Inflációkövető nyugdíjemelés
A kormány januárig visszamenőleg négy és fél százalékkal emeli a nyugdíjakat, az érintettek novemberben nyugdíjprémiumot is kézhez kapnak. Az emelés mértéke lényegesen nagyobb, mint amit a nyugdíjtörvény előír, mert a kormány a jegybank inflációs várakozásaihoz igazította, így segítve a nyugdíjak reálértékének megőrzését.
Orbán Viktor miniszterelnök az idősek világnapja alkalmából a közösségi oldalára feltöltött videójában arról beszélt, hogy a kormánynak a jelenlegi nehéz időkben sem szabad szem elől tévesztenie a legfontosabb, nagy nemzeti céljait. Az egyik ilyen a nyugdíjasok megbecsülése. A kormányfő emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évek gazdasági teljesítményeinek köszönhetően sikerült visszaadniuk a nyugdíjasoknak azt a 13. havi ellátást, amelyet a baloldali kormányok vettek el, és amelyet komoly eredménynek és becsületbeli ügynek tekint. Kijelentette, ahogy az idén, úgy jövőre is minden nyugdíjas megkapja a 13. havi nyugdíjat. Hozzátette, a brüsszeli szankciók miatt tovább nőtt az infláció Európában, így Magyarországon is, ezért az idén, immár másodszor, inflációs nyugdíj-kiegészítésről döntött a kormány. A miniszterelnök bejelentette, a gazdasági növekedésnek köszönhetően idén is lehetőség lesz a nyugdíjprémiumra, amelyet a novemberi ellátással kapnak kézhez az érintettek.
A törvényi előírás fölött
A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint a nyugdíjasszervezetek a közelmúltban egyeztetést kedvezményeztek a Miniszterelnöki Kabinetirodával, ahol Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos fogadta Némethné Jankovics Györgyit, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége elnökét, Schmuck Andort, a Tisztelet Társasága elnökét, Karácsony Mihályt, az Országos Nyugdíjas Parlament elnökét és Ruttkay Rékát, a Civilút Alapítvány kuratóriumi elnökét. A találkozó célja az volt, hogy megerősítsék az eddigi együttműködést és elemezzék azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány az idősek érdekében hozott: a 13. havi nyugdíj bevezetése, a rezsicsökkentés, a benzin- és élelmiszerárstop, a nyugdíjprémiumok, valamint a „nők 40” kedvezményes nyugellátása, amellyel bevezetése óta 343 ezren éltek.
„A polgári kormány nyugdíjpolitikájának lényege, hogy a nyugdíjasok is kedvezményezettjei legyenek a hazai gazdasági folyamatoknak, hiszen évtizedeken át dolgoztak az országért és nevelték gyermekeiket” – áll a közleményben. Közölték továbbá, a nyugdíjak 2010 óta – a novemberi kiegészítő emelést figyelembe véve – 66,8 százalékkal nőttek, vásárlóerejük pedig a 13. havi nyugdíj visszaépítésével mintegy 20 százalékkal javult.
A nyugdíjakat a kormány idén eddig két alkalommal emelte: januárban és júliusban. A tavaly megalkotott idei költségvetés háromszázalékos emelést irányzott elő 2022 elejére, de a kormány 4,8 százalékos inflációs várakozásai miatt a számokon már év elején módosítani kellett, hogy a nyugdíjak inflációkövetők maradjanak, így a tényleges növelés mértéke 5 százalék lett. Júliusban pedig újabb 3,9 százalékos emelés történt, és bár a nyugdíjtörvény szerint ez csak novemberben lett volna esedékes, a kormány – ahogy tavaly is – úgy határozott, hogy már év közben gondoskodik a nyugdíjak értékállóságáról. Így júliusig összesen 8,9 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. A Központi Statisztikai Hivatal szeptemberben közzétett gyorstájékoztatója szerint az év első nyolc hónapjában az előző év adataihoz képest a fogyasztói árak átlagosan 10,7 százalékkal emelkedtek, ezért a nyugdíjtörvény szerint novemberben csak 1,8 százalékos emelés járt volna. A kormány azonban – figyelembe véve az éves előjelzéseket – ennél lényegesen nagyobb emelés mellett döntött, így a 4,5 százalékos emelés azt jelenti, hogy a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások 2022-ben összesen 13,4 százalékkal emelkednek.
Nő az átlagnyugdíj is
A 4,5 százalékos emelés január elsejéig visszamenőleg jár, és nemcsak a havonta rendszeresen járó ellátásra, hanem a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik. Az emelés továbbá nemcsak az öregségi és özvegyi nyugdíjat, hanem az árvaellátást és a rokkantsági nyugdíjat is érinti. Szintén novemberben kapják meg az érintettek a nyugdíjprémiumot, amit jogszabály szerint akkor kell fizetni, ha a GDP-növekedés éves szinten meghaladja a 3,5 százalékot. Ezt a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint idén is sikerül teljesíteni. A nyugdíjprémium összegét úgy kell kiszámolni, hogy a novemberi nyugellátás egynegyedét – maximum húszezer forintot – kell megszorozni annyival, amennyivel a GDP tényleges növekedése meghaladja a 3,5 százalékot. A kormányrendelet szerint ez a szám 0,5 százalék, ami tehát a legtöbbek számára 10 ezer forint prémiumot jelent.
A KSH közlése szerint az átlagnyugdíj januárban 164 102 forint, júliusban pedig 170 200 forintra emelkedett. A novemberi emeléssel az átlagnyugdíj összege is emelkedik, amely így 177 200 forint.
„A költségvetés a szankciós válság ellenére is biztosítja a nyugdíjak emeléséhez, a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj kifizetéséhez szükséges 612 milliárd forintot” – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter múlt heti Facebook-bejegyzésében, amelyből kiderül, az inflációs nyugdíj-kiegészítésre 217 milliárd, a nyugdíjprémium kifizetésére 23,5 milliárd, a 13. havi nyugdíjra pedig 372 milliárd forintot fordít a kormány.
Riogatás balról
Az az ellenzék, amely nemrég azzal ijesztgetett, hogy a kormány csak a törvény szerinti 1,8 százalékkal fogja emelni novemberben a nyugdíjakat, most kevesli a vártnál nagyobb összeget. Korózs Lajos, az MSZP szociálpolitikusa szerint például legalább tízszázalékos nyugdíjemelésre volna szükség. A Fidesz közleményben erre úgy reagált, hogy az a baloldal „prédikál nyugdíjakról”, amelyik kormányzása idején elvett az idősektől egyhavi nyugdíjat, befagyasztotta az ellátásokat, és háromszorosára emelte a gáz árát. A kormánypárt emlékeztet arra, hogy a baloldal az elmúlt években nem szavazott meg egyetlen nyugdíjasokat segítő intézkedést sem, sőt el akarja törölni a rezsicsökkentést, miközben teljes erővel támogatja az energiaárrobbanást okozó brüsszeli szankciókat. „Ha a baloldal kormányozna, akkor a magyar nyugdíjasok rezsije átlagosan most havi 181 ezer forinttal lenne magasabb” – áll a közleményben.
Az MNB szeptemberben közzétett inflációs jelentésében megállapítja, „a hazai infláció az őszi hónapokban tovább emelkedik, így összességében az idei évben átlagosan 13,5-14,5 százalék között alakulhat”. A kormány tehát a jegybank inflációs várakozásaihoz igazította a novemberi nyugdíjemelés mértékét. Ha figyelembe vesszük, hogy a KSH szeptemberi jelentése szerint a nettó átlagkeresetek idén 15,3 százalékkal emelkedtek, akkor látjuk, hogy a nyugdíjak 13,4 százalékos emelése közelíti a bérekét is.