Index: Karácsony Gergely és Draskovics Tibor miatt bukott el a Budapest-bérlet
Az Index birtokába került belső BKK-s levelezés bizonyítja: december végén utolsó ajánlatot kapott a kormánytól a főváros a Budapest-bérlet fenntartására és az agglomerációs járatok, HÉV-ek és buszok közös működtetésének folytatására – írja a hírportál.
Draskovics Tibor, a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminisztere, jelenleg a BKK igazgatósági elnöke és Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója közötti levelezésből kiderül: a 2020 óta változatlan, évi 7,4 milliárd forintos összeg helyett a Lázár János vezette minisztérium utolsó ajánlata 8,6 milliárd forint volt – olvasható a cikkben.
Ezt a főváros és a BKK nem fogadta el, így
december 31-én a szerződések lejártak, a fővárosi önkormányzat ezzel elveszítette jogát a HÉV és az agglomerációs Volánbusz-járatok menetrendjének alakítására, és megszűnt a közös Budapest-bérlet jogi alapja.
A levelezésből úgy tűnik: a főváros tudatosan döntött a megállapodás helyett az együttműködés felszámolása mellett, ami miatt Karácsony Gergely főpolgármester rögtön a kormányt hibáztatta.
Valójában mi sem értjük, hogy mi történik. Van egy működő rendszer, ami mindenkinek jó, azonban Lázár Jánosnak lehet, hogy nem. A pénzügyi vitáknak, amik felmerülnek, semmi közük a Budapest-bérlethez – összegezte Karácsony Gergely az RTL híradó január elsejei adásában az álláspontját. Az Index birtokába került levelezés szerint a főpolgármester nem mondott igazat.
Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója az Index birtokába került, a BKK igazgatósági tagjainak címzett levelében azt írja: „December 20-án az ÉKM informálta a fővárost, hogy nem kívánja meghosszabbítani az agglomerációs megállapodást, mivel a főváros nem ment bele az időközben teljesen eltúlzott követelés megfizetésébe (6,5 milliárd forint volt az eredeti, 2016-os, Tarlós István-féle megállapodás, 2020-ra már ehhez képest 7,4 milliárdot kért az állam, tavaly sikerült ugyanezen a szinten zárni, idén 9,2 milliárdot, majd utolsó ajánlatként 8,6 milliárd forintot követelt az állam).”
A szaktárca ajánlata tehát azt jelentette, hogy annak ellentételezésére, hogy a HÉV-ek és az agglomerációból bejáró buszok Budapesten sűrűbben járnak, és ezáltal részt vesznek a budapesti közösségi közlekedésben,
2020-ban, 2021-ben és 2022-ben 7,4 milliárd forintot kért az állam, amiben Karácsony Gergely és a kormány meg is állapodott,
2023-ra azonban háromévnyi infláció és energiaár hatását követően végső ajánlatként 8,6 milliárd forintot kért volna a Lázár János vezette tárca – ez 16 százalékos emelés lett volna, ami nem tűnik életszerűtlennek, tekintve, hogy csak 2023-ban a béremelések és az energiaárak növelhették ennyivel a buszok és HÉV-ek üzemeltetési költségét.
[*] a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium
A további részletekről IDE KATTINTVA az Indexen olvashatnak.