A Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-hez eljuttatott közleménye felidézi, hogy a főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009. november 30-a óta folytat nyomozást a moszkvai kereskedelmi képviselet 2008-ban történt értékesítésével kapcsolatban. A nyomozást az Állami Számvevőszék vizsgálati megállapításai nyomán hivatalból rendelték el. Mint írják, a megalapozott gyanú lényege szerint Császy Zsolt feladata volt, hogy előterjesztéseket készítsen a vagyonkezelő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntéseihez. Értékesítési igazgatóként vett részt a magyar állam tulajdonát képező és a Külügyminisztérium vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviselet épületingatlana értékesítésének előkészítésében, és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2008. november 5-ei ülésén az ingatlan adásvételéről szóló döntéshez az előterjesztés elkészítésében.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójánál, Tátrai Miklósnál 2008. július 15-én Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium akkori államtitkára levélben kezdeményezte a moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlana zártkörű értékesítésének előkészítését, olyan tartalommal, mintha korábban az értékesítésről nem írtak volna alá semmilyen szerződést – közölte a főügyészség.

Tátrai Miklós vezérigazgatónak azonban tudomása volt arról, hogy 2008. március 14-én a Diamond Air ismeretlen tulajdonosi hátterű társaság képviselőjével a magyar állam képviselője adásvételi szerződést írt alá. Ez a szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott. Tátrai Miklós tudomást szerzett arról is, hogy a vevő e szerződés alapján 2008. március 17-én 21,3 millió dollárt átutalt a magyar államnak, az összeget jóváírták az MNV Zrt. értékesítési, bevételi számláján. Ezt pénzt a 2008. március 17-ei jegybanki forint középárfolyamon konvertálták 3,5 milliárd forintra. Erről az ügyintézés megkezdéséig Császy Zsolt is tudomást szerzett.

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2008. július 30-án hozott döntésével a zártkörű pályázati eljárás lefolytatásával Székely Árpád moszkvai magyar nagykövetet bízta meg. A pályázatra beérkezett anyagokat Székely Árpád és munkatársai 2008. szeptember 10-én átvették, majd azokat a nagykövet 2008. szeptember 11-én kelt átirattal megküldte az MNV Zrt-nek.

Császy Zsolt 2008. szeptember 18-án a pályázati anyagokat megismerte, és észlelte, hogy a Diamond Air pályázatának 3. oldalán ajánlati összegként 23,6 millió dollár szerepel. Ennek ismeretében azonban 2008. november 3-án a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak az ingatlan értékesítéséről hozandó döntéséhez készített előterjesztésben a Diamond Air ajánlataként, az időközben az ajánlati összeget tartalmazó lap cseréjével meghamisított pályázati ajánlatban feltüntetett 21,3 millió dollárt szerepeltette, a márciusban átutalt összegnek megfelelően.

Ezen előterjesztés, illetve határozattervezet nyomán a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a 21,3 millió dolláros ajánlattal a Diamond Air társaságot nyilvánította a pályázat nyertesének.

A 2010. szeptember 10-én érvényes jegybanki középárfolyam szerint az eredeti és a meghamisított ajánlat közötti 2,36 millió dollár forintösszege 402,6 millió forint volt.

Az ügyészségi tájékoztatás szerint Császy Zsolt a magatartásával elősegítette, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács ezzel az összeggel a valós ajánlatnál kisebb vételárat határozott meg, és az államot 402,6 millió forinttal kisebb összeghez jutott.

Császy Zsolt panaszt jelentett a megalapozott gyanú közlése ellen. A gyanúsított tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, majd pedig megtagadta a vallomástételt – áll a közleményben.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2011. február 8-án különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium egykori államtitkárát, valamint Székely Árpád volt moszkvai magyar nagykövetet.

A gyanúsítottak moszkvai kereskedelmi központ értékesítésével összefüggő cselekménye – az árfolyamveszteségre is figyelemmel – a magyar államnak összesen csaknem 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott. Az ügyben a négy gyanúsított szabadlábon védekezik.

(MTI)