Uralmuk alá vették a szerb határon történő embercsempészetet a tálibok
Figyelmeztető lövés
Félelmetes folyamatok zajlanak a déli határunkon. A napokban titkosszolgálatok által készített jelentés került nyilvánosságra: egyre élesebb a konkurenciaharc a határzár szerb oldalán az embercsempészetre szakosodott csoportok között. Az ezekben felbukkanó személyek rokoni kapcsolatban állnak az afganisztáni tálib kormányzat, valamint az annak egyik frakciójaként működő, terrorszervezetként nyilvántartott Hakkáni-csoport tagjaival, és még a fokozott szerb hatósági ellenőrzések, razziák sem képesek felszámolni a bűnbandák erőszakos jelenlétét.
Nyilvánosságra hozta az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a titkosszolgálatok migrációs jelentését. Vészterhes és nyugtalanító, amit a dokumentum elénk tár. A Demokrata olvasóinak az önmagában aligha újdonság, hogy déli határunk szerbiai oldalán szervezett bűnözői csoportok jól felfegyverezve, nagyüzemben folytatják az embercsempészetet, és nemritkán egymással is összecsapnak, hiszen lapunk több ízben is írt a Szabadka környékén és Délvidék magyarlakta területein kialakult katasztrofális állapotokról. Ám amit a napokban megjelent tájékoztatóban olvashatunk, az minden korábbinál ijesztőbb.
„A tálibok nemcsak a finanszírozási, hanem az operatív szervezési oldalról is kontroll alá helyezték az embercsempész-tevékenységet – kiemelten a szerb–magyar határtérségben. Céljuk szerint az afgán hátterű csoportok közötti belső vitákat lezárják, a pénzügyi források küldésének ellenőrzését pedig teljes egészében átveszik – azaz a tálib kormányzat az embercsempészetből származó hatalmas jövedelmet saját bevételként használja, akár a terrorfinanszírozásba is forgathatja. Továbbá ebből biztosítják a helyi hatóságok lefizetését, illetve a fegyverek helyi beszerzésének finanszírozását” – foglalja össze az értesüléseket a jelentés. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a Hamász vezetőjének 2023. október tizedikei, terrorcselekményekre felszólító nyilatkozatához az Iszlám Állam és az Al-Kaida is csatlakozott. A felhívások és a feszültség általános növekedése miatt egyre több terrortámadásra utaló információ látott napvilágot, és lehetséges európai célpontok is fölmerültek. A kockázat az arab, a palesztin diaszpóra méretével arányos.
Napi másfél ezer kísérlet
A titkosszolgálati dokumentum összesíti azokat a trendeket, amelyekre mi magunk is régóta próbáljuk felhívni a figyelmet. 2022-ben csaknem 200 százalékkal növekedett az illegális határátlépések száma, és ez idén is folytatódott, mondta a Demokratának Párducz Árpád. A Migrációkutató Intézet Nyugat-Balkán és Közép-Európa biztonságpolitikájával, valamint a különböző szervezett bűnözői csoportok biztonságra és a migrációra gyakorolt hatásával foglalkozó kutatója azt is hozzáteszi, az embercsempészek most már a határkerítés teljes szerbiai oldalát magukénak tekintik, emiatt szaporodtak el a fegyveres villongások is.
– Az afgán embercsempészcsoportoknak tudható be az összetűzések döntő többsége, ilyen például a 313-as, afgánokból verbuválódott banda, ők egy tálib egységről nevezték el magukat. Az összes Szerbiában működő nagyobb embercsempészcsoport koszovói, illetve albán szervezett bűnözői köröktől szerzi be fegyvereit. Velük szemben viszont egyelőre még a marokkóiak számítanak az embercsempészet terén felső vezetőnek, ők alkotják a legerősebb bandákat, hozzájuk tartozik többek között Horgos és Szabadka is.
A szolgálatok jelentése arra is kitér, hogy a 40-059 elnevezésű, szintén afgán embercsempészkör is megerősödött. A 313-asokkal folytatott területharcoknak tudható be az összes fegyveres összetűzés, ami az utóbbi időben történt a térségben. Beszámolnak arról is, hogy az afganisztáni–tádzsikisztáni határon zajló csempésztevékenység szinte ellenőrizhetetlen. Itt történelmi hagyományai vannak a professzionális embercsempészésnek, márpedig a tádzsik nemzetiségű afgánok a határon átnyúló kapcsolataik révén könnyen hozzájuthatnak tádzsik útlevélhez, amellyel a FÁK független térségen belül külön engedély nélkül utazhatnak, akár moszkvai átszállással vízummentesen Belgrádba is, így a terrorszervezetek tagjai szinte egy-két nap alatt minden rizikó nélkül, csaknem észrevétlenül juthatnak el az Európai Unió tőszomszédságába. A jelentés hasonló kockázati tényezőként értékeli, hogy az egyre növekvő számú törökországi menekültek közé különböző török ajkú szélsőségesek, törökök, azeriek, illetve kurdok, dagesztáni és más kaukázusi területről származók vegyülhetnek, akik a szerb–török könnyített beutazással élve jelenhetnek meg déli határainkon.
– Afganisztán több ezer kilométerre van, kérdéses, hogy a tálib vezetés mennyire tudja közvetlenül irányítani a szerbiai egységeket, az viszont tény, hogy 2022 decemberében két olyan afgánt is őrizetbe vettek déli szomszédságunkban, akik ellen nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben: egy mesterlövészt és egy tálib tisztet – emlékeztet egy fontos eseményre Párducz Árpád.
Gyors utaztatás
A jelentés arról is beszámol, hogy a szerbiai befogadóközpontokba naponta 30-50 migráns érkezik Bulgária és Macedónia felől hivatalosan, lényegesen többen jönnek viszont azok, akik nem regisztrálnak. Ők egyenesen a magyar vagy a boszniai határ felé veszik az irányt. Csak a szabadkai makkhetesi erdő térségében több ezer olyan migráns tartózkodhat, akik csupán a megfelelő pillanatra várnak, hogy továbbinduljanak.
A titkosszolgálatok által készített anyagból kiderül az is, hogy az embercsempészcsoportok a feltűnésmentes, gyors utaztatásban érdekeltek, szervezettségüknek köszönhetően pedig még a migránsok lakásokban, illetve motelekben történő elszállásolását is meg tudják oldani.
– Illegális szállások Zombor környékén is vannak. Nyomozók is azonosítani tudtak egy szállodát, amelynek az értékelése azért csökkent a szállásfoglaló portálokon, mert a migránsok elterjesztették, hogy durván bánik velük a személyzet – meséli Párducz Árpád. Azt is elmondja lapunknak, a határra érkező migránsokat a leggyakrabban létrával igyekeznek átjuttatni a kerítésen, de gyakori megoldás az alagútásás vagy a teher- és személyautós próbálkozás is. Utóbbi esetekben csak a mélységi elfogás vezet sikerre.
A jelentés ugyanakkor azt sem rejti véka alá, hogy a fokozott szerb hatósági ellenőrzések és razziák sem képesek megakadályozni sem a bűnbandák erőszakos jelenlétét, sem az illegális migránsok átjutását Magyarországra. Annyi történt, hogy a gyakori rendőrségi akciók következtében az embercsempészek megemelték tarifáikat, és csak az illegális határátlépésért ezer eurót is elkérnek szállítási költségek nélkül.
Terrorveszéllyel jár
A migráció fokozott terrorveszéllyel jár, ezt a titkosszolgálatok nyilvánosságra hozott jelentése is bebizonyította. Az ismert terrorszervezetek megjelenése a déli határnál több mint aggasztó. Az pedig, hogy kézbe vették az embercsempész-hálózatok irányítását, azt is jelenti, hogy az abból befolyó óriási összegeket a tevékenységükre, azaz támadások szervezésére használhatják fel, akár európai célpontok ellen, mondta a Demokratának Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetője kezdeményezte korábban a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, hogy a közvélemény is megismerhesse a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről szóló titkosszolgálati jelentést.
A fizikai határzár a rongálások, a szolgálatot teljesítő határvédők az őket ért támadások, a jogi határzár pedig Brüsszel migrációs paktuma miatt áll hatalmas nyomás alatt. Brüsszel migrációs politikája tarthatatlan, és közvetlen veszélyt idéz elő. Ezen változtatni kell, és határozottan fel kell lépni a terrorizmus ellen, hangsúlyozta Kocsis Máté.