A vizsgálóbizottság elnöke Kovács Péter (Fidesz-KDNP) és az alelnök Soproni Tamás (Momentum) javaslatát a közgyűlés 18 igennel és egy tartózkodó szavazattal fogadta el.

Hirdetés

A „Városháza eladásának ügyében létrehozott” vizsgálóbizottságnak eredetileg a szerdai közgyűlési ülésen kellett volna tevékenységéről beszámolnia.

A Fővárosi Közgyűlés előző ülésén, november 24-én – a Fidesz-KDNP-frakció javaslatára – döntött a bizottság felállításáról. A testület feladata az, hogy a Városháza és a fővárosi önkormányzat más ingatlanjainak hasznosításával összefüggő állításokat tartalmazó, nemrégiben nyilvánosságra került hangfelvételekkel összefüggésben vizsgálatot folytasson le. Továbbá vizsgálnia kell a hangfelvételeken elhangzott állítások valóságtartalmát, a készítés, továbbá a nyilvánosságra kerülés körülményeit, különösen figyelemmel a jövő évi országgyűlési „választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségére”.

A vizsgálóbizottság feltárja a Városháza fejlesztésével összefüggésben készített döntéselőkészítő tanulmány megrendelésének és megtárgyalásának mikéntjét és tartalmát, valamint azt, hogy születtet-e döntés a fővárosi önkormányzat bármely szervénél a városháza épületének értékesítésére.

A napirend előtti vitában Kovács Péter arról beszélt, az eredetileg biztosított idő alatt nem tudják elvégezni a feladatukat, a meghívottak nem jelennek meg a testület előtt, a főjegyző akadályozza a munkájukat és a baloldali tagok megpróbálják összemosni a Városháza eladását és a vagyongazdálkodás kétes ügyeit a Tarlós-érával. Sérelmezte, hogy ha a bizottság meg karja hallgatni Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest, akkor a baloldali képviselők ragaszkodnak hozzá, hogy hallgassák meg Bagdy Gábort, aki Tarlós István főpolgármestersége idején volt a gazdasági ügyekért felelős főpolgármester-helyettes.

Mint mondta, amíg „a baloldali politikusok lapítanak”, addig a rendőrség végzi a munkáját, házkutatást tart, de a baloldali politikusoknak ez nem tetszik. Hangsúlyozta: lehet ezen „hőbörögni”„, de jobb lenne, ha kiderítenék, mi az igazság a Városháza eladása ügyében.

Soproni Tamás VI. kerületi polgármester, a vizsgálóbizottság alelnöke szerint viszont éppen ők végzik az érdemi munkát a bizottságban, például állítják össze a munkarendet, miközben az elnök ”kvázi-sajtótájékoztatót„ tart ülésezés helyett. Hangsúlyozta: a Városháza-ügy nem létező ügy, senki nem akarja eladni az épületet.

A teremben megjelent hét Anonymus-álarcos aktivista is, akik közül az egyikük azt kiabálta, hogy „eladó a Városháza”, és többük kezében olyan táblák voltak, amik az Anonymus-videókból idéztek. Más aktivisták olyan transzparensekkel érkeztek, amelyek a Mocsárosdűlő megvédésére szólították fel a képviselőket.

Mint ismert, a fővárosi ingatlanok eladása körüli botrányt az Index robbantotta ki, amikor november 4-én arról írt, hogy a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat eladná a főváros talán legértékesebb ingatlanját, a műemléki védettségű Városházát. Mindezt Karácsonyék cáfolják, ugyanakkor azóta az ügyben számos újabb részlet, így Anonymous segítségével jó néhány, a sajtóhíreket alátámasztó hangfelvétel látott napvilágot. A hanganyagokon nem csupán további ingatlanok, így a Mocsárosdűlő sorsáról, de a baloldal nemzetközi hátteréről is beszélt Bajnai Gordon harcostársa, Gansperger Gyula baloldali üzletember.

Hétfőn egyszerre több helyszínen is – köztük a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. Atilla úton lévő székházában – házkutatást tartott a Nemzeti Nyomozó Iroda. A Magyar Nemzet azt írta: a hatóságok befolyással üzérkedés, csalás, hűtlen kezelés, vesztegetés és vesztegetés elfogadása miatt nyomoznak.

– Karácsony Gergely összevissza beszél a botrány kirobbanása óta. A Városháza eladásának tervét többször is tagadta, majd kiderült, mégis készítettek egy tanulmányt róla. A Fővárosi Vagyonkezelő vezetőjének fegyelmit adott azért, mert Barts J. Balázs szerinte az ellenkezőjéről tárgyalt üzleti befektetőkkel, mint amire mandátuma lett volna. Ez azért erősen ellentmondásos, és számtalan kérdést vet fel. Mióta pedig Bajnai Gordonról is hangfelvételek kerültek nyilvánosságra a Városháza eladása és a fővárosi baloldalon található gazdasági „cápák” kapcsán, Karácsony csak a Fideszre mutogat, és rejtélyes titkosszolgálati akciókról hadovál, nem pedig arról beszél, hogyan került a bukott baloldali miniszterelnök a Városháza működésének közelébe, milyen jutalékos rendszerről és gazdasági érdekcsoportokról tudhat. A főpolgármester terel, a kezdetektől próbálja az ügyet nem létezővé tenni, de az már túlszaladt rajta. Nem a lóláb lóg ki, hanem a ló – nyilatkozta korábban lapunknak Láng Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője, aki vizsgálóbizottságot kezdeményezett az ügyben.

Az ügyről szóló cikkeinket ITT találja.

A közgyűlés egyhangú döntéssel helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította a II. kerületi Jegenye-völgyet (a Szalamandra-völgyet, a Budapesten található egyetlen foltos szalamandra-állomány élőhelyét) és a III. kerületi Óbudai-szigetet szegélyező ártéri erdőt. Feloldották a részleges vadászati tilalmat a XVI. kerületi Naplás-tónál, így lehet az elszaporodott rókára, vaddisznókra és borzokra vadászni a területen.

A képviselők döntöttek arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat újra pályázik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) elnevezésű programba a csepeli gerincút befejező ütemének teljes előkészítésére.

A közgyűlés jóváhagyta az Innovációs és Technológiai Minisztériummal létrejövő megállapodásokat az agglomerációs személyszállítás finanszírozásáról, ennek értelmében jövőre is 6,58 milliárd forintot fizet a főváros az agglomerációs közlekedést biztosító társaságoknak előlegként, a következő évben pedig a valós teljesítményre és költségekre alapozva számolnának el a felek.

Döntöttek arról, hogy jövőre a főváros az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályok szerint vásárolja villamosenergiát a közvilágításhoz, valamint a díszvilágításhoz és karácsonyi díszítő világításhoz. A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. számítása szerint a versenypiacon a villamosenergiáért jövőre az idei, illetve a korábban tervezett összeg kétszeresét – mintegy 7,4 milliárd forintot – kellene fizetni, míg így 4,8 milliárd forint lenne a villamosenergia költsége.

A közgyűlés döntött névtelen közterületek elnevezéséről is: parkot neveznek el az I. kerületben Végh György költő, író, műfordítóról, a XX. kerületben pedig a romániai Székelykeresztúr és Bölön – Pesterzsébet testvérvárosainak – nevét őrzik majd utcák.

A közgyűlés úgy döntött, a főváros együttműködési megállapodást köt a kerületekkel, hogy közösen szabályozzák a megosztott mikromobilitási eszközök tárolását Budapesten. A szabályozás lényege, hogy a megállapodáshoz csatlakozó önkormányzatok mikromobilitási pontokat hoznának létre, és csak itt lehetne felvenni és leadni az eszközöket.

A szolgáltatók díjat fizetnének az eszközök tárolásáért, az eszközök kijelölt területen kívüli elhelyezése pedig szankcionálható lenne. A legsűrűbben lakott, belvárosi részeken négyzetkilométerenként 16, az átmeneti zónákban négyzetkilométerenként 12 mobilitási pontot hoznának létre. A külső kerületek pedig eldönthetik, hogy kijelölnek-e egy centrumterületet, ahol mikromobilitási pontokon szeretnék látni az eszközöket, vagy mindenhol engedélyezik az ajtótól-ajtóig közlekedést. A  jövő év első felében 100-200 mikromobilitási pont meg is valósulna.

A képviselők az ülés kezdetén egy perces néma felállással emlékeztek a december 6-án elhunyt Kóbor Jánosra, az Omega énekesére.

Korábban írtuk