„Elvis egy nagy, magyar segélykampányt tervez. Fontos neki a magyarok megsegítése. Arra hívja fel a figyelmet, hogy azonnali segítségre van szükség. Arra kéri önöket, hogy minél előbb adják fel az adományokat az egyházaknak és a Vöröskeresztnek. Elvis pedig elénekel egy dalt, amivel a segélyezésre akarja buzdítani önöket” – így konferálta fel Elvis Presley-t Ed Sullivan, amerikai televíziós műsorvezető 1957. január 6-án. Az „Ed Sullivan-show” az ötvenes, hatvanas években Amerika legnézettebb televíziós műsora volt, így mintegy 25-30 millió amerikai ült a tévékészülékek előtt és hallgatta a „Peace in the Valley” (Béke a völgyben) című dalt, amelyet az 1956-os magyarországi forradalom áldozatainak emlékére énekelt a rock koronázatlan királya.

Joggal merül fel a kérdés, hogyan lehet, hogy mindez évtizedeken át feledésbe merült. A felvételt a rendszerváltás után először 2004 októberében láthattuk a TV2 Napló című műsorában. Szalay Ádám, a műsor riportere felkereste Amerikában a magyar származású Andrew Solt filmrendezőt, akinek sikerült megszereznie az „Ed Sullivan-show” teljes archívumát. Ő fedezte fel újra azt a bizonyos ötvennégy évvel ezelőtti felvételt. A riportból kiderül, már hetekkel a műsor előtt köztudott volt, hogy Elvis utoljára szerepel Ed Sullivannél, így a harmincmillió amerikai a szokottnál is nagyobb érdeklődéssel várta a show-t. Elvis azonban a rock and roll helyett valami egész mást adott elő: egy spirituálét énekelt, amellyel a magyarok megsegítésére buzdította rajongóit. Az Amerikából érkezett adomány több mint egyharmada volt a világ összes országából származó adománynak.

Szalay Ádám riportműsora 2004-ben különösebb visszhang nélkül maradt: az SZDSZ-es főpolgármestertől senki sem várhatta, hogy bármilyen nemzeti vonatkozású ügy mellé odaáll. Hogy hét évvel később kik figyeltek fel újra a Napló műsorára, és kezdték el terjeszteni internetes levelezőlistákon, az egyelőre rejtély, mindenesetre a felvétel rövid idő alatt óriási népszerűségre tett szert a Fidesz kétharmados győzelme óta ébredező Magyarországon. Erre figyelt fel Tarlós István, Budapest új főpolgármestere is, és a múlt héten sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Budapesten közterületet neveznek el Elvis Presley-ről.

– Mikor egy ilyen kezdeményezés útjára indul, óhatatlanul is mindig feszültségeket kelt – kezdte a bejelentést Tarlós István. – Mindig akadnak olyanok, akik csak azzal foglalkoznak, miért nem inkább az ő kedvencük kerül szóba. Én a hatvanas évek zenéjén nőttem fel, Elvis Presley sosem tartozott a kedvenceim közé. Az 1956-os forradalom idején, az óceán túlpartján, egy akkor huszonegy éves fiatalember, akikre milliók figyeltek, tett valamit értünk, aminek köszönhetően több mint huszonhatmillió svájci frank értékű adomány érkezett hazánkba. Magyarországon ez évtizedeken át rejtve maradt. Úgy gondoljuk, érdemes a mai értékrendszerű világban egy ilyen jóindulatú kezdeményezésre felhívni a figyelmet – mondta a főpolgármester, majd felolvasta az ezzel kapcsolatos közleményt: „Javasolni fogjuk, hogy Budapest Főváros Önkormányzata a magyarországi forradalom eszméivel való őszinte együttérzéséért, az országban esett áldozatok megsegítésében, illetve a forradalom eseményeinek amerikai népszerűsítésében vállalt kiemelkedő szerepéért (post mortem) Budapest díszpolgárává avassa, valamint közteret nevezzen el minden idők egyik legnagyobb könnyűzene-énekeséről. A Fővárosi Önkormányzat március 15-éig várja a szavazatokat a www.budapest.hu internetes oldalon, ahol tizenkét közterület közül lehet választani. Ezek a város frekventált pontjain találhatóak, de jelenleg névtelen közterületek, tehát nem átnevezésről van szó, hanem elnevezésről. Az ott lakóknak nem kell kicserélniük az okmányaikat. Ez egyrészt azért fontos, mert sokan csak az adminisztratív költségek miatt ellenzik az Elvis teret, másrészt pedig a bürokrácia szempontjából nem lesz annyira hosszadalmas a folyamat, a közgyűlés már június 19-én dönthet róla.”

A sajtótájékoztatón szóba került a Moszkva tér átnevezésének kérdése is. Tarlós István ezzel kapcsolatban sajnálatát fejezte ki, hogy a második kerületi önkormányzat „fél állást foglalni a kérdésben”, mert előbb a főváros álláspontját szeretné megismerni. A főpolgármester felhívta a figyelmet, hogy a Moszkva tér átkeresztelésének kétségkívül megvannak a kockázatai, hiszen az orosz érzelmes nép, egy ilyen lépés nem tenne jót az orosz–magyar gazdasági kapcsolatoknak.

– Személyes javaslatom, hogy valahol a város kevésbé forgalmas részén lehetne építeni egy ortodox kápolnát, amelynek a környékét hívhatnánk Moszkva térnek. Ez egy gesztus lenne. A Moszkva teret pedig nyugodtan visszakereszteljük Széll Kálmán térré, ami egy másik gesztus – tette hozzá.

Tarlós István vállalhatatlannak tartja, hogy Budapesten még mindig vannak olyan közterek, amelyek a Tanácsköztársaság veteránjainak nevét viselik.

– Vannak dolgok, amiktől nem szabad megijedni – közölte, majd bejelentette, hogy a március 23-i közgyűlésre egy csomagot terjeszt be a közterületek átnevezéséről, továbbá Sztálint, Haynaut és Bachot le fogják venni a díszpolgári címlistáról, ősszel pedig felülvizsgálják a közterületi szobrokat is. A városvezetés elsősorban a hiányzó szobrokra koncentrál majd, mert, ahogy fogalmazott, „nem vagyunk szobordöntögetők.”

Molnár György, a Magyar Elvis Klub egykori tagja a mai napig őrzi azt a papírdobozt, amelyen ez áll: „Az amerikai nép adománya.”

– A csomagot, amelyben emlékeim szerint sajt, tejpor és kakaó volt, édesanyám azért kaphatta, mert akkor már egyedül nevelt engem és az öcsémet, valamint velünk élt még a nagymamám, akinek semmilyen jövedelme nem volt – idézte fel a Demokratának az ötvennégy évvel ezelőtt történteket, miközben a dobozban lévő családi fényképeket mutatja.

– Édesapám a forradalom után, 1956-ban ment ki Bécsbe, én akkor tízéves voltam. Emlékszem, szenteste hívott fel minket, hogy épségben kiért és január elsejétől már munkába is állt. Ő ezután Bécsben élt és osztrák állampolgár lett, mi pedig édesanyámmal maradtunk. Ő zongora-énektanárnő volt, de a háború után már nem foglalkozott a zenével. Megtanult oroszul, mondván, amíg ő él, az oroszok úgysem mennek el innen. Negyvenöt évesen elvégezte az egyetemet német–orosz szakon, és középiskolában tanított. Csak hetvenéves korában jött rá, hogy nagy hiba volt, amiért nem mentünk Bécsbe édesapámhoz – meséli a nagy Elvis-rajongó, majd hozzáteszi, már több mint tíz éve minden éjjel Elvis dalaira alszik el.

A Magyar Elvis Klub, mint az első „vasfüggöny” mögötti Elvis-klub 1982-ben alakult meg, a Villanyszerelő Ipari Vállalat KISZ-klubjának égisze alatt. Mivel a Kádár-rendszerben tilos volt magánklubot alapítani, dr. Oszfolk Sándor, a vállalat jogtanácsosa csak így tudta létrehozni a szervezetet.

– A KISZ-főtitkár szobájának falán két kép volt: Lenin és Elvis – mondta a Demokratának Barcs Endre, a lap új külpolitikai szakírója, aki a Magyar Elvis Klub elnökségi tagja. 1986-ban lépett be a klubba.

– A vasfüggönyön túl nagyon nehéz volt Elvis-lemezekhez jutni. Csak azoktól tudtunk lemezt beszerezni, akiket engedtek külföldre utazni, mert például sportoló volt – meséli Barcs Endre. – Emlékszem, az egyik összejövetelünkön azon gondolkodtunk, ki lehet közöttünk a tégla. Rögtön jelentkezett is egy fiatal srác, hogy ő az, de ne aggódjunk, nincs baj, mert nagyon szereti Elvist. Érdekesség, hogy később ő lett Budapest rendőrfőkapitánya – mondja mosolyogva.

Barcs Endre 1972-ben személyesen is találkozott Elvisszel Los Angelesben, amikor egy liftben utazott vele az International Hilton Hotelben, és sikerült aláírást is kérnie.

Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, minek köszönhető, hogy Elvis Presley felfigyelt az 1956-os forradalomra.

– Elvisnek több televíziója is volt, és mindig figyelemmel kísérte a világ történéseit – válaszolt Barcs Endre. – Az ötvenhatos eseményekről Amerikában is naponta többször tudósítottak. Ő minden bizonnyal látta ezeket a híradásokat és annyira megérintette a halottak, sebesültek látványa, hogy úgy érezte, segítenie kell. Egyáltalán nem állt távol tőle a szociális érzékenység, az adakozás. Soha nem felejtette el, honnan jött, milyen nagy szegénységből küzdötte fel magát, ezért rendszeresen adományozott például kórházak javára is – meséli Barcs Endre.

Megtudjuk, Elvis saját maga is küldött pénzadományt Magyarországnak, ennek összege azonban ismeretlen. A segélycsomagokat pedig nem a menekülteknek szánták, hanem azoknak, akik Magyarországon maradtak. Kérdésünkre, hogy vajon miért a szomorkás spirituálét választotta Elvis, Barcs Endre elmondta, hogy a rocklegenda a dallal elsősorban az elhunytak emléke előtt szeretett volna tisztelegni, és egyúttal imádkozott azért, hogy találják meg a békéjüket a mennyben.

A Magyar Elvis Klub a mai napig működik az óbudai Zöldkapu étteremben. A klub azt tervezi, hogy az Elvis-tér névadó ünnepségét követően utcabált szervez, továbbá szeretnének egy a „király” bronzarcképével ellátott márványtáblát is avatni, amelyen felhívnák a budapestiek és a turisták figyelmét Elvis Presley 1956-os szerepvállalására.

A főpolgármester bejelentése meglepően széles és pozitív visszhangot kapott, hiszen már másnap hat amerikai lap közölte a különös, szívet melengető hírt.

Lass Gábor

A LEHETSÉGES HELYSZÍNEK

II. ker., Margit híd budai hídfő

III. ker., Bécsi út–Vörösvári út

IV. ker., Külső Szilágyi út–Megyeri út

VII. ker., István út–Dózsa György út–Ajtósi Dürer sor („Fáskör”)

VII. ker., Thököly út–Dózsa György út

VIII-IX. ker., Ferenc körút–Üllői út

XII. ker., Alkotás utca–Csörsz utca (MOM Park előtti tér)

XI. ker., Villányi út–Budaörsi út

XII. ker., Fodor utca–Szendrő utca

XIV. ker., Thököly út–Róna utca

XIV. ker., Nagy Lajos király útja–Fogarasi út

XVIII. ker., Üllői út–Darányi Ignác utca–Margó Tivadar utca

BÉKE A VÖLGYBEN

Fáradt vagyok és elcsigázott

Magányosan utam végén járok

Míg az Úr nem szólít magához.

Bár a reggel csupa fény,

De a lámpás mindig ég,

Mert az éj, mint tenger, oly sötét.

Béke vár a völgyben rám

Örök béke nemsokára

Béke a völgyben s az Úr vár rám.

Nincs több baj és szomorúság

A fájdalom távol már

Béke vár a völgyben rám

Örök béke, nemsokára.