– Az elmúlt évekkel és az előzetesen várttal ellentétben csendes volt a nyár a belpolitikában. Ez ön szerint minek köszönhető?

– Ennek a hátterében az lehet, hogy mind a kormányoldal, mind az ellenzék azt várja, mit lép a másik. Emellett azt is tudja mindenki, hogy ősztől elkezdődik a lényegében egyéves kampányidőszak, hiszen előbb országgyűlési, aztán önkormányzati választások is lesznek. Úgyhogy erőgyűjtésre, felkészülésre is alkalmas volt ez a bő két hónap. Ráadásul nagyon nehéz a mostani időszak, az emberek a saját bőrükön is érzik a válság tüneteit, ilyenkor pedig egy politikus vállán még nagyobb teher van. A választók konkrét lépéseket várnak: megoldást a munkanélküliség növekedésére, a bérek vásárlóértékének csökkenésére, a cégek csődhullámának megállítására és így tovább. A kormány láthatóan nem nagyon tud mit kezdeni a válsággal, nem tud mit ígérni, hosszabb távú változtatások bevezetésére már amúgy sem lenne ideje, az ellenzék pedig legfeljebb beszélni tud, nincs döntési pozícióban, a pontos gazdasági adatokat is csupán másodkézből ismerheti.

– Biztos, hogy nem lesz ideje a baloldali kormánynak? Az elmúlt években többször is mélyről tudtak visszajönni.

– Ennyire mély és hosszú válságra még nem volt példa a balliberális oldal történetében a rendszerváltoztatás óta. Úgy látom, nincs az a mentőöv, ami megakadályozná, hogy a következő választáson elsüllyedjenek. Hónapok óta vegetálnak, próbálják minimalizálni a veszteséget, lavírozni, elkerülni, hogy a választók elkeseredettsége még nagyobb legyen, ami esetleg újra nagy létszámú utcai tüntetéseket hozna magával. Bajnai Gordon személyéből is következik, hogy jóval csendesebb a baloldal a megszokottnál. Ő nem egy állandóan szereplő, vitázó, replikázó típus.

– Mint például elődje, Gyurcsány Ferenc.

– Pontosan, Bajnai viszont sokkal nyugodtabb, személyiségéből adódóan visszafogottabb, és ez lényegesen nem fog változni a kampányban sem. Persze ebbe a helyzetbe belejátszik az is, hogy hiába beszélnének többet a szocialisták, a Fidesz akkor is megnyerné a választásokat, ha nem kampányolna. Ami persze rossz döntés lenne az ellenzéki párt részéről.

– Mit kellene tennie a Fidesznek?

– Kettős feladatuk van. Egyrészről a következő időszakban is tudatosítani kell a választókban, hogy a mostani helyzet az elmúlt több mint hét év rossz kormányzásának, a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány rossz döntéseinek köszönhető. A választók hajlamosak elfelejteni, mi mikor történt, könnyen hallgatnak az érzelmeikre, befolyásolja őket a családjuk, a baráti körük, és így könnyebb elhitetni velük, hogy a világgazdasági válság miatt vagyunk ott, ahol. Láthattuk, hiába voltak egyértelműek Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön elmondott szavai, utána mégis megpróbálták elhitetni, hogy a „hazudtunk”, a „nem tettünk semmit” tizenhat évről szólt, s nem csupán négyről.

– Az imént azt mondta, az emberek megoldást várnak a politikusoktól. A másik feladat tehát az, hogy a Fidesznek világossá kell tennie, hogy milyen intézkedéseket hozna, ha kormányra kerülne?

– Valóban ez a másik terület, amire figyelmet kell fordítani. Aki részletesen követi a politika történéseit, az tudja, hogy a Fidesz minden választás alkalmával közzéteszi a programját, az EP-választásra is készült egy vaskos kötet, ráadásul kormányzati tapasztalatuk is van már egy alapvetően pozitív, sikeres négyéves ciklussal. Ugyanakkor a választók nagyobb része felületesen figyeli a híreket, és rendszeresen azt hallja, a Fidesznek nincs programja, és az ellenzék sem tenne mást, csak megszorítana, s ez hiába nem igaz, elhiszi. Úgyhogy a Fidesznek a megfelelő időben el kell kezdeni sulykolni, hogy van elképzelése a kivezető útról, mást tenne, mint a mostani kormány, és a programja alkalmas is arra, hogy az ország meginduljon felfelé. És van még egy fontos teendő: hitet kell adni. Ma azt látjuk, rengeteg a kiábrándult, csalódott, elkeseredett, kilátástalan ember, aki nap mint nap szembesül azzal, hogy egyre nehezebben él, mégis azt tapasztalja, hogy a politikusok nem tesznek semmit ez ellen. El kell hitetni az emberekkel, hogy lehet másképpen, lehet jobban kormányozni. Azok, akik reményt vesztettek, szomjaznak minden biztató szóra, ami a leghalványabb reménysugarat mutatja számukra.

– A kilátástalanságnak köszönhető, hogy az új, parlamenten kívüli pártok, mint a Jobbik és az LMP nagy lendülettel bukkantak fel, a Jobbik három képviselőt juttatott az Európai Parlamentbe, a Lehet Más a Politika pedig néhány hónap alatt népszerűbb lett, mint az SZDSZ. Meddig tarthat ez a tendencia?

– Ezeknek a pártoknak abban rejlik az erejük, hogy nem voltak döntési pozícióban, nem járatták le magukat, nem koptak el. A Jobbik példája jól mutatja, hogy az emberek azt akarják, a pártok a mindennapi problémáikról beszéljenek. Különösen látványos ez az igény a volt szocialista fellegvárakban, ahol a radikális jobboldali párt még az MSZP-t is megelőzte. Nem láttunk a Jobbik körül olyan szakértői bázist, amelyről feltételezhető, hogy később esetleg ők ülnének a kormányban, nincs részletes, minden területre pontosan kidolgozott programjuk, egyszerűen a nyilvánosság előtt is beszélnek olyan témákról, amelyekről a többi párt nem. Pontosan azért, mert most ilyen a helyzet, ekkora csalódottság, még képesek lehetnek arra, hogy tovább növeljék a támogatói bázisukat, bár a fejlődés biztosan nem lesz annyira gyors és látványos, mint az EP-választást megelőző néhány hónapban. A nyáron nem is nagyon történt változás a támogatottságukban.

– Nem csupán az új pártok felbukkanása jelent változást, hanem az, hogy korábban „gyilkos” jelzők, mint a szélsőséges, az antiszemita ma már hatástalanok. Például pont a Jobbikkal szemben.

– Amikor az embereknek a mindennapi betevőre, a számlákra alig telik, akkor nem törődnek azzal, hogy mi a politikailag korrekt, és mi nem. Úgy látom, hogy az MSZP, az SZDSZ, illetve a hozzájuk közel álló sajtó nem is igen tud mit kezdeni ezzel a helyzettel, hiszen tapasztalható, hogy ezekkel a vádakkal sem a Jobbikot, sem a Fideszt nem tudják már lejáratni.

– Egyesek szerint minden eddiginél durvább választási kampány előtt állunk. Egyetért ezzel?

– Kíváncsian várom, milyen taktikát választ a balliberális oldal, hiszen most először fordul elő, hogy a baloldal már nem tudja azzal hitegetni az embereket, hogy majd többet osztogat, mert ezt az éppen általuk előidézett válság idején már senki sem hiszi el nekik. Várhatóan arra fognak törekedni, hogy egy erősen negatív kampánnyal az ellenfelek támogatottságát csökkentsék, és ily módon minimalizálják a vereséget, elkerülve a Fidesz kétharmados győzelmét. Az mindenesetre biztos, hogy részükről nagyon erős negatív kampány várható, sok durva és övön aluli ütéssel. A csendes nyár után bizony izgalmasnak ígérkezik az ősz, a tél és a tavasz is.

——————————

Politikusképzés

A SISZA Communication tavaly ősszel indította el a Politikai és Közéleti Szakemberképző Iskolát, ahol polgármestereknek, képviselőknek, valamint politika iránt érdeklődő „civileknek” tartottak elsősorban gyakorlati ismereteket adó órákat.

– A PKI-ban az általunk képzett hallgatók számtalan technikát tanulnak meg, többek között azt, hogyan kell kommunikációs eszközökkel kezelni a negatív kampányt, a rágalmakat, az alaptalan személyes támadásokat. Tavaly olyan tanárok tartottak órát, mint Kubatov Gábor, Wermer András, Németh Erzsébet, Bencsik András, Borókai Gábor, Pesty László, Simon János, Fricz Tamás, akik különböző területeken dolgozva maguk is számtalan kampányt végigcsináltak, és nagyon sok hasznos gyakorlati tapasztalatot tudnak átadni a hallgatóknak – mondta Szabó Krisztina Mária.

A PKI második évfolyama októberben indul, részletek, jelentkezési feltételek a www.sisza.hu honlapon találhatók.