Hirdetés

Hozzátette: a csoport országai elkötelezett hívei az EU-nak, mindannyian úgy gondolják, hogy az intézményesített európai együttműködésnek nincsen alternatívája. Ahogy azt is fontosnak tartják, hogy az unió alapszerződésében rögzített egyik kiemelt cél a kohézió, vagyis az eltérő fejlettségű térségek közötti különbség csökkentése. Közlése szerint az Európai Bizottsággal (EB) „intenzív szakaszban” vannak a tárgyalások, ezért fontos az egyeztetés, a jó gyakorlatok megosztása, ezt szolgálta a pénteki tárgyalás is.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólal a visegrádi országok európai uniós fejlesztésekért felelős minisztereinek találkozóján a Várkert Bazárban 2022. február 18-án

Gulyás Gergely közölte: a V4-ek a partnerségi megállapodás aláírásában jól állnak, az új uniós költségvetési időszak operatív programjai terveinek „jó részét” benyújtották, a technikai-szakmai egyeztetések korrekten haladnak az EB-vel. „Ha ezekbe a politika nem szól bele, jó esélyünk van arra, hogy egy-két hónapon belül a hétéves költségvetési időszakról szóló partnerségi megállapodás létrejöjjön” – mondta. Ez azért is fontos, mert a tagállamok többsége az előfinanszírozást választja, kiírja a programokat, majd az uniós pénzek beérkezését követően számol el – hangsúlyozta.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, nincsenek elkésve, mivel a legutóbbi költségvetési ciklusban 1,5 év telt el a költségvetés elfogadása és a partnerségi megállapodás aláírása között. „Jó esély van arra, hogy ez most rövidebb legyen” – jelentette ki.

Kitért arra, hogy az uniós helyreállítási alapról fontos elvi és gyakorlati kérdések merültek fel. Egyszeri megoldás volt, amelyet az EU úgy fogadott el, hogy az a járványból való kilábaláshoz szükséges; ezért járultak hozzá mindannyian, az emögötti közös hitelfelvétel új az unió történetében – fogalmazott. „Komoly lengyel-magyar bizalmatlanság van a bizottsággal szemben” – mondta, hozzátéve, politikai okokból nem történt meg a helyreállítási alap felhasználásának aláírása, ugyanakkor a programokat már kiírták, így hamarosan az aláírás is napirenden lehet. „Ha ehhez meg kell várni a magyar választásokat, ám legyen” – jelentette ki.

Közölte: a V4-ek mindannyian egyetértettek abban, hogy a React-EU felhasználása akadálytalan lehet, mindenki üdvözölte a forráslehívás-elszámolás könnyített lehetőségét.

Gulyás Gergely szerint az előző költségvetési időszak támogatásainak lehívásaiban jól állnak a V4-ek, Magyarország 71,9 százalékát hívta le a forrásoknak, ezzel a tagállamok első feléhez tartozik. Az 5. az EU-ban, versenyben a lengyelekkel.

A kohézió mint a közösségi célkitűzés a jövőben is kiemelt marad a miniszter szerint, a V4-ek kiegyensúlyozottak mind a források felhasználásában, mind a költségvetésükben.

Eddig is szoros volt az együttműködés a V4 országok kohéziós politikával foglalkozó kormánytisztviselői között, ez az EB-vel folytatott tárgyalásokban is komoly segítség. „Bízunk abban, hogy ez a jövőben is így marad, a térség továbbra is az unió fejlődésének, gazdasági növekedésének motorja lesz” – összegezte.

Inspiráló a visegrádiak együttműködése

Inspirálónak nevezte a visegrádi országok együttműködését az Európai Unióval kapcsolatos bonyolult ügyek kezelésében Daniela Grabmüllerova cseh regionális fejlesztésért felelős miniszterhelyettes.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Daniela Grabmüllerová cseh regionális fejlesztésekért felelős miniszterhelyettes

A politikus reményét fejezte ki, hogy folytatódik a térség országainak együttműködése, és hangsúlyozta: országa az így nyert tapasztalatokat az uniós soros elnökség ellátásakor is felhasználja majd.

A júliusban kezdődő elnökségük alatt a kohéziós politika továbbfejlesztését szeretnék katalizálni – mondta.

A miniszterhelyettes a soron következő uniós költségvetési időszakról szólva reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság még tavasszal elfogadja a cseh programokat. Hangsúlyozta: a kohéziós alapok a közösségi beruházásaik összegének 40 százalékát adják.

Magyarország példa értékűen hasznosítja a kohéziós forrásokat

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Grzegorz Puda lengyel fejlesztési alapokért és regionális politikáért felelős miniszter

Magyarország példaértékűen hasznosítja a kohéziós forrásokat, ennek eredményei az utóbbi években különösen látványosak – mondta Grzegorz Puda, Lengyelország fejlesztési alapokért és regionális politikáért felelős minisztere a sajtótájékoztatóján.

Grzegorz Puda hangsúlyozta, hogy az uniós források lehívásában Lengyelország alig marad el Magyarország mögött, de Csehország és Szlovákia is az elsők között van az EU-n belül.

A visegrádi államok együttműködése a kohéziós politika területén is eredményes, az egyeztetések mindegyik ország számára hasznosak – tette hozzá. A miniszter azt mondta, bízik benne, hogy Európán belül a V4 továbbra is meghatározó csoportként működhet tovább.

Folytatni kell a kohéziós politikát

A kohéziós politikát folytatni kell, az ugyanis fontos pillére az Európai Uniónak – mondta Veronika Remisová, Szlovákia miniszterelnök-helyettese, beruházásokért és regionális fejlesztésért felelős minisztere.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Veronika Remisová szlovák beruházásokért és regionális fejlesztésért felelős miniszter, miniszterelnök-helyettes

Veronika Remisová arról is beszélt, hogy Szlovákia jól halad a partnerségi megállapodás és az operatív programok előkészítésében.

Kitért arra is, hogy a visegrádi országok más-más kihívásokkal küzdenek, Szlovákia a bürokrácia leépítésével akarja növelni az uniós források felhasználásának hatékonyságát. A helyreállítási alap forrásait elsősorban a gazdaság sérülékeny részének támogatására fordítanák, főleg a kis- és közepes vállalkozásokat segítenék belőle – mondta.

A visegrádi országok hasonlóságáról szólva rámutatott arra: ezen a területen találhatók az unió legkevésbé fejlett régiói, térségei, ezért itt fontos a versenyképesség, valamint az itt élők életminőségének növelése.

A jogállamisági kereset elutasítása nem jelent érdemi változást

A sajtótájékoztató végén a lengyel miniszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyaránt kérdést kapott a két országot érintő jogállamisági keresettel kapcsolatban. Gulyás Gergely kifejtette, hogy a jogállamisági kereset elutasítása nem jelent érdemi változást, az Európai Bizottságnak eddig is volt lehetősége programokat felfüggeszteni.

Az Európai Bíróság azt rögzítette, hogy a tagállamok ellen fellépni jogi tények alapján, a helyi sajátosságait figyelembe véve, az uniós költségvetéssel szorosan és közvetlenül összefüggő jogállamisági sérelmek alapján lehet csak. Ha ehhez az Európai Bizottság is tartja magát, akkor sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak nincs mitől félnie – tette hozzá.

Azt mondta, a gyermekvédelem vagy a családjog tagállami kérdés, ezek miatt Magyarországot nem lehet büntetni. Belföldön csak az ellenzék győzelme jelenthetne jogállamisági veszélyt – folytatta -, hiszen a miniszterelnök-jelöltjük saját megfogalmazása szerint a kommunistákat és a fasisztákat is képviseli, és fölvetették annak a lehetőségét, hogy az alkotmány kétharmados többség nélkül módosítanák.

A lengyel politikus közölte: őt sem lepte meg, hogy az Európai Bíróság elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét, de szerinte senki nem érzi majd vesztesnek magát, ha mindenki tiszteletben tartja az ítélet indoklásában foglaltakat. Az uniós források felhasználásával nem férnek össze a politikai szempontok, és az sem, hogy más államokból egy demokratikusan megválasztott kormány ellen uniós ítéletekkel vagy más eszközökkel lépjenek föl – hangsúlyozta Grzegorz Puda.

Korábban írtuk