A rendezvénysorozat keretében országszerte több mint 800 különleges helyszín nyitja meg kapuit a hétvégén. A megnyitón Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kihirdette a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére felkerült újabb három elemet.

A Városháza nagytermében – az örökségvédelem ápolásával foglalkozó szakemberek, közösségek képviselői előtt – Réthelyi Miklós kiemelte: azzal, hogy új elemekkel bővült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke, újabb közösségek nyilvánították ki szándékukat örökségük felelősségteljes megőrzésére és fenntartására generációkon át.

Az eddig nyolc tételből álló nemzeti jegyzék – mint azt már korábban nyilvánosságra hozták – a bólyi Emmausz-járással, a mendei pünkösdi templomdíszítéssel és a mohai tikverőzés hagyományával bővült.

A kihirdetési dokumentum átadásakor a nemzeti erőforrás miniszter rámutatott: a nemzeti jegyzékbe felkerült közösségeket a dokumentum „megerősíti abban, hogy szellemi kulturális örökségünk gondozása, ápolása küldetés és egyben feladat is legyen, s hogy érdemes erőfeszítéseket tenni a hagyományok fennmaradása, fenntartása érdekében”.

A jövőben remélhetően tovább bővül a jegyzék, „ami biztosítéka lehet kulturális sokszínűségünk megőrzésének” – fogalmazott Réthelyi Miklós.

A Kulturális örökség napjait megnyitó Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy miután a Magyarországon másfél évtizede útjára indult programsorozat eseményei egyre szélesebb kört érintenek, a rendezvénysorozat akár mozgalomnak is nevezhető. „Célja és eredménye kulturális örökségünk jobb megismerésének elősegítése” – mutatott rá.

Mint mondta, a rendezvénysorozat keretében megnyílnak azoknak az épületeknek a kapui, amelyeket máskor nem, vagy csak ritkán kereshetnek fel az átlagemberek. Példaként említette, hogy ilyenkor megtekinthető a Sándor-palota, a Parlament, a Magyar Nemzeti Bank épülete, valamint számos budapesti és vidéki köz-, illetve magántulajdonú épület.

Az államtitkár hangsúlyozta: az Európai Tanács és az Európai Unió által is támogatott kezdeményezés illeszkedik a kulturális kormányzatnak ahhoz a törekvéséhez, hogy minél szélesebb tömegek számára hozzáférhetővé tegye szellemi értékeinket, „gyakorlati értelmet adva ezzel a közkincs fogalmának”.

Hozzátette: a kulturális örökség elemei meghatározó, mással nem helyettesíthető forrásai, dokumentumai egy-egy közösség azonosságtudatának, sarokkövei egy tradicionális nemzeti értékrendnek, és lehetőséget kínálnak arra, hogy a múltunkból hozott tőkét a jövőre fordítsuk.

A polgári politikának „ezt az örökséget tartópillérként kell kezelnie, s meg kell teremtenie egy örökségbarát nemzeti jogrendszer alapjait, s ki kell használnia az ebben rejlő társadalomszervező erőt” – mondta az államtitkár.

Szőcs Géza arra biztatta a közönséget, hogy „induljanak el”, válogassanak a Kulturális örökség napjainak gazdag kínálatából.

A kulturális államtitkár felhívta a figyelmet Székesfehérvár és Fejér megye kulturális örökségének kincseire is. A városban – mint korábban a polgármester elmondta – 14 helyszínre, köztük az európai építészet egyik gyöngyszemének számító, felújított Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttesbe várják a látogatókat. A megyében pedig 30 épületet, köztük késő estig nyitva tartó templomot tekinthetnek meg az érdeklődők.

(MTI)