Idegen maszkokkal ékeskednek
A nagykanizsai balliberális politikusok, csakúgy mint az ellenzéki parlamenti képviselők, folyamatosan elégedetlenkednek, és kritizálják a veszélyhelyzeti intézkedéseket. Egy önkormányzati karitatív akció során pedig bebizonyosodott, a helyi ellenzék vezetőjét járvány idején is csak a politikai haszonszerzés érdekli.
A Demokrata korábbi számában (2019/50.) Politikai mészárlás Nagykanizsán című cikkünkben beszámoltunk róla, hogy az egyfős közgyűlési többséget adó Éljen Városunk! Egyesület (ÉVE) elnevezésű pártszövetség hogyan törekszik a korlátlan hatalom kiépítésére. Bár Balogh László, a Fidesz–KDNP nagykanizsai polgármesterjelöltje megnyerte az önkormányzati választást, ellenzéki többségű testülettel kell irányítania a várost. Az LMP, a Jobbik, az MSZP, a DK és a Momentum képviselőiből alakult moslékkoalíció megnyirbálta a polgármester jogkörét, tizenegy városi cég vezetőjéből pártpolitikai alapon nyolcat azonnali hatállyal leváltottak, nélkülözve mindenféle szakmai szempontot. Miközben azt állították, a város költségvetési helyzete rossz, a cégvezetők leváltásával több tízmilliós pluszköltséget okoztak a városi büdzsének. Továbbá az új vezetőket magas bérezésben részesítették. Például Zakó László, a Jobbik volt regionális igazgatója a Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatói székét kapta meg, bruttó 630 ezer forintos fizetéssel, céges autóval és utazási költségtérítéssel.
Jogszerű és arányos
A városnak október óta nem volt egyetlen alpolgármestere sem, mert az ÉVE-frakció három alkalommal is leszavazta az erre irányuló polgármesteri előterjesztést. Helyette az szmsz módosításával bevezették a tanácsnoki rendszert, amellyel az öt tanácsnok átvette a város irányítását. A cégvezetők esetében tapasztalt bőkezűség itt is megmutatkozott: négy tanácsnoknak havi bruttó 347 ezer forint illetményt szavaztak meg, de a legnagyobbat a Jobbik 28 éves képviselője, Berta Krisztián szakította, akinek kiemelt tanácsnoki fizetése bruttó 485 800 forint lett. A tanácsnokok az önkormányzati bizottsági tagságokért is kaptak díjazást, így például Berta Krisztián összesen bruttó 527 440 forintot vihetett haza. Mindezt úgy, hogy egy tanácsnok semmivel nem végez több munkát, mint egy önkormányzati képviselő. A különbség mindössze annyi, hogy előbb látják az előterjesztéseket, és egy aláírással előzetesen jelzik elfogadó véleményüket a közgyűlési előterjesztések kapcsán.
Az öt tanácsnok évi bruttó 24 millió forintot vitt volna haza az állításuk szerint nehéz helyzetbe került városi kasszából. A koronavírus-járvány miatt elrendelt vészhelyzet azonban keresztülhúzta számításukat. A katasztrófavédelmi törvény ugyanis veszélyhelyzetben lehetőséget ad a polgármesternek, hogy az önkormányzat feladat- és hatáskörét gyakorolja. Balogh László polgármester, élve törvény adta jogával, Bizzer Andrást, a helyi Fidesz frakcióvezetőjét – akit az ÉVE korábban rendre leszavazott – alpolgármesterré nevezte ki, megszüntetve a mulasztásos törvénysértést. A Zala Megyei Kormányhivatal ugyanis még január végén törvényességi felhívást intézett az önkormányzathoz, és pert helyezett kilátásba, ha nem választ a közgyűlés alpolgármestereket. A polgármester a tavalyi önkormányzati választások előtti szintre csökkentette a képviselői tiszteletdíjak összegét, valamint visszahívta hivatalából az öt tanácsnokot, mivel úgy látja, a rendkívüli helyzetben parttalan viták helyett gyors, operatív és felelősségteljes döntésekre van szükség.
A moslékkoalíció által megszavazott képviselői fizetésemelések – ami az első intézkedésük volt a közgyűlési többség megszerzése után – és a tanácsnoki rendszer eltörlése után most egy önkormányzati képviselő bruttó 201 260 forintot keres, ha pedig bizottsági elnök is, akkor bruttó 263 720 forintot. (Megjegyezzük, bár a Fidesz képviselői csak egy fővel vannak kevesebben, nem kaptak egyetlen bizottsági elnöki posztot sem.) Az eddig a joggal taktikusan élő, bár inkább visszaélő Fodor Csaba csalódottan politikai revansnak és hatalommal való visszaélésnek nevezte az intézkedéseket, ám a Zala Megyei Kormányhivatal megállapította, hogy jogszerűek, arányosak és szükségszerűek voltak.
Kanizsai akcióterv
A polgármester a Demokratának elmondta, Nagykanizsa költségvetése az elmúlt tíz évben szilárd lábakon állt, mindig elegendő tartalékot különítettek el a rendkívüli helyzetekre. Szerinte az önkormányzatoktól elvont gépjárműadón – amely Nagykanizsa esetében 158 millió forint – nem múlik egyetlen önkormányzat működőképessége sem. Hozzátette, aki ilyet állít, az alkalmatlan városvezetőnek.
– A polgármesterek a döntésekkel, a kiadások átcsoportosításával lehetőséget kapnak, hogy bizonyítsák alkalmasságukat. Most félre kell tenni a parttalan közgyűlési vitákat, amelyek október óta jellemzik a várost. Módosítottuk az idei költségvetést, hogy a felmerülő azonnali és szükséges kiadásokat finanszírozni lehessen. Fontosnak tartom, hogy a jelentősen csökkenő bevételek ellenére segítse az önkormányzat a kanizsai vállalkozásokat. 150 millió forintot különítettünk el a veszélyhelyzettel kapcsolatos feladatok ellátására, amelyet többek között az elmaradt rendezvényeknek, például a Giro d’Italia kanizsai szakaszának a megtartására szánt összegekből csoportosítottunk át. Elengedtük a nem lakáscélú önkormányzati tulajdonban lévő helyiségek bérleti díjának 70 százalékát, ezzel is segítve a helyi vállalkozók egy részét. Ezenfelül az általános tartalék és bizonyos költségvetési sorok zárolásával további 536 millió forintot tettünk félre a várható negatív gazdasági hatások kezelésére, hiszen az iparűzésiadó-bevételek várhatóan jelentős mértékben csökkenni fognak – foglalta össze Balogh László.
A polgármester 62 pontból álló akciótervének további intézkedései közé tartozik a parkolás ingyenessé tétele március végén, a napi kapcsolattartás a Kanizsai Dorottya Kórház főigazgatójával, a város közterületeinek fertőtlenítése, légfertőtlenítő berendezés biztosítása a kórháznak, és ingyenes higiéniás csomagok kiosztása a hátrányos helyzetűeknek. Április elején 50 ezer darab maszk érkezett Nagykanizsára, amelyeket a helyi háztartásokba juttattak el. Ezenkívül korábban tízezer maszk készült a városban a frontvonalban dolgozók számára. A nagykanizsai balliberális politikusok, csakúgy mint az ellenzéki parlamenti képviselők, folyamatosan elégedetlenkednek, és kritizálják az intézkedéseket: a városba érkezett kínai maszkokat nem tartják megfelelő minőségűeknek, tesztelést és a társasházak fertőtlenítését követelik.
Idegen maszkok
A város önkormányzati pénzből ötezer forint értékben 110 darab egészségügyi csomagot (lázmérővel, maszkokkal, fertőtlenítőszerrel) állított össze, amelynek szétosztásával a helyi cigány szervezeteket bízták meg. Miután Teleki László, az MSZP volt országgyűlési képviselője, korábbi romaügyi államtitkár, a Nagykanizsai Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke átvette a csomagokat a polgármestertől, másnap Fodor Csaba társaságában kezdte őket szétosztani. A kétszemélyes karitatív akciót a közösségi oldalán is megosztotta az alábbi felirattal: „Ma dr. Fodor Csaba önkormányzati képviselő, frakcióvezető úrral osztjuk a városban a szociálisan rászoruló családoknak a tisztasági csomagokat.” A bejegyzésben, amelyet Fodor Csaba is átvett közösségi oldalára, nem tett említést arról, hogy a csomagokat a polgármester döntése szerint az önkormányzat költségvetéséből bocsátották a helyiek rendelkezésére.
A történtekről a Vadhajtások nevű hírportál közölt egy cikket Lebuktatjuk: a Fideszt vádolja maszkok lopásával Hadházy, miközben az ellenzék lopja azokat címmel. A cikk azt állította, a nagykanizsai „ellenzék semmit nem tett hozzá ehhez a védekezéshez, és gyakorlatilag ellopták a csomagokat, hogy saját politikai tőkét kovácsoljanak ebből”. A lopást természetesen képletesen értették, hiszen a cikkben kifejtik, a csomagokat a polgármester adta át Teleki Lászlónak, aki politikai haszonszerzésre használta fel őket.
A hátrányos helyzetű családoknak készített önkormányzati csomagokat a két MSZP-s politikus arcátlanul az ÉVE-frakció ajándékaként osztotta szét, majd miután lebuktak, mert erről egy hírportál beszámolt, a kanizsai moslékkoalíció védekezés helyett támadásba lendült, és a polgármestert vádolta politikai haszonszerzéssel, mondván, ő áll a cikk megjelentetése mögött. Az ÉVE közösségi oldala az alábbi bejegyzést jelentette meg: „Sajnálattal tapasztaljuk, polgármester úr, hogy a rendkívüli jogrendet és az új koronavírus-járvány elleni küzdelmet propagandacélokra és kormányellenzéki képviselők, roma vezetők lejáratására, uszításra használják fel párttársaikkal, de már nem riadnak vissza a rasszista indulatok szításától vagy épp nagykanizsai önkormányzati képviselők megrágalmazásától, becsületsértéstől, de attól sem, hogy álhíreket, hazugságokat tetessenek közzé szélsőséges oldalakon.”
Balogh László kérdésünkre elmondta, nem szeretne reagálni az ellenzék Facebook-bejegyzéseire. Ahogy fogalmazott, a veszélyhelyzet mindennapi történésekhez igazodó, azonnali intézkedéseket igényel, ezért nincs ideje foglalkozni az ellenzék politikai játszmáival. Hozzátette, reménykedik benne, hogy a vészhelyzet után a helyi közéleti viszonyok normalizálódni fognak. Paradox módon azonban éppen a vészhelyzet normalizálta a kanizsai viszonyokat, és félő, ha visszaáll az eredeti állapot, ismét a moslékkoalíciós káosz lesz az úr. Egyre több kanizsai polgár döbben rá arra, hogy az ősszel rosszul döntöttek, rossz kezekbe adták a várost.