Kiváló minősítést kapott a magyar terv
Múlt héten hivatalossá vált, hogy az Európai Bizottság elfogadásra ajánlja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervet. A hazánk és Brüsszel közötti tárgyalásokról, az EB döntéséről és annak hátteréről Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert kérdeztük.
– Az átlagember számára talán nehezebben volt követhető, hogy milyen különböző területeken folyt tárgyalás hazánk és Brüsszel között az előző hónapokban. Múlt héten kiderült, az Európai Bizottság elfogadásra ajánlja a magyar helyreállítási tervet. Mit jelent ez a döntés Magyarország szempontjából?
– Gyakorlatilag három tárgyalássorozat folyik az Európai Bizottság és a magyar kormány között. Az elsőre azt mondhatjuk, hogy a leghagyományosabb és a legkevésbé politikai jellegű, ez az úgynevezett kohéziós pénzek megszerzését célozza. Ezek azok a pénzek, amelyek azon országoknak járnak, amelyek nem érik el az Európai Unió fejlettségi átlagának egy bizonyos százalékát. Magyarország is idetartozik, a többi közép-európai országhoz hasonlóan. Ennél a tárgyalássorozatnál a végeredmény egy partnerségi megállapodás, amelyet a magyar kormány és az Európai Bizottság köt meg, és ez alapján megkezdődhet az operatív programok finanszírozása, illetve ezek keretében a különböző projektek támogatása. Ez a mostani számításaink szerint összességében 2027 végéig, magyar társfinanszírozással együtt 14 ezer milliárd forintot jelent. A másik nagy, de még mindig pénzügyi tárgyalássorozat a helyreállítási alapról szól. Magyarország is, mint a többi európai uniós tagállam, 2021-ben garanciát vállalt az Európai Bizottság hitelfelvételére, amely azt a célt szolgálta, hogy az EB támogatást adjon a tagállamoknak a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság nehézségeinek leküzdésére. Ez két részből áll: egy körülbelül két és fél ezer milliárd forint értékű támogatás, amit nem kell visszatéríteni, és egy további, körülbelül háromezermilliárd forintnak megfelelő összeg, amely nagyon kedvező kamatozású hitel. Arról azonban 2023 nyaráig ráér dönteni a kormány, hogy ezt a hitelt igénybe kívánja-e venni, vagy sem, úgyhogy ez a tárgyalássorozat tulajdonképpen a helyreállítási alap vissza nem térítendő, támogatási részéről szól.
– Van egy harmadik tárgyalássorozat is, és talán az tűnik a legnehezebbnek…
– Ez a harmadik az úgynevezett jogállamisági feltételességi eljárás, amelyet pár nappal a 2022-es országgyűlési választás után indított meg az Európai Bizottság a magyar kormány ellen. Azt mondhatjuk, hogy ez a leginkább politikai a három közül. Mint ismeretes, az EB levelet intézett a magyar kormányhoz, amelyben aggodalmát fejezte ki különböző közbeszerzési, jogi megoldások és általában a közbeszerzési rendszer kapcsán. Azt kérte, hogy a magyar kormány tegyen vállalásokat, amelyekkel ezeket a kétségeket, aggályokat eloszlatja. Itt kellett a leggyorsabban haladnunk, mert az Európai Bizottság álláspontja szerint mindaddig, amíg a kondicionalitási, vagyis jogállamisági feltételességi eljárásban nem érünk el meggyőző eredményeket, érdemben nem tudunk tárgyalni a két másik területen, tehát az EU-alapokról szóló megbeszélések során sem tudunk előrelépni. Éppen ezért volt fontos, hogy szeptember közepén az Európai Bizottság pozitívként igazolta vissza a magyar kormány által tett vállalásokat, de azt mondta, hogy megvárja ezeknek a végrehajtását is, és ennek fényében dönt majd arról, hogy hazánk milyen mértékben fér hozzá az európai uniós forrásokhoz. Akkori javaslatuk az volt, hogy három operatív program – a területi operatív program, a közlekedésfejlesztést szolgáló operatív program, illetve a környezetvédelmi operatív program – esetében a források 65 százalékát függessze fel a tanács. A többi operatív program esetében pedig teljes egészében tegyék hozzáférhetővé számunkra a pénzeket.
– Ehhez képest jelent valamilyen újdonságot a november 30-i bizottsági döntés?
– Annyiban igen, hogy az időközben lefolytatott tárgyalások eredményeként a nemzeti helyreállítási tervet elfogadásra javasolja a bizottság, sőt az egyik legkiválóbbnak minősítette az Európai Unió tagállamainak helyreállítási tervei közül. Azaz most már nemcsak arról van szó, hogy érdemben tudunk tárgyalni az európai uniós forrásokról, de elérhető közelségbe került az is, hogy még az év végéig meg tudjuk kötni a megállapodásokat, amelyek szükségesek hozzá, hogy jövőre megnyíljanak előttünk az európai uniós források.
– A helyreállítási tervvel kapcsolatban már 2021 nyarán is úgy tűnt, hogy meglehet a jóváhagyás, azóta másfél év telt el. Mi változott most?
– Júniusban, amikor megkaptam ezt a feladatot, minden tekintetben újrakezdtük a tárgyalásokat. Bár én is tudtam róla, hogy egy egyéves patthelyzetet kell feloldani, de amint kinyilvánítottuk, hogy Magyarország kész a megegyezésre, az Európai Bizottság részéről is fogadókészséget tapasztaltunk. Talán az intenzív megbeszéléssorozat győzte meg arról a bizottságot, hogy érdemes velünk tárgyalni. Ha a vállalásaink nem is nyugtatták meg őket teljes mértékben, hiszen ennek köszönhető, hogy érvényben tartották a három operatív program esetében a 65 százalékos felfüggesztési javaslatot, mostanra elismerték, hogy jelentős előrelépés történt Magyarország részéről, másfelől pedig elfogadásra javasolták a magyar helyreállítási tervet. Tehát ilyen értelemben valóban jelentős mértékben tudtuk előrehaladni mind a bizalomépítés, mind pedig az európai uniós források megszerzése terén.
– Lényegében egy héttel a hivatalos bejelentés előtt megírták egyes médiumok, hogy milyen döntést hoz majd az Európai Bizottság. Emlékszik olyanra biztosi időszakából, de akár az elmúlt tíz-húsz évből, hogy a bizottság a sajtón keresztül szivárogtatta volna ki az álláspontját?
– Nem, ez kétségtelenül nem elegáns megoldás, és a tárgyalások eddigi folyamata, atmoszférája nem is adott rá okot. Hiszen az Európai Bizottsággal már a megbeszéléssorozat elején megállapodtunk, hogy elsősorban nem a nyilvánosságnak kommunikálunk, hanem egymással, a közvélemény előtt csak akkor beszélünk álláspontokról, amikor azok már nyilvánosságra hozhatók. Mi ehhez tartottuk magunkat egészen a legutóbbi időkig. Egyébként a bizottság is, aztán jött az az újságíróknak tartott háttérbeszélgetés, amelynek során valóban ismertették a sajtóval az álláspontjukat, amit előtte velünk nem közöltek…
– A bizottsági döntésére még a tanácsnak is rá kell bólintania. Van-e arra esély, hogy ott más döntés szülessen?
– Az esetek túlnyomó többségében a tanács jóváhagyja az Európai Bizottság javaslatát. Azt reméljük tehát, hogy a magyar helyreállítási tervet is jóváhagyják, és akkor forrásvesztés nélkül tudjuk zárni ezt az évet, és így tudunk rákanyarodni a következő évre, hogy a felfüggesztések megszüntetéséről is meggyőzzük a bizottságot, és teljes egészében hozzájussunk az európai uniós forrásokhoz.
– Fennáll még annak a veszélye, hogy forrásokat veszítünk?
– Abban az esetben lenne ilyen veszély, ha a tanács nem hagyná jóvá a bizottság javaslatát és nem fogadná el a magyar helyreállítási tervet. Ennek szerintem minimális az esélye így, hogy az EB nemcsak hogy javasolja az elfogadást, de kiváló minősítéssel látta el a tervet. Nem tartom valószínűnek, hogy a tagállamok minősített többsége megkockáztatná, a kiváló minősítés ellenére más döntést hoz.
– A sajtóban az elmúlt napokban megjelent, hogy igazából az Integritás Hatósággal, pontosabban az egyik vezetőjével van problémája a bizottságnak. Ezzel kapcsolatban van valamilyen hivatalos jelzés, vagy ez csak egy sajtótalálgatás?
– A tárgyalások során ez felmerült, de elmondtuk az Európai Bizottságnak, hogy annak idején a kiválasztási eljárást és annak a garanciáit kompromisszumosan állapítottuk meg. Úgy, hogy ez az Európai Bizottságnak és a magyar kormánynak is megfelelő volt. Ezek után, mivel egy független intézményről beszélünk, nagyon nehéz a kölcsönös bizalommal megállapított eljárási szabályok végrehajtásával kiválasztott embereket cserélni vagy azt mondani, hogy velük kapcsolatban viszont nincsen bizalom. Azt reméljük, meg tudjuk győzni a bizottságot, hogy valóban komolyan gondoljuk az Integritás Hatóság függetlenségét, és nem kívánunk kézi vezérléssel beleszólni az ottani tevékenységbe vagy akár személyi összetételbe.
– Összességében a mostani fejleményeket figyelembe véve mennyivel optimistább, egyáltalán optimistább-e, mint néhány hónappal ezelőtt?
– Igen, kifejezetten optimista vagyok. Számomra a legfontosabb az volt, hogy az év végéig elérjük azoknak a megállapodásoknak a megkötését, amelyek lehetővé teszik az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést, illetve kizárják a forrásvesztést, és most határozott jelei vannak ennek a megegyezésnek. Úgy látom tehát, hogy ezt december végéig meg tudjuk csinálni, és akkor elérjük a célunkat.