„Ha majd egyszer sikerül neki elvégezni az angliai Cambridge-i egyetemet (nekem ösztöndíjjal sikerült), és évtizedekig többezer fős hazai és nemzetközi közmű társaságokat irányítani (volt tisztem vezetni többek között az MVM csoportot, az Invitel csoportot, jelenleg a Budapesti Közműveket), akkor érdemes lesz figyelni a gazdasági, cégvezetési ügyekkel kapcsolatos mondanivalójára. Addig szerepe csak foxi-maxi jelentőségű ebben a kérdésben

Hirdetés

 – írta közösségi oldalán Mártha Imre Kocsis Máténak üzenve.

Mindez válasz volt arra, hogy a Fidesz-frakcióvezető szóvá tette Mártha sokmilliós – csaknem nyolcmillió forintos – prémiumát, ahogy fogalmazott:

„Csak hogy világos legyen: amíg Karácsony Gergely siránkozik a főváros csődközeli helyzete miatt, Gyurcsányék kipakolják a kasszát, pont úgy, mint régen az egész országot. És úgy tervezik, hogy még fél évtizedig ezt fogják csinálni: a városban semmit, a Városházán mindent.”

Mivel Mártha Imre végzettségével és korábbi munkahelyeivel is indokolta a kifizetéseket, a Magyar Nemzet megvizsgálta életpályáját.

„Az állam rossz tulajdonos”

Mártha Imre édesapja, Mártha Imre orvosként dolgozott Záhonyban, majd Mándokon. 1994 őszén az SZDSZ képviselőjelöltjeként indult és nyert mandátumot az utóbbi település önkormányzatában.

Fia pedig a harmadik MSZP–SZDSZ-kormány idején, a Gyurcsány-korszakban vállalt komoly szerepet, amelynek értékeléséhez a lap felidézi azt a szabad demokrata tézist, amely szerint „az állam rossz tulajdonos.”

Erre volt példa, amikor 2006-ban az állami MVM kereskedelmi igazgatójaként jelentős veszteségekről Mártha Imre adott számot, miközben a külföldi tulajdonú áramszolgálatók nagyot kaszáltak. Mártha magyarázkodásáról a Világgazdaság 2006. február 9-i száma is beszámolt:

„Emlékeztetett azonban [Mártha Imre], hogy cége az ártörvény és a hatályos rendeletek szerint kötötte árameladási szerződéseit, ezektől nem tud eltérni. Emiatt tavaly is jelentős vesztesége keletkezett, s komoly deficitre számít az idén is. Eddig sikertelenül próbált új szerződéseket kötni az áramszolgáltatókkal, miközben e kontraktusok kötöttségei miatt tavaly és várhatóan cége az idén is nagy veszteséget könyvel el.”

A gyurcsányi megszorítások jócskán megemelték a rezsiköltségeket

A második Gyurcsány-kormány idején, 2006. augusztus 1. napjától új közüzemi nagykereskedőn keresztül történt Magyarország közüzemi villamosenergia-ellátása. Az MVM Villamosenergia Kereskedelmi Zrt. augusztus 1-jei hatállyal megkezdte tényleges működését, vezérigazgatója pedig Mártha Imre lett.

2007-ben komoly problémát okozott a villamosenergia-rendszer számára a klímaberendezések terjedése, miközben a gyurcsányi megszorítások jócskán megemelték a rezsiköltségeket is. Mártha Imrének volt javaslata, a Népszabadság 2007. június 14-i számában arról beszélt, hogy „külföldi példák alapján azt javasolná a lakossági fogyasztóknak, hogy a napi csúcsok idején (reggel 8 és este 9 között, de leginkább estefelé) ne kapcsolják be azokat a nagy áramfogyasztó berendezéseket, amelyek működtetése elhalasztható más napszakra is. Ha kimegyünk egy helyiségből, kapcsoljuk le a villanyt, a ventilátort, a számítógépet” – szólt a vezérigazgatói tanács.

A bajok azonban fokozódtak. 2007. október 27-én már újabb áremelésekről volt szó.

A Magyar Nemzet így írt: „Mártha Imre, az MVM kereskedőcégének vezérigazgatója tájékoztatóján elmondta, hogy a piacra kényszerülő intézményi és ipari fogyasztók számára biztosan húsz százalék alatt marad az emelkedés, a lakossági pedig nem éri majd el a tíz százalékot.”

A gyurcsányi megszorításokhoz való asszisztálás eredményes volt. 2008 májusában az addig vezérigazgató-helyettesként tevékenykedő Mártha Imre lett az MVM Zrt. vezérigazgatója.

Mindez azért is volt meglepő, mert a Figyelő azon kérdésére 2008 áprilisának elején, hogy ambicionálná-e a posztot, azt válaszolta:

„Harminchárom évesen nem. Harmadik kormányomat szolgálom itt az MVM-ben. Vezérigazgató-helyettesnek lenni is óriási kihívás, képzelje el, mekkora teher lehet a korona.”

Hogy mekkora lett végül a „korona” okozta teher, annak maga Mártha a megmondhatója. Mindenesetre ő és Gyurcsány az egyre súlyosabb válság idején a lakosságra hárította a terhek egy meghatározó részét.

A Privátbankár összesítése szerint a 2006 és 2010 közötti időszakban 61,5 százalékkal emelték a háztartási energiaárat, a baloldali kormányzás nyolc esztendeje alatt pedig duplázódott az áramár.

Mindeközben 2008-ban – tehát Mártha vezérigazgatói működésének első időszakában is – Gyurcsány cége, a Motim egy 2007. decemberi megállapodás alapján az „elvileg legalacsonyabb” hazai, hivatalos aukción kialakult, nagykereskedelminek tekinthető árnál is olcsóbban vásárolhatott áramot.

A hivatalba lépő új kormány menesztette az MVM-vezért

A vezérigazgató a tabudöntésekkel sem maradt adós. 2010 márciusában például a Heti Válaszban vetette fel a bős-nagymarosi vízerőmű megépítésének lehetőségét: „talán szentségtörésnek tűnik, de az energetikai szakma egyöntetűen ki tud állni a vízi erőművek mellett. S ha már a hajózhatóság érdekében hozzá kell nyúlni a Duna szabályozásához, s esetleg gátak felépítésére is szükség van, akkor kész gazdasági öngyilkosság, ha nem helyezünk el bennük áramtermelő erőműblokkokat.”

Az MVM-vezért végül 2010 nyarán a hivatalba lépő új kormány menesztette.

2012 decemberében Mártha közös megegyezéssel távozott az ELMIB nevű magánvállalat éléről, amelyet 2011 májusa óta vezetett. A menedzser 2013 márciusában az Invitel élére került. 2014 áprilisában a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy Szigetvári Viktor, Bajnai Gordon embere Mártha Imre aláírásával jutott állami megbízáshoz a paksi bővítés kapcsán:

„Milliókat keresett a paksi bővítés farvizén Szigetvári Viktor cége 2008–2009-ben. A Bajnai Gordon-féle Együtt-PM jelenlegi társelnöke – a Szonda Ipsos két vezetőjével együtt – 2007-ben hozta létre a Szigetvári és Társai Kommunikációs Kft.-t, amely 2008 augusztusában bruttó 2,7 milliós, majd 2009 márciusában bruttó 2,8 milliós – összesen bruttó 5,5 millió forintos – megbízást kapott a Magyar Villamos Művektől.”

A szerződéseket Szigetvári Viktor, illetőleg a villamos művek akkori vezérigazgatója, Mártha Imre írta alá.

Feladatuk mindkét esetben az volt, hogy egy egyszeri, reprezentatív telefonos közvélemény-kutatást készítsenek 1200 ember megkérdezésével arról, mi a véleményük a paksi atomerőmű tervezett új blokkjának építéséről, a paksi üzemidő meghosszabbításáról, illetőleg általánosságban a hazai villamosenergia-szolgáltatásról.

Mártha az Inviteltől 2017-ben távozott, ottani tevékenységéről árulkodó adat, hogy 2013-ról 2014-re, Mártha első teljes évére csökkent a cég adózott eredménye. 2015-ben az Invitel üzemi szinten újra veszteséges lett, igaz, a 2014-es 1,2 milliárd forintról 182 millió forintra csökkent a mínusz.

Az egyre többet politizáló cégvezér végül – már a Karácsony-Gyurcsány-féle fővárosi kinevezés előtt – a baloldali pártok közelébe került, mikor 2018-ban az MSZP, a DK és a Párbeszéd a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságába jelölte, de az erről döntő parlamenti bizottság nem támogatta a jelölést.

A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.

Korábban írtuk