Felavatták a megújult Szent Sír-kápolnát
Látkép kálváriával
A Kálvária-hegyen található két kápolnából és 14 épített stációból álló századfordulós épületegyüttes fontos színfoltja Esztergomnak, az ezeréves magyar államiság kiemelkedő kulturális központjának, de kivételes kincse a magyar historizáló építészetnek is. A leromlott állagú kálváriaegyüttes értékeinek mentése 2019-ben kezdődött meg. A program legutóbbi eredményeként a közelmúltban teljes körű külső felújításon esett át a kálváriaút felső szentélye, a Szent Sír-kápolna.
Az esztergomi Belvárosi temető fölötti dombon páratlan szépségű századfordulós épületegyüttes magasodik. A Jó Pásztor-kápolna, az innen induló 14 stációs kálváriaút, valamint a Kálvária-hegyen található Szent Sír-kápolna 1899 és 1912 között épült. Felállításuk dr. Fehér Gyula plébános, apostoli protonotárius, nagyprépost elgondolása volt, aki az országos zarándoklatok nyomán először szorgalmazta Esztergomban Jézus szenvedéstörténetének ábrázolását a Bazilikával szemközti Kálvária-hegyen.
A neogótikus, napjainkra részben felújított Jó Pásztor-kápolnától indulunk, hogy végigjárjuk a lankás szerpentines úton kiépített, neoromán stílusjegyeket mutató kálvária stációit. A téglafülkék márványtábláira vésve a város híres donátorainak neveit olvashatjuk. A korabeli dokumentumok szerint a kálváriaút felállítását egy évszázada nemcsak a klérus tagjai, hanem világi személyek, köztük jószágigazgató, főorvos, iskolaigazgató, pékmester és felvidéki mecénások is támogatták.
A stációkat jelképező, különlegesen szép terrakotta domborművekkel ékesített fülkék mellett elhaladva gyönyörű panoráma nyílik a távolban elterülő városra, háttérben a Duna-kanyarral és a Várhegyre épült Bazilikával. A nem mindennapi látkép az elmúlt évtizedekben készült legszebb esztergomi képeslapokról is gyakran visszaköszön.
Az utolsó stációkhoz érve hirtelen tárul a szemünk elé a keresztút központi eleme, a hegytetőn álló neoromán Szent Sír-kálváriakápolna, amely a januári ködben és szemerkélő esőben is lenyűgöző látványt nyújt. A szentély bejáratánál öt életnagyságú, festett szobor áll, amelyek a keresztre feszített Jézust és a két latort, valamint a Fájdalmas Anyát és Szent János evangélistát ábrázolják. A kápolna épületének érdekessége, hogy falának tégláin elérhető magasságban egészen 1905-ig visszamenőleg falba karcolt aláírások láthatók, sajátos emlékkönyvként idézve meg a hajdan élt hívek jelenlétét. E bevésések megmentésére az épület felújításakor különös gondot fordítottak.
A Magyar Tudományos Akadémia építészeti folyóiratában megjelent tanulmány szerint a múlt század második felében a teljes kálváriaegyüttes állaga intenzív pusztulásnak indult. A hegyen lévő 1900-ban épült Szent Sír-kápolna tetőszerkezete a II. világháború alatt sérült meg. Bár helyi adományokból 1945 után igyekeztek felújítani, a tetőzetet és az eredeti karcsú huszártornyot nem sikerült az épülethez illően helyreállítani. Utóbbit egy palával burkolt, zömökebb toronnyal helyettesítették. A szentély állapota az 1980-as évektől tovább súlyosbodott, tetőzete a folyamatos beázások és a torony megdőlése miatt életveszélyessé vált.
2019-ben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata, a helyi patrióta közösség összefogása és a kormányzat támogatása révén végre megkezdődhetett a jelenleg is folyó értékmentés, amelynek legutóbbi eredményeként a már düledező Szent Sír-kápolna teljes körű külső felújításon esett át.
A külső felújítás mellett a Belvárosi Építő Kft. támogatásának köszönhetően elkészülhetett az épületbelső festőrestaurátori kutatása, illetve a maradványok konzerválása is. A teljes festészeti helyreállítás a jövő feladata lesz. A romos állapotban megmaradt, gazdagon dekorált fali és mennyezetképek igen magas szintű szakmai tudásról és művészi színvonalról tanúskodnak. Az eredeti díszítőfestők közül Gróh Istvánnak, a budapesti Iparművészeti Iskola tanárának neve a legismertebb, aki egyebek mellett a Zeneakadémia festészeti munkájlataiban is részt vett. Lotz Károly és Székely Bertalan tanítványát a hazai műemlékvédelem egyik megalapozójaként tartja nyilván a magyar művészettörténet a magyarországi középkori falfestmények felkutatása és másolása terén végzett úttörő tevékenysége okán.
– A város vezetése elkötelezett az épületegyüttes újjáépítésének folytatása iránt, jelenleg a munkálatokhoz szükséges pályázati és egyéb források felkutatása zajlik – hangsúlyozza Zsembery Ákos esztergomi főépítész. – 2019 óta sikerült felújítani az alsó, Jó Pásztor-kápolna tetőszerkezetét, de a teljes külső és belső renoválás még várat magára. Az értékmentés fontos jövőbeni állomása a kálváriaút stációinak helyreállítása is, amelyhez szívesen fogadjuk a jó szándékú lokálpatrióták támogatását. A donátorok mint örökbefogadók neve csakúgy, mint száz évvel ezelőtt, szintén felkerülne a keresztút állomásait jelző téglafülkék falára. És bár a Szent Sír-kápolna teljes körű külső felújítását nemrég befejeztük, a jövőben a szentélyt díszítő eredeti falfestményeket is szeretnénk rekonstruálni a festőrestaurátori kutatások alapján – sorolja az elképzeléseket a Szent Sír-kápolna felújításának építészeti tervezője.
Zsembery Ákos arról is beszél, hogy az elmúlt évtizedekben kissé elfeledett kálváriaegyüttes újrafelfedezésének korát éljük. Amint fogalmaz, a Szent Sír-kápolna felújítása Esztergom városképe és kultúrtörténete szempontjából is jelentős esemény, de a komplett épületegyüttes teljes rekonstrukciója az egyedülálló századfordulós értékek megóvása miatt túlmutat a városon.