Döntött a kormány: Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból
A Világgazdaság értesülései szerint a szerdai amerikai bejelentés után a kabinet áttekintette a Nemzeti Beruházási Bank helyzetét, és arra jutott, hogy visszahívja a delegáltjait.A szerdai bejelentés fényében a kormány áttekintette a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) helyzetét, és arra jutott, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért a kormány úgy döntött, hogy visszahívja a bankból a kormányzati delegáltjait – értesült hiteles forrásokból a Világgazdaság.
Szankciós listára tették az NBB-t
Szerda délután David Pressman amerikai nagykövet Budapesten bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciós listára tette a magyarországi központtal működő NBB-t, illetve három vezetőjét. Közülük ketten orosz állampolgárok, egy pedig magyar: Laszlóczki Imre, a bank alelnöke.
A diplomata arról beszélt, hogy az Egyesült Államok több mint ötven intézményre (köztük az NBB-re) és személyre vetett ki szankciókat, mert véleményük szerint Oroszország pártját fogják. A szankciókkal akarják elérni, hogy Oroszország kevésbé férjen hozzá a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez.
Mint mondta, az USA nem ért egyet azzal, hogy Magyarország vendégül látja a pénzintézetet, amelynek vezető tisztviselői diplomatakiváltságokkal rendelkeznek. Ez szerinte olyan probléma, amelyet muszáj megoldani.
Azt is leszögezte, hogy az USA fontos szövetségesének tekinti Magyarországot, és konstruktív kapcsolatot kíván fenntartani vele.
A Világgazdaság információi szerint a kormány megvizsgálta az NBB körüli kérdéseket, és arra a döntésre jutott, hogy nem képviselteti tovább magát a nemzetközi pénzintézetben.
Eredetileg a KGST-országok bankja volt
Az 1970-es alapítású NBB eredetileg a KGST-országok bankja volt, és a tagországok vállalatait hitelezte. A jelenlegi fő tevékenységei szerint kis- és középvállalkozásokat támogat a bank tagországaiban, valamint a társadalmilag jelentős infrastrukturális projektek finanszírozásában vesz részt.
Az NBB székhelye 2019 óta Budapesten van. Ennek előzménye, hogy 2018 végén a kormányzótanácsi ülésén a tagállamok egyhangúlag támogatták a költözést. Magyarország még 2014 októberében írt alá egyetértési nyilatkozatot az NBB-tagságának tervezett megújításáról, miután a bank tevékenysége a 2010-es évek elején a modern nemzetközi normákhoz igazodva gyökeresen átalakult.
Ezt bizonyítja, hogy az NBB az ENSZ-nél multilaterális kormányközi fejlesztési bankként bejegyzett intézmény, amelynek célja a társadalmi és gazdasági fejlesztés, a jólét és a gazdasági együttműködés elősegítése a tagállamokban.
Az orosz és a magyar fél új kormányközi megállapodás keretében átdolgozták a bank alapítását és működését szabályozó dokumentumokat is. Az akkori tájékoztatás szerint új alapokra helyezett bank céljai, működési stratégiája és hitelezési mechanizmusa egybevágott a magyar nemzetgazdaság fejlesztésére kidolgozott elképzelésekkel, és illeszkedett a keleti nyitás politikájához.
A teljes cikket a vg.hu oldalon olvashatják.
GFM: Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból
Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból (IIB) – olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) csütörtöki közleményében.
Az április 12-én bejelentett intézkedések értelmében az Amerikai Egyesült Államok a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank három vezető tisztségviselőjét szankciós listára helyezte.
A kormány megtárgyalta a kialakult helyzetet és megállapította, hogy bár a Nemzetközi Beruházási Bank Kelet-Közép Európában fontos fejlesztési szerepet játszott, a kivetett amerikai szankciók következtében a bank működése értelmét vesztette.
Ezért a kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből – olvasható a közleményben.