Demokráciaprojekt Budafok-Tétényben

Tavaly júniusban zárult Budafok-Tétény részvételi költségvetésének harmadik pályázati évada. A XXII. kerületi önkormányzat tehát harmadik alkalommal osztott szét 300 millió forintot a kerületiek által benyújtott tervek kivitelezésére. A kezdeményezés három éve alatt 31 ötletről született döntés, amelyek közül húszat már megvalósított és át is adott a kerületi önkormányzat. Az egyik legnagyobb beruházás a Tétény-Rét Családi Park megépítése volt, ennek fejlesztését két egymást követő évben is megszavazták a helyiek.

– Két környékbeli anyuka ötlete vált valóra. Egy használaton kívüli üres területre álmodtak egy hatalmas családi játszóteret. Ez bővült sportolási lehetőséggel, parkosított közösségi terekkel. Hamarosan pingpongasztallal, petanque-pályával, mosdóhelyiséggel és pelenkázóval is gazdagodik a komplexum – meséli Szepesfalvy Anna, Budafok-Tétény alpolgármestere.

Kertmozi, gyermekeknek kialakított KRESZ-pálya is létesült a kerületben, ahol megtanulhatják a közlekedési szabályokat, emellett esővízgyűjtő edények vásárlására és szétosztására is sor került az utóbbi években. A 2022-es év nyertes pályázatai közül a vizes játszóteret emeli ki az alpolgármester, ami egyedülálló fejlesztés az egész fővárosban. Egy állatbarát projektre is felhívja a figyelmet, amelynek megvalósítására egy önkéntes csapat nyújtotta be pályázatát. Az ötlet lényege, hogy önkéntesek a lakosság jelzésére befogják a környék kóbor vagy „önsétáltató” kutyáit. Megpróbálják őket visszajuttatni a gazdájuknak, vagy ha nincs, keresnek nekik.

– Önsétáltató kutya alatt azt értem, hogy a kertes házas kutyatartók házi kedvenceit nem a gazdájuk kíséri el a napi sétára, hanem amikor kedvük szottyan, útra kelnek. Ez azonban nem veszélytelen, így nagy segítség, hogy önkéntes állatbarátok vigyáznak a kutyákra – magyarázza az alpolgármester.

A beküldött ötletekből kiderül, hogy a sportolási lehetőség megteremtése, a közterületek rendbetétele és a zöldfelületek fenntartása a legfontosabb a részvételi költségvetés projektjébe bevonódó polgárok számára. Ennek köszönhetően sportpálya létesült a Rózsakerti lakótelepen, illetve megtörtént a Tétényi-fennsík egyes területeinek a szemétmentesítése és a védett élőhely rehabilitációja is.

– A Tétényi-fennsík szigorúan védett terület, sokan járnak oda sétálni, futni, kutyát sétáltatni, kirándulni. Nemcsak egyes különösen rossz állapotban lévő területeket tisztítunk meg, hanem egy mostani pályázatnak köszönhetően ivókutat is telepítünk a tanösvény kiindulópontjára. Ez is mutatja, miért érdemes az emberek kezébe adni a döntést, az ötletelés jogát, miért csak a lehető legkisebb mértékben szabad beleszólnia az önkormányzatnak a döntési folyamatba, hiszen így a lakosság valós igényei kerülnek előtérbe – teszi hozzá Szepesfalvy Anna.

A közlekedésbiztonsági projektek is népszerűek, időnként gyalogátkelőhelyek újrafestését vagy létrehozását kérik a benyújtott pályázatokban. Ugyan az útburkolati jelzések felfestése és a gyalogosok biztonságát garantáló zebrák létesítése fővárosi hatáskör, ám ezek a külvárosi igények valahogy elvesznek a fővárosi bürokrácia útvesztőiben. A kerület vezetése így lakossági kérésre saját zsebből oldja meg a problémákat. Budafok-Tétény kapcsán nem feledkezhetünk meg a borkultúra támogatásáról sem. A helyiek identitásának ugyanis szerves része a kerület „borváros” jellege. A Közösségi Pince terve ezért aratott osztatlan sikert: Budapest bornegyedének egyik reprezentatív közösségi helyiségévé vált, ahol lehetőség nyílik a helyi termelők boraival is megismerkedni. A Közösségi Pince a kerület minden lakója előtt nyitva áll, rengeteg ingyenes programmal várják az idelátogatókat.

Túlzás nélkül állítható, hogy a budafok-tétényi részvételi költségvetés igazi sikertörténet. Szepesfalvy Anna elmondása szerint az első évben még az „utcáról belógó ág” jellegű problémák megoldása uralta a pályázatok nagy részét, mostanra azonban komplex pályázati ötletek érkeznek, a polgárok elkezdtek célirányosan tervezni, hogy jobbá tegyék környezetüket.

– Tavaly kevesebb pályázat érkezett az önkormányzathoz, de azokból jóval többet tudtunk átengedni a megvalósíthatósági szűrőn – magyarázza Szepesfalvy Anna.

A polgármesteri hivatalnak ez a fő feladata a részvételi költségvetésre szánt pénz elosztásában. A beérkező pályázatokat megvizsgálva kiválasztják azokat, amelyek pénzügyi és technikai tekintetben megvalósíthatók, illetve nem ütköznek semmilyen törvénybe, nincs tulajdonjogi probléma a projekt tervezett területével. Az elképzelések nagy része így a polgárok elé kerülhet, akik szavazataikkal eldönthetik, melyiket valósítsák meg a következő harminchat hónap alatt. Évente 300 millió forint sorsáról van szó, amely Budafok-Tétény költségvetésének 1,8 százaléka. Ezzel szemben a nagyságrendekkel gazdagabb fővárosi vezetés a rendelkezésre álló források mindössze 0,23 százalékát fordítja hasonló célokra. Az anyagi lehetőségekhez mért bőkezűség jól szemlélteti, hogy a közösségi projektet a kerület vagy a főváros gondolja-e komolyabban. Pedig az ügy jelentősége nem csekély. Szepesfalvy Anna szerint az emberek sokkal inkább a magukénak érzik a fejlesztéseket, a kerület ügyeit, ha részt vettek a döntéshozatalban.

– Látják, hogy mire költjük el az adójukat. Részeseivé válnak a folyamatoknak, egészen más lesz a viszonyuk az önkormányzat munkájához.

A demokráciaprojekt elnevezés sem túlzás a kezdeményezéssel kapcsolatban, az ötletgazdák maguk kampányolnak a szomszédság körében a győzelem érdekében, illetve időnként kis közösségek alakulnak egy-egy pályázat benyújtására vagy támogatására. A transzparencia így különösen fontos, az emberek demokratikus működésbe vetett bizalmát ássa alá, ha megválasztott vezetőik visszaélnek az ilyen jellegű beruházások lebonyolításában rejlő kiskapukkal. A fővárosi vezetés pedig éppen ezzel, az emberek bizalmával játszik saját közösségiköltségvetés-projektje kapcsán.

A Karácsony Gergely vezette főváros az eltelt két év alatt ugyanis gyakorlatilag alig tudott bármiféle eredményt felmutatni, a lebonyolítás átláthatóságával kapcsolatban pedig komoly aggályok merültek fel. A Főpolgármesteri Hivatal illetékesei azzal védekeznek, hogy az átláthatóság garanciája, hogy egy gondosan kiválogatott tagokból álló „közösségi tanács” szortírozza a polgárok által benyújtott ötleteket. A helyzet azonban a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a politikai szerepet vállaló, a baloldali pártokhoz kötődő civil szervezetek küldöttei döntik el, hogy végül miről szavazhatnak az emberek, és mi megy a süllyesztőbe. Ez a gyakorlat időnként meglehetősen gyanús eredményeket produkál. Például olyan esetre is felhívták a figyelmünket, amikor fővárosi lakosok egy forgalmas útra kértek gyalogosátkelőt, ám ez nem kerülhetett a nyilvánosság elé, ellenben az alsó rakpartra tervezett koedukált piszoárok ügye igen.

– Nem világos, ki és hogyan ellenőrzi azt, hogy ki regisztrál és ki szavaz. Egy nevet és egy e-mail-címet kérnek. Az általunk használt szisztémának is megvoltak a maga problémái, időnként megpróbálták kijátszani, de mindent megtettünk, hogy csak a kerületi lakosok szavazhassanak a projektekre, idén például tovább szigorítottuk a regisztrációs folyamatot – mondja Szepesfalvy Anna.

Egymilliárd forint elköltése esetében pedig egyáltalán nem mindegy, hogy kamu e-mail-címek regisztrálásával is győzelemhez lehet segíteni egy-egy ötletet.

– Amennyiben azt mondjuk, hogy ez egy demokráciaprojekt, akkor meg kéne hagyni az embereknek a szabad döntés lehetőségét – teszi hozzá Szepesfalvy Anna.

Budafok-Tétény már az újabb fordulóra készül. Január 16-án startol az új pályázati időszak, egészen március 6-ig érkezhetnek be az ötletek.