Fővárosi Közgyűlés – A képviselők nem támogatták a szakrendelők átadását
A Fővárosi Közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 9 tartózkodással úgy döntött szerdai ülésén, hogy nem támogatja a főváros két járóbeteg-szakellátásának állami kézbe adását. A képviselők döntöttek arról is, hogy fél évre kitilthatók lesznek a budai Várból a közlekedési szabályszegést elkövető taxisok.
A közgyűlés Karácsony Gergely főpolgármester javaslatára úgy döntött, továbbra is támogatja, hogy a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei által működtett járóbeteg-szakellátások változatlanul a fővárosi önkormányzat fenntartásában működjenek legalább a jelenlegi központi költségvetési támogatás megtartásával.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója korábban felvetette a járóbeteg-szakellátás állami kézbe vételét. A főváros jelenleg két ilyet üzemeltet: a hajléktalan-ellátás részeként a nőgyógyászatot és pszichiátriát, szoros kapcsolatban a hajléktalan-ellátás többi intézményével. A főpolgármester előterjesztése szerint a két szakellátás államosítása szakmailag, az érzékeny ellátotti célcsoport biztonságos, személyre szabott egészségügyi ellátása érdekében nem támogatandó.
A közgyűlés többsége úgy döntött, a jövőben fél évre kitilthatók lesznek a budai Várból a vári védett övezetben közlekedési szabályszegést – közlekedési szabálysértést, a közösségi együttélés közlekedési jellegű szabályainak megsértését vagy más, közigazgatási szankcióval sújtható szabályszegést – elkövető taxisok.
Módosították a köztemetőkről szóló önkormányzati rendeletet, hogy a jövőben a jogszabálysértő sírjelekkel szemben a közszolgáltató megfelelő jogi eszközökkel rendelkezzen, így ha a rendelkezési jog jogosultja a jogszabálysértő sírjelet nem távolítja el, azt átmenetileg le lehessen takarni, végső esetben pedig a szerződés felmondását követően azt a közszolgáltató eltávolíthassa. Módosították az szmsz-t is, hogy a szokásjoggal összhangban a Fővárosi Közgyűlés rendes ülését választási kampány idején ne kelljen összehívni.
A képviselők úgy döntöttek: mintegy 70, a két világháború közötti, illetve a második világháború utáni épületet, épületegyüttest helyeznek fővárosi helyi védelem alá. Arról is egyhangú döntést hoztak, hogy a főváros tovább folytatja az ukrajnai menekültek megsegítését. Az előterjesztés szerint tavaly február 24. óta mintegy 1600 ukrajnai menekült – közülük több mint 750 kiskorú – töltött összesen több mint 100 ezer éjszakát a főváros által fenntartott szállásokon, és 330 ezer adag ételt biztosítottak számukra.
A testület 17 igen szavazattal és 9 nemmel elfogadta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV idei üzleti tervét is. A BKK ebben úgy számol, a tavalyinál 4,6 milliárd forinttal több lesz a menetdíj-bevétele, a főleg turisták által használt 100E vonalán történő áremelés, az utasok számának további növekedése és a turizmus élénkülése miatt. A BKV üzleti terve bruttó 162 millió forint összegű 2023. évi szolgáltatási díjjal és 34,8 milliárd forint veszteséggel számol. Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) szerint a BKV „súlyos helyzetben van”, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes válaszában jelezte: sok mindentől függ, hogyan alakul a társaság pozíciója, amire nincs ráhatásuk, így például az energiaárak alakulásától.
A közgyűlés megszavazta a 24,3 millió forintos támogatást a BRFK-nak az aluljárókban lévő térfigyelő kamerák működtetésére. A képviselők a kerületek javaslatára döntött névtelen közterületek elnevezéséről is, így a jövőben a XIII. kerületben lesz Vizafogó park, Thurzó park, Bulcsú park és Embermentők parkja, a XX. kerületben pedig Schweidel József tér.
A képviselők hozzájárultak, hogy az Immaculata Alapítvány a Köztéri Szobrok Emeléséért saját költségén mellszobrot állítson Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, folklorista emlékére a Néprajzi Múzeum mellett, valamint, hogy 50 millió forintos pályázatot írnak ki közösségi „szereld magad”-műhely kialakítására, ahol a rendelkezésre álló eszközökkel és szakértői segítséggel mindenki maga javíthatja meg elromlott tárgyait.
A közgyűlés többsége úgy döntött, pályázatot írnak ki civil szervezeteknek, hogy három jó állapotú, de évek óta üresen álló üzlethelyiségben közhasznú tevékenységet végezzenek. Dódity Gabriella (Fidesz-KDNP) felvetette: a civil szervezetek a zöld, esélyteremtő és nyitott Budapest témájában pályázhatnak az üzlethelyiségre, ez azonban a városvezetés programja, vagyis a főváros olyan civileket akar támogatni, amik a városháza politikai üzeneteit közvetítik. Baranyi Krisztina (független) IX. kerületi polgármester szerint nem lehet számon kérni a politikai legitimációval rendelkező városvezetésen, hogy megvalósítja politikai programját. Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint azonban „súlyos üzenet”, ha a városvezetés kimondja, hogy csak olyanokat támogat, akik a programját hajtják végre. Karácsony Gergely főpolgármester szerint az Otthon Budapesten integrált városfejlesztési program, aminek elfogadását a Fidesz is támogatta, a pályázat a program céljainak megvalósítására szolgál.
A közgyűlés újabb öt évre megbízta a fővárosi levéltár vezetésével az eddigi főigazgatót, Kenyeres Istvánt.
Az ülésen Pintér Gábor (Fidesz-KDNP) lemondott képviselői listás mandátumáról.
Bagdy Gábor napirend előtt arról beszélt: nehéz időket élünk, a világban indulatokat, békétlenséget és háborúskodást, háborút látunk, a szinte tapintható feszültséget pedig nem csak lelkünkben, hanem mindennapjainkban is a bőrünkön érezzük. Hozzátette: a válságos időkben bölcsességre, megfontolt döntésekre van szükség. A közelgő húsvét és Ferenc pápa tervezett áprilisi látogatása kapcsán a jóra való közös törekvést emelte ki a politikus, majd rámutatott: az Országgyűlés is békét szorgalmazó határozati javaslatot kíván elfogadni. „Mindenki személyes felelőssége, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjen fel” – fogalmazott.