Így szolgáltatta ki a Gyurcsány-kormány hazánkat Putyin Oroszországának
Nemcsak nemzetbiztonsági értelemben, hanem lényegében gazdaságilag is kiszolgáltatta a Gyurcsány-kormány hazánkat Vlagyimir Putyin Oroszországának. A Magyar Nemzet cikksorozatának következő részében azt mutatja be, miként került a stratégiai jelentőségű magyar olajvállalat számottevő része orosz kézbe.Bár a dollárbaloldal most oroszellenes szlogeneket hangoztat, vezetője, Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként mindent megtett, hogy elnyerje Vlagyimir Putyin kegyeit. A Magyar Nemzet cikksorozatának eddigi részeiben emlékeztetett, hogy orosz–magyar kormányülést tartottak Magyarországon, emellett hódolata jeléül Gyurcsány Ferenc saját otthonában, az Apró-villában fogadta Putyint, s még azt is megígérte a nyilvánosság előtt, hogy gyermekeit oroszul taníttatja.
A politikai megalázkodás, behódolás mellett a Gyurcsány-kormány több szempontból is kiszolgáltatta Magyarországot. Beengedte például az oroszokat az elhárítás épületébe, és asszisztált ahhoz, hogy hazánk egyik stratégiai vállalata orosz résztulajdonba kerüljön.
A történet kulcsa a magyar olajvállalat, a Mol. A cég rendszerváltozás óta íródó történetét sokáig privatizációk hosszú sora jellemezte: 1993 és 1998 között a vállalat 75 százalékát magánosították, a folyamat 2002-ben újra indult, s 2005-re már csupán a Mol szűk 12 százaléka volt a köz tulajdonában.
Ekkor lépett színre Gyurcsány Ferenc és pénzhiánnyal küzdő kormánya, végül az olajcég megmaradt részét is dobra verték 2006 végén.
Alig néhány hónappal ezután az osztrák olajtársaság, az OMV nyilvános ajánlatot tett a Molért. A felvásárlás, amely Brüsszel érdeklődését is felkeltette, végül nem jött össze, az OMV pedig úgy döntött, hogy 2009 márciusában eladja 21,2 százalékos részesedését, mégpedig nem másnak, mint a Szurgutnyeftyegaznak. Az orosz tulajdonszerzés körül azonban sorjáztak a kérdőjelek.
Barátságtalan lépésként emlegették az adásvételt
Az adásvételt barátságtalan lépésként emlegették, olyanként, amely kizárólag orosz érdekeket szolgált. A Mol mindent megtett, hogy akadályt gördítsen a folyamatok elé, például átláthatatlan tulajdonosi viszonyaira hivatkozva nem vette nyilvántartásba teljes jogú részvényesként az orosz vállalatot.
A Gyurcsány-kormány ugyanakkor már nem volt ennyire tevékeny, ráadásul utóbb hazugságon is kapták.
A Mol-részvények orosz kézbe kerülése után két nappal ugyanis összeült a parlament külügyi bizottsága, ahol a kormány képviselője azt állította: nem volt előzetes értesülésük az oroszok terveiről. Pedig Gyurcsány Ferenc márciusban, a tranzakciót megelőző három hétben az osztrák kancellárral és az orosz elnökkel is találkozott. Utóbbi mozzanatra például az Index korabeli cikke is rámutatott. Ahogy arra is, hogy áprilisban ülést tartott a nemzetbiztonsági bizottság, ahol lényegében az derült ki: a balliberális kormány napokkal a felvásárlás előtt tudomást szerzett az orosz érdeklődésről, azonban nem tett semmit. Akkori baloldali állítás szerint csupán két gazdasági társaság ügyletéről volt szó.
A stratégiai jelentőségű nemzeti olajtársaság tehát az oroszok befolyása alá került, ami Gyurcsányék tudtával történt, és lényegében az ő manővereinek a következménye volt.
A baloldal nemcsak 2009-ben, hanem később is igen elnéző volt az oroszokkal szemben. A Szurgutnyeftyegazt két év múlva, a 2010-es kormányváltás után vásárolt ki a magyar állam: 2011. május 24-én Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta a hazai nyilvánosságot, hogy a Magyarország visszaszerezte a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját az oroszoktól. A vételár ötszázmilliárd forint körül volt.
A baloldal azonnal heves támadásba lendült, feleslegesnek, felelőtlennek és a bűncselekmény határait súroló, ész nélküli pénzkidobásnak minősítve a tranzakciót. Nemigen lehet ezt másként értelmezni, csak úgy: megtartották volna a Molt orosz résztulajdonban.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.