A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a moldovai kollégájával, Nicu Popescuval közös sajtóértekezletén arról számolt be, hogy 2023-ban már százmillió köbméter azeri földgáz fog érkezni hazánkba, ami a magyar fogyasztáson belül nem nagy mennyiség, de ez az első lépés egy jelentősebb hosszú távú szerződés felépítése felé.

Hirdetés

Ennek ugyanakkor rendkívül fontos feltétele a délkelet-európai energetikai infrastruktúra fejlesztése, a mostani kapacitások ugyanis nem elegendők ahhoz, hogy az azeri gáz valódi diverzifikációs megoldást jelentsen Közép-Európában – figyelmeztetett.

„Ez európai uniós ügy, egy európai uniós feladat. Joggal várjuk el az Európai Uniótól, hogy finanszírozza azokat a fejlesztéseket, amelyek a délkelet-európai földgázszállítási infrastruktúra kapacitását növelik” – mondta.

Szijjártó Péter sérelmezte, hogy e téren „egyelőre passzivitással találkoztunk Brüsszel részéről”, ami szavai szerint „elfogadhatatlan”. „Követeljük, hogy az Európai Unió igenis bocsásson rendelkezésre pénzügyi forrásokat ahhoz, hogy itt, Délkelet-Európában a földgázszállítási infrastruktúrát fejleszteni tudjuk” – hangoztatta.

Majd rámutatott, hogy Chisinauban tartják az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját június 1-jén, és ennek egyik eredményeként döntésnek kellene születnie az összeköttetések, például a közlekedési és energetikai kapcsolatok fejlesztéséről az EU és ezen határtérsége között.

A miniszter leszögezte: „mi azt nem fogadjuk el, hogy az Európai Unió nem akar földgáz-infrastruktúrát finanszírozni, mert egyelőre – és ez a következő években is így lesz – ennek a térségnek a földgáz jelenti az energiabiztonság egyik fontos pillérét”.

Ennek kapcsán pedig kiemelte, hogy jelenleg Magyarország és Moldova számára is az Azerbajdzsánból származó földgáz jelenti a legreálisabb alternatívát a földgázellátás biztonsága szempontjából.

Korábban írtuk