Fotó: T. Szántó György / Demokrata
Hirdetés

– Dolgoznak az őrök. Ezek szerint felülkerekedett az az álláspont, amely szerint kemény kézzel kell rendet rakni az iskolákban?

– Az mindenképpen beigazolódott, hogy szükség van az iskolaőrség intézményére. Nem titok, hogy mint miniszterelnöki megbízott, de mint az iskolai fegyelem problémáját jól ismerő országgyűlési képviselő is, én az őrség létrehozása mellett kardoskodtam.

– Más vélemények szerint viszont inkább a pedagógusoknak kellene speciális tréninget tartani, akár beépítve egy ilyen jellegű képzési formát a felsőfokú oktatásba.

– Nincs vita ezen a téren, nincs egyik tábor, másik tábor. Én is azt láttam már a kezdet kezdetén, hogy az iskolaőrség szükséges, de nem elégséges megoldás a bajok orvoslására. A másik vonalon is beindultak a szükséges folyamatok, azaz már szociális segítők is dolgoznak az iskolákban, a kormány kellőképpen és folyamatosan növeli az iskolapszichológusok számát, és a pedagógusképzésbe is beépültek a válságkezeléssel kapcsolatos stúdiumok. Mindettől így, együtt várhatunk eredményt.

Korábban írtuk
Hirdetés
Hirdetés

– Sokan azt hitték, hogy az iskolaőr képzése csak formális lesz, néhány praktikus jó tanács, és semmi más. Valóban?

– Százhúsz órás, amúgy gyors és intenzív kurzuson kaptak képzést a leendő iskolaőrök. A programban pedagógiai és gyermekpszichológiai stúdiumok, bűnmegelőzési ismeretek, valamint fontos gyakorlati tudnivalók is szerepeltek. Háromszoros túljelentkezés volt, a képzést megelőzte egy pályaalkalmassági vizsgálat is. Most több mint 450 iskolaőr dolgozik, és tart még ötven ember oktatása. Információim szerint további húsz iskola igényelt iskolaőrt.

– Igaz, hogy még doktori fokozattal is jelentkeztek iskolaőrnek?

– Így történt. A munkába állt őrök döntő többsége középfokú végzettségű egyébként, de találni diplomásakat is. Az őrök legalább egyharmada pedig nő. Tapasztalataink szerint ők ugyanolyan hatékonyan dolgoznak, mint a férfiak, sőt a diákok egyfajta pótanyát is látnak bennük.

– Hogy fogadták őket az intézmények?

– Az iskolaigazgatók és a pedagógusok is belátták, hogy segíteni mennek. A balliberális oldalnak nem lett igaza, az iskolaőrök nem rohamosztagosok, legfőbb feladatuk a megelőzés, az erőszaktól, a durvább rendbontástól való visszatartás, a nyugodt tanulás biztosítása. Működik a dolog, eddig még nem is kellett kényszerítőeszközt alkalmazniuk, összesen kétszázhatszor avatkoztak be, két esetben folyamodtak testi kényszerhez, ami nyilván nem ugyanaz, mint a kényszerítőeszköz használata.

– Hogy fogadták a gyerekek az őröket?

– Tudomásul kellett venniük, hogy újfajta tekintély jelent meg az iskolában. Nyilván számít az is, hogy az őrök formaruhája nagyon hasonlít a rendőrök egyenruhájára, hiszen hivatalosan a területileg illetékes rendőr-főkapitánysághoz tartoznak. Személyes tapasztalataim szerint a rendbontásra hajlamos gyerekek is tisztelik az őröket.

– És a szülők? Különösen azok, akik érzékenyek arra, hogy az ő gyereküket ne érintse meg senki, ne parancsolgasson neki senki?

– Nem tudok arról, hogy az iskolaőrök fellépése miatt szülői panasz érkezett volna.

– Az egész rendszer felépítéséhez a gyöngyöspatai fejlemények adták meg a kellő lökést. Most ott is van iskolaőr?

– Van. Méghozzá egy hölgy.

– Mikor záródik le az ön miniszterelnöktől kapott megbízása?

– Erről egyedül a miniszterelnök úr dönt. Mindenesetre munka még van bőven. Kezdeményeztem egy törvénymódosítást, amelynek lényege, hogy a gyöngyöspataihoz hasonló kártérítési ügyekben a bíróság ne pénzbeli, hanem természetbeni megváltást ítélhessen meg. A napokban jutott el hozzám a kérdéssor az uniótól, amely egy pilotvizsgálatot indított az ügyben.