A kormány számára a politikai stabilitás megőrzése lesz a legnagyobb kihívás, illetve a válságra adott válaszok sikeressége lehet majd sorsdöntő. Az már látszik, hogy az Orbán-kormány nem sodródik, hanem cselekszik, azaz úgy megy bele a válságba, hogy van elképzelése a kiútról. A valódi vizsga azonban még hátravan, hisz 2023-ban ismét, mint oly sokszor az elmúlt tizenkét évben, meg kell őrizni az eddigi eredményeket. A baloldalnak viszont leginkább önmagával lesz dolga a következő évben – fogalmazott a lap megkeresésére Nagy Ervin azzal kapcsolatban, hogy melyik politikai erőnek miért fontos az új esztendő.

Hirdetés

A XXI. Század Intézet elemzője emlékeztetett: egy példátlan botrányra kell választ adniuk, 2022-ben ugyanis nemcsak politikailag, hanem erkölcsileg is elbuktak, amikor külföldről fogadtak el pénzügyi támogatást.

A legjobb opció az volna, ha az ellenzék valódi megújulásra készülne, ám ennek még csak halvány jelét sem látjuk. Inkább alibizés folyik, politikai munka helyett pedig csak a céltalan gyűlölködés és a nyugati progresszív érdekcsoportokhoz való dörgölőzés maradt – hangsúlyozta Nagy Ervin. Továbbá megjegyezte, hogy a kormánypártoknak is szerencsésebb lenne egy olyan új, nemzeti alapon álló baloldallal versengenie, amely képes épkézláb alternatívát állítani, hisz ez a politikai kreativitást erősítené. A Mi Hazánk Mozgalomnak pedig új témákat kell keresnie, mert év végére kissé „elfáradt” a politikájuk.

A Momentum és a Demokratikus Koalíció dominanciaharca már elkezdődött, és ez az előttünk álló évben is meghatározó lesz. Gyurcsány Ferencék lépéselőnyben vannak, ezért reaktiválják most Donáth Annát. Gelencsér Ferenc ugyanis elbukott

– tért ki arra Nagy Ervin, hogy a 2024-es választásokhoz közeledve felerősödhetnek a baloldalon az ellentétek.

Korábban írtuk

Ismert: az alaptörvény tavalyi módosításának köszönhetően 2024-ben már egy napon fogják tartani az európai parlamenti, valamint az önkormányzati voksolást. Mindez felveti a kérdést, hogy vajon a baloldal milyen stratégiát választ a két voksolásra. A XXI. Század Intézet szakértője szerint a többi ellenzéki párt – a Mi Hazánk Mozgalom kivételével – csak abban bízhat, hogy lesz valamilyen együttműködési forma 2024-ben, így nekik óvatosan kell majd beszállniuk a versengésbe, viszont vállalniuk kell számos konfliktust, mert ha nem teszik, akkor értelmetlenné válik a létezésük. Ki szavazna egy olyan kis pártra, ami ugyanazt mondja, mint a DK vagy a Momentum? – tette fel a kérdést Nagy Ervin.

A kormánypártok előtt álló kihívásokról szólva pedig kiemelte, hogy a jobboldal 2023-ban is szuverenitásharcot fog vívni az uniós bürokráciával, a nyugati progresszív és baloldali csoportokkal, illetve azok hazai sejtjeivel.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el a Magyar Nemzet honlapján.