyúttal a szabálysértőket is figyelmeztetik, ha éppen nem viselnek maszkot, vagy nem tartják a védőtávolságot. Ha az állampolgár nem tesz eleget a kérésnek, akár százezer forintos bírságot is kiszabhatnak.

– A most életbe lépett szigorúbb szabályozás hány hét múlva hozhat eredményt?

– Amennyiben a szabályokat azzal a fegyelmezett állampolgári magatartással kezeli a magyar társadalom, amilyennel az első hullámban tette, azt gondolom, hogy ezek az intézkedések azonnal lecsökkentik a fertőzések számát, esélyét. Ezt a mérhető adatok egy-két hét múlva igazolják majd.

– A második hullám eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a korábbinál lényegesen többen szorulnak kórházi vagy éppen intenzív kezelésre, a halálozások száma is megugrott.

– A Magyarországon kórházba került koronavírusos betegek nagy hányada eleve szenved valamilyen krónikus betegségben. A fertőzésben elhunytak mintegy 90 százalékánál is ki lehetett mutatni valamilyen idült kórt. A Covid miatt kórházba kerülők között jelentős számban fordulnak elő cukorbajosok, tüdő-, vese-, szív- vagy érrendszeri betegek is. Nagyon fontos azt is megemlíteni, hogy a betegek közel harmada túlsúlyos vagy elhízott. A már meglévő krónikus betegségek mellett rendkívül veszélyes rizikófaktor például a dohányzás és az elhízás is. Hazánkban a felnőtt lakosság mintegy 30 százaléka elhízott, és ezzel az értékkel a világban sajnos a harmadik helyen állunk. A 60 év alatti elhízottak kétszeres eséllyel kerülnek az intenzív osztályra, mint a normális testsúlyúak. Arról már nem is beszélve, hogy több rizikófaktor együttes megléte rendkívüli módon megnöveli a lélegeztetőgépre kerülés és a halálozás esélyét. E statisztikák üzenete az, hogy nem csak az idősek vannak veszélyben. A járvány az aktív lakosság komoly hányadát is fenyegeti.

– Azt tudjuk, hogy az intenzív kórházi ágyak számát, valamint a rendelkezésre álló eszközöket tekintve felkészült az ellátórendszer a járvány kezelésére. Az orvosok és az ápolók is bírják majd a rájuk nehezedő óriási nyomást, a feszített munkatempót?

– Az ágazatban dolgozó kollégák rengeteg tapasztalatot szereztek az első hullámban. Mindezek segítségével a jelenlegi, lényegesen komolyabb járványügyi helyzetben még több életet menthetnek meg. Az orvosok és nővérek az első hullámban gyakorlatilag tapasztalatok nélkül harcoltak az akkor még ismeretlen kórral. Ma pedig tapasztalt, a járványhelyzetben rutinra szert tett kollégák küzdenek. Azt gondolom, hogy az ágazat nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő munkát végez. A magyar orvosok, nővérek, ápolok, mentősök, háziorvosok és minden egészségügyben dolgozó kolléga egy világtörténelmi háború harcosa. Minden egyes egészségügyi dolgozó köszönetet érdemel az önfeláldozó munkájáért.