Az átlagos évi tojásfogyasztás fejenként 236 darab, húsvétkor és karácsonykor hagyományosan jóval több tojás fogy. A magyarországi tojásfogyasztás évente körülbelül 2,3 milliárd darab. Az év közben szokásos keresletet ki tudják elégíteni a hazai tojástermelők, de a tojáspiacra jellemző két csúcsidőszakban – karácsonykor, illetve húsvétkor – minden évben behozatalra is szükség van – tették hozzá.

Hirdetés

Az Európai Unió hosszú ideje önellátó tojásból, Magyarország önellátottsága 80-85 százalékos. Leghatékonyabban és a legkisebb költséggel a ketreces tartásban lehet előállítani az étkezési tojást, a mélyalmos tartásban ennél 15-20 százalékkal, a szabad tartásban 40-50 százalékkal magasabbak a költségek, a biotartásban pedig a ketrecesnek mintegy duplája – ismertették.

Arra is kitért közleményében a NAK, hogy a takarmányalapanyagok, illetve az energia ára megemelkedett az elmúlt időszakban, a tojástermelők az állattenyésztésben bevett gyakorlat szerint előző évben szerezték be és kötötték le a szükséges inputanyagokat, az akkor jelentősen magas piaci árakon. Ezen a területen bíznak a termelők az árak csökkenésében.

Bár az EU alapvetően exportőr, intő jel, hogy az EU27-országok tojás- és tojástermékimportja 36 százalékkal, 49,7 ezer tonnára nőtt 2022-ben 2021-hez képest. Ennek az importnak több mint a fele Ukrajnából származott, csaknem megháromszorozódott a megelőző évhez viszonyítva. Ugyanekkor az EU tojás- és tojástermékexportja 6,9 százalékkal, 341,2 ezer tonnára csökkent.

Mindemellett az úgynevezett „sötétzöld”, az állatjólétet érzelmi és nem racionális alapokon megközelítő, minden más szempont fölé helyező, alaptalanul szigorú szabályozási kezdeményezések ellehetetlenítik az uniós termelőket, ezekkel küzd ez az ágazat is. Nehézséget okoz ez azért is, mert az uniós előírásoknál kevésbé szigorú unión kívüli termelésből – ellenőrzés és korlátozás nélkül – beömlő szállítmányok is veszélyeztetik az uniós tojástermelést – mutatnak rá a közleményben.

Korábban írtuk