Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter múlt héten jelentette be az otthonteremtési program legújabb elemét, az otthonfelújítási támogatást. Ha egy gyermekes család 2021. január 1-je után lakásfelújításba kezd, és az elvégzett munkálatokról számlát kér, az állam a költségek felét, de legfeljebb hárommillió forintot visszautal. A támogatási összeg felhasználható anyagköltségre és munkadíjra egyaránt. A kormány nemcsak a műszaki, energetikai korszerűsítést támogatja, hanem az esztétikai felújításokat is: fűtéskorszerűsítésre, szigetelésre, nyílászárócserére, tetőfelújításra ugyanúgy igénybe lehet venni, mint konyhabútorcserére vagy festésre. A program felülről nyitott lesz, a forrásokat az igényekhez igazítják. A felújítási támogatás nincs összekapcsolva a csokkal (aminek igénybe vevői január 1-jétől illeték nélkül vásárolhatnak ingatlant egy másik, új határozat értelmében), azaz olyanok is jogosultak lesznek rá, akik nem igényeltek csokot. Novák Katalin elmondta, az intézkedés célja az építőipar fellendítésén keresztül a gazdaság lendületbe hozása is, de elsősorban azokon a gyermekes családokon szeretnének segíteni, amelyek meglévő otthonuk felújításában, korszerűsítésében gondolkodnak, hogy minél élhetőbb körülmények között nevelhessék gyermekeiket. Hozzátette, a programnak nincs köze a héten bejelentett uniós lakásfelújítási programhoz, amely kizárólag energetikai korszerűsítésre vonatkozik, az otthonfelújítási támogatás ugyanis kormányzati forrásból valósul meg.

Régóta várt intézkedés

A szabályozás részletei még nem ismeretesek, az ügymenetről szóló rendelet várhatóan néhány héten belül jelenik meg. Valószínű, hogy a jogosultságot nem kötik majd házassághoz, hiszen a csokot is igényelhetik gyermeket nevelő egyedülálló szülők, élettársak is. A gyermekeket tekintve már most tudható, hogy lesz életkori határ, kivéve ha valaki olyan beteg gyereket nevel, aki után gyodot (gyermekek otthongondozási díja) kap, ekkor annak életkorától függetlenül is jár a támogatás. Jelenleg nyitott kérdés, miként fogja ellenőrizni az állam, hogy a leszámlázott munkákat valóban az adott ingatlanban végezték-e el. Novák Katalin egy interjúban közölte, nem lesz előzetes helyszíni szemle, mint például a lakástakarék-pénztárak lakáscélú felhasználásakor. A cél tehát az, hogy az állami támogatások feldolgozása és így a kifizetések minél rövidebb határidőn belül megtörténjenek.

Mind az építőipari, mind az ingatlanpiaci szakértői szervezetek régóta hiányolták az új támogatást, és egyetértenek abban, hogy a lakásvásárlás után a felújítás támogatására van a legnagyobb szükség. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az egyik kereskedelmi rádió kérdésére arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai ingatlan­állomány minősége folyamatosan romlik, és az új építésű lakások átadásával nehezen tartható szinten az állomány minősége.

– Ha megvárjuk, hogy az ingatlanok leamortizálódjanak, és a helyükre újakat építünk, az társadalmi szinten nagyobb ráfordítást jelent, mint ha a szükséges felújításokat a lakosság elvégezné – fejtette ki a szakértő. Hozzátette, az ország energiaszükségletének 60 százalékát a háztartások emésztik fel, amely a támogatással lényegesen csökkenthető. A lakásfelújítások szükségességét az is mutatja, hogy a Miniszterelnökség építésügyi háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont statisztikái szerint tavaly több mint 150 ezer energiatanúsítványt adtak ki lakásokra és szállás jellegű épületekre, és ezek 41 százaléka az átlagosnál rosszabb állapotú volt. Szerinte az intézkedésnek demográfiailag is lehet jó hatása, hiszen ha a gyermekes családok bővítik, felújítják otthonukat, javítva életminőségükön és közérzetükön, könnyebben vállalnak újabb gyermeket. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy a számla ellenében nyújtott támogatás hatására tisztulni fog a piac, és javulnak a versenyfeltételek, jelenleg ugyanis a lakossági felújítások piaca a legproblémásabb, mert gyakran területe írásos szerződés, és zsebbe fizetnek.

Korábban írtuk
Hirdetés
Hirdetés

Fotó: MTI/Soós Lajos

Nagy érdeklődés várható

Az intézkedéssel kapcsolatban számos negatív elemzés látott napvilágot, amelyek azt emelik ki, hogy az építőanyagok és a szolgáltatások ára nőni fog, ami mellett építőanyag- és szakemberhiány is várható. Rázsóné Szórády Csilla, az Új Ház Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. vezérigazgatója szerint az elmúlt évek gyártásfejlesztéseinek köszönhetően a hirtelen megugró igények esetén sem lesz építőanyag-hiány.

– Az idén erősen, 20-30 százalékkal visszaesett a falazóanyagok iránti kereslet, de a kedvezményes lakásáfa újbóli bevezetésével a beruházók várhatóan előveszik majd a fiókból az előkészített, jegelt projekteket. A felpörgő lakásépítések és a várhatóan megszaladó felújítások ráadásul több termékkategóriában összeérnek: ugyanazok a hőszigetelt tetők kerülnek majd az új és a felújított házakra, miként ugyanolyan korszerű nyílászárókra és hőszigetelőkre lesz kereslet mindkét típusú munkához – fejtette ki egy napilap kérdésére. Több szakértő hívta fel rá a figyelmet, hogy az építőiparban továbbra is komoly gondot jelent a munkaerőhiány, és az ötszázalékos lakásáfa is növelni fogja az építőipari szolgáltatások iránti keresletet, ezért nem lesz elég szakember az építkezésekre és felújításokra, ami miatt óriási csúszások várhatóak.

Rövid és hosszú távú pozitív hatások

Megkérdeztük erről dr. Regős Gábort, a Századvég makrogazdasági elemzőjét. Elmondta, a szakemberhiány eddig is probléma volt, csak az jelent megoldást, ha a szakképzésből több munkavalló kerül ki, aki a szakmában is helyezkedik el, és a hozzáértése is megfelelő.

– Furcsa érvelés lenne, hogy azért ne építsünk, újítsunk fel, mert úgyis csúszás várható, és nem lesz szakember. Ezzel a logikával tényleg nem lenne, hiszen egy idő után nem szakember-, hanem munkahiány lépne fel. De fontosak a lakáspolitikai intézkedések is, mivel a lakáshelyzet javítása, akár új ingatlanok építésén, akár a meglévő állomány korszerűsítésén keresztül, érdemben hozzájárulhat az életszínvonal növekedéséhez – mondta a Demokratának Regős Gábor. A további előnyökre kitérve hozzátette, az intézkedésnek van egy azonnali hatása, amely az építőiparban támaszt keresletet, hosszabb távon pedig az életminőség javulása a legfontosabb, így van demográfiai vetülete is, hiszen a gyermekvállaláshoz szükséges a megfelelő lakhatás. Megjegyezte, a kormányzat számára kiemelt feladat lenne a még nem családos fiatalok támogatása is, hiszen az életkezdésnél szintén fontos kérdés a lakhatás. Az intézkedés kritikusainak véleményére, miszerint az építőanyagok és szolgáltatások ára is nőhet, ami a gyermektelen tulajdonosoknak jelenthet a jövőben komolyabb lakásfelújítási költségeket, így reagált:

– Az elmúlt években az építőiparban jelentős áremelkedés történt, amiben nagy szerepe volt a munkaerőhiánynak, illetve ennek nyomán a bérek emelkedésének, továbbá az alapanyagok drágulásának. Érdemben közrejátszott a kereslet növekedése is, amellyel a hazai kínálat nem tudta tartani a lépést. Ezt a folyamatot idén a piaci kereslet csökkenése némileg visszahúzhatja, így a keresletet növelő lakásfelújítási támogatás bejelentése a piac szempontjából kedvező időpontban történt. Ugyanakkor egyelőre még nem látni, hogy a két hatás – egy árcsökkentő és egy áremelő – eredője hogyan alakul majd. Összességében lehet kismértékű árfelhajtó hatása, de jelentős, ilyen irányú hatást egyelőre nem várunk.

A Századvég elemzője elmondta, a gyermektelen családokra gyakorolt negatív hatás értékelésekor figyelembe kell venni azt is, hogy az ő anyagi helyzetük jobb, több pénzük van felújításra. Úgy látja: a fentiek miatt is alkalmas a program a kormányzati családpolitikai célok támogatására.